Népsziget Kultfeszt, avagy a Tett – Hely

Szerző:

Írás: Miksa Bálint, képek: szervezők

Ázott, kissé félelmetesen rejtélyes, de életteli mesevilágban járunk, ahol úgy tűnik, könnyű lehet művészként gyökeret verni. Ez így is van, bár számolni illik azzal is, hogy kemény viszonyokat kell itt ehhez a szükséges mértékben megpuhítanunk. Ez a százötven éve emberi hódítás alatt álló, tragikus történetekben is törődött mikrovilág a nehézségeken edződött, ezért nagyon is különleges művészi értékek, újító szellemi energiák egyik fontos származási területévé vált. Nem véletlen, hogy jóval előttünk már Mednyánszky László, majd Derkovits Gyula is alkotott itt. A vizek, a hajók látványa, a fénybeli és természeti tünemények, a közvetlenül körülöttünk működő indusztriális cégek barátságos dolgozói, a hajós emberek, még tágabban a körülölelő, nyüzsgő vízparti élet örömteli lehetőségei tényleg segítik azt, hogy élhető művészlétet alakítsunk itt ki. Továbbá fontos, hogy a HELY egy (fél-)sziget. Ez egy bizonyos fokú elzártságot, a zajos és egyre embertelenebb külvilágtól való függetlenség illúzióját adja. A képzőművészek elemi joga és érdeke a szabadságuk, az öntörvényűségük, sajátos életritmusuk megélésének a lehetősége, amit a Népsziget, pontosabban annak északi, Újpesthez tartozó, a régi Mahart hajójavító területére eső része, evidensen megad. Művész szemmel az is külön előnyt jelent, hogy innen percek alatt elérhető a metró, ami gyors kapcsolatot jelent a belvárossal. A kortárs képzőművészek, festők, szobrászok, fotósok, keramikusok és designerek itt sok féle formációban alakították ki műtermeiket és hoztak létre egy sajátos, laza kapcsolati hálózatot. Figyelnek, számíthatnak egymásra, segítik egymást, néha összefogva is szerveznek eseményeket, akciókat, tárlatokat, ahogy korábban a Colony Fesztiválokat, újabban a Népsziget Kult összművészeti ünnepeit. E TETTek által rajzolódik fel a Népsziget Budapest kulturális térképére. Közben maga a HELY szelleme is tanít valamire: Arra inspirál, hogy a külső elvárások helyett azt tartsuk a legfon-tosabbnak, amit magunk tanulunk meg, dolgozunk ki, amit megfigyelünk és végiggondolunk, amiért megküzdünk, amit kiépítünk, amiért együttműködünk. Így megóvó, szabad, barátságos, szerethető világot, jövőt alkotó erőt képviselhetünk. Most, azaz 2026. Május 15-én és 16-án, a Népsziget Kultfeszten is TETTlegesen mutatjuk meg, hogy ezen a HELYen mindez lehetséges.

A fesztivál programja:

Mikor? Május 15–16, péntek-szombat
Hol? 1044, Budapest, Zsilip utca 9.

Az eseményen való részvétel ingyenes.
A program folyamatosan bővül.


Május 15. PÉNTEK:
- 17:00: Kalas Zsuzsa megnyitója a Vészkijárat galériában
- 17:00–23:00: Nyitott műtermek program
- 18:00: Tetthely című közös kiállítás megnyitója a régi Skurc műteremben

– Folyamatosan: A Vészkijárat Műteremközösség kiállítása a Vészkijárat Nagyteremben
- 20:00: Naps (a 90-es évek kultikus képzőművész zenekara újratöltve) koncert: Atno
- 22:00–09:00: Oázis: Atno (Az ezen az eseményen való részvétel kivételesen jegyvételhez kötött)

– További szabad afterpartyk a nyitott műtermekben, +meglepetés Filipnél

Május 16. SZOMBAT:
- 16:00: Dömötör László (költő) „Ez kész cirkusz” c. előzetes könyvbemutatója. Közreműködik: Lakatos Emília légtornász: Vészkijárat Nagy Terem
- 17:00–21:00: A Zsenge műhely kerámia workshopja
- 17:00–23:00: Nyitott műtermek program és a Tetthely című kiállítás látogathatósága
- 20:00: Baló Sámuel trió záró koncertje

Résztvevők:
- Vészkijárat Műteremközösség: Miksa Bálint, Dömötör Sámson László, Nagy Edit, Kozák Kata, Kotormán Ábel
- Dokk Stúdió: Takács Rozi, Cseh Dani, Kármán Virág, Bálint Norbert László, Rozman Csenge, Garancsi Tilda, Mincu Arnold Alen, Tolmár Bence, Manila Nicholas, Török Tekla
- Atno
- Továbbiak: Kecső Kristóf, Szaka Vivien, Nunkovics Róbert, Lakatos László, Antal Malvina, Péli Barna, Anna Riabchevskaia, Éles Lóránt, Berkes Csilla, Kiss Géza, Ana Fischer (Halász Anna), Mizsei Lili, Fülöp Tímea, Vim, Majoros Áron, Kalas Zsuzsa, Dr Gálosi Adrienn

A szervezők szeretettel várnak minden látogatót.

Miksa Bálint festőművész

Szevasz, tavasz – ne légy egyedül, társasodj a Kettőspontban!

Szerző:

A Kettőspont Színház és Spirituális ügynökség 2026. májusi programkínálata

Beköszönt a tavasz a Kettőspont Színház májusi programját szemlélve – ne ülj hát otthon egyedül! Vége a hidegnek, az ősznek: mozdulj ki végre, és szerezz színházi, koncert- és kiállítási élményeket a Ráday utca underground ékkövében.

A sikerdarabok – mint a Pusztai Luca és Formanek Csaba megformálta Senki sem mer egyedül élni – mellett egy akár színháztörténetinek, de minimum történelminek nevezhető új közösségi drámát is „kieszelt” a teátrum rendezője, Formanek Csaba. A Szevasz, tavasz címen debütáló darab a friss országgyűlési választások érzelmi reakcióinak spontán szövegmegnyilvánulásaiból építkezik, és egy izgalmas, az improvizációt sem nélkülöző előadás formájában kel életre. Előbemutatóját 2026. május 22-én, este hét órai kezdettel láthatjuk; premierről lévén szó, érdemes mielőbb jegyet foglalni vagy vásárolni.

Nagy sikerrel debütált április 25-én a Sasz Flamenco-est, amely szenvedélyes, véget érni nem akaró áramlásával viharos sikert aratott a sokat látott kettőspontos falak között. Ezeket most Rékasi Attila budapesti fotóművész „fényszobrai” töltik meg színekkel és dinamikus formákkal, a kísérleti fotográfia jegyében megvalósuló kiállításon.

A fotóanyag könyvbemutató formájában is megjelenik a kínálatban: mindjárt a hónap indításaként, hatodikán Hegedűs Ákos / MORPHO Hardcore című kiadványa ígér izgalmas tartalmat – érdemes ellátogatni és belelapozni.

Május 28-án a szintén sok nézőt vonzó Piaf – A veréb című dramatizált dalest is műsorra kerül (Énekel, játszik, színpadra alkalmazta: Csépai Eszter, Zongorán kíséri: Darvas Kristóf), de új műfaj is bemutatkozik a Balance Táncműhely balettbemutatóján.

Igazán tartalmas és színes programkavalkád mellett arra is felhívnám olvasóink figyelmét, hogy a Kettőspont több mint egy színház: egy spirituális tér is, ahol közösségre találhat minden, a szellemi magányát levetni kívánó látogató.

FakTúra tudósító

Grafithangulatú festménymeditációk – Sárosi Mátyás Zsolt tárlatáról

Szerző:

Kritika és fotók Sárosi Mátyás Zsolt Televény című kiállításáról: Rékasi Attila

Az újpesti hajógyár apokaliptikus épületrészletei remek hangulati hátteret adnak a Vészkijárat Galéria legújabb, május 12-ig látogatható tárlatához, amely Miksa Bálint vezetése alatt vált bejáratott kiállítótérré. Mindezt azért gondolom így, mert Sárosi Mátyás Zsolt képei csak első pillantásra tűnnek idilli természeti ábrázolásoknak. Ha hosszabban időzünk a képek előtt, feltűnnek azok a rejtett, „shakespeare-i” attribútumok, amelyek világunk pusztulására reflektálnak.

A kortárs művészetben egyre dominánsabban jelenik meg az elmúlás, valamint az ember által okozott természeti pusztítás narratívája. Sárosi kiállításán ezt a gondolatvilágot a burjánzó, cizellált, ám elmúlónak is értelmezhető növényi és tájrészletek, illetve a bennük „elrejtett” emberi maradványok vagy az emberi kultúra szimbólumai jelenítik meg.

Első pillantásra grafikáknak gondolhatnánk a kiállított, nagy méretű táblaképeket, ám közelebbről szemlélve inkább tusalapú, festészeti igényű rajzokként írhatók le – bár nem kívánok technikai kérdésekben végső ítéletet mondani. A művek magas esztétikai minőségről és stabil, magabiztos technikai tudásról árulkodnak.

A kiállított képanyag egységes, jól installált, ami tovább erősíti azt az érzetet, hogy egy hivatásos, figyelemre méltó művész tárlatán járunk.

Rékasi Attila, Újpest

TérFoglalók kiállítás a Kettőspont Galériában – interjú Rékasi Attila fotóművésszel

Szerző:

Az interjút Rudolf Dániel készítette, fotók: Rékasi Attila

Rudolf Dániel: Az új kiállításodon az elmúlt egy-két év műveiből láthatunk egy összeállítást. Hogyan jellemeznéd ezt az alkotói időszakodat? Milyen új (vagy éppen régi) irányokba mozdultál el az elmúlt években, és hogyan jelenik ez meg a kiállítás anyagában?

Rékasi Attila: Igen, friss munkákat fogok kiállítani. Sok anyagom van, sokat dolgozom, fotózom, 4-5 kiállítási anyag általában van a fiókomban. Most kifejezetten az autonóm képzőművészeti szemléletű legfrissebb munkáimból lesz egy kis válogatott anyag. Ez az alkotói időszakom az eddigiekre építve egy új, általam kikísérletezett technikára épül, de klasszikus digitális fotóexpozíciók is vannak a képek között, amiben semmi beavatkozás nincs. Egy új irány, hogy egyfajta fényszobrászati jellegű vonalat próbálok behozni a művészetembe.

Gyakran hangoztatod, hogy a fényképezésre elsősorban képzőművészetként tekintesz, a fizikai látvány „transzformációja” izgat elsősorban. Mit értesz pontosan ezen?

Röviden azt, hogy számomra a fényképművészet az nem a „pillanat művészete”, hanem egy ugyanolyan szerkesztésen, előre elgondoltságon, illetve intuitív improvizáción alapuló folyamat, mint mondjuk a festészet. Kézműves munka akkor is, ha digitálisan készítem.

Közismert rólad, hogy évtizedek óta foglalkoztat a tér, mint sajátos fizikai vagy éppen mentális forma megragadhatósága, ábrázolhatósága. Miért éppen a TérFoglalók címet kapta az új tárlat, és hogyan kapcsolódik ez a művészi irányodhoz, érdeklődésedhez?

Igen, a régebbi képeimnek is gyakori témája volt a minket körülvevő, vagy az éppen bennem élő térképzetek világa. Azt gondolom, hogy mindennek, ami létezik, legyen az élő, élettelen, vagy csak egy bonyolultabb gondolat, a tér, legyen az konkrét vagy elvont, ad valóságot. A képzőművészet gondolati alapja a térelemekben való gondolkodás, minden motívum vagy szín, ami a képtérre kerül, az kontextusba helyeződik, meghatározza a teret, vagyis nemcsak azonnal kontextusba lép a többi képalkotó elemmel, de a puszta ottlétével új tereket hoz létre. Az én olvasatomban tehát elfoglalja a teret. Ezt a dinamikát én gyakran egyfajta „táncként” fogom fel, aminek ritmikai és időbeli elmei vannak. A klasszikus fotóimon például olyan „jeleneteket” ábrázolok, ahol az adott látvány abban a fényben, abból a látószögből egy szabad, de akár egy adott asszociációt indíthat el, vagy egy szokatlan létezésre világít rá. Így kapcsolódik a művészetemhez.

A kiállításon olyan különleges fotográfiai technikákkal készült alkotásokat is bemutatsz, melyeket te kísérleteztél ki. Mesélj ezekről bővebben!

Annak idején fiatalon a Debreceni Egyetem pedagógiai karán fotóművészeti témából írtam a szakdolgozatomat. Már akkor nagyon érdekelt, meddig marad meg egy művész kísérletező kreativitása, nem gondoltam volna, hogy én még ötven évesen olyan technikákat tudok behozni a munkáimba, aminek nincs előzménye. Lehet, azért adatott ez meg, mert mindig is a kísérleti fotográfia érdekelt, nagyon fiatalon letértem a klasszikus utakról, így próbáltam egyedi alkotásokat létrehozni.

Köztudott az is, hogy nem vagy tősgyökeres újpesti, mégis otthonodként tekintesz Észak-Pestre, a IV. kerületre. A kiállításon megjelennek a Berda Józseffel kapcsolatos Az újpesti Szindbád című írásod reflexiói is. Mit érdemes tudni erről a kapcsolatról?

Debrecen mellett Derecskén éltem és alkottam negyven éves koromig. Az alföldi embert lenyűgözik a dombok, a hegyek, a folyók, a vad erdőségek, a hajók látványa, úgyhogy szinte azonnal szerelembe estem Újpesttel. Boldog vagyok, hogy itt találtam meg több mint öt éve az otthonom. Minden nap úgy érzem, hogy nyaralok, rengeteget vagyok a Dunánál és barátaimat, művész kollégáimat is igyekszem ide csábítani, akiknek mindig megemlítem „elődömet”, az Újpesti bohém Berda Józsefet, akire emlékezve írtam meg Az újpesti Szindbád című novellámat. Ehhez az írásművemhez pedig több Újpesten készült fotográfiám is kapcsolódik.

Pár éve az ötvenedik születésnapodat ünnepelted egy tárlattal, de úgy tűnik, azóta sem csökken a tempód. Mik a terveid a következő évekre, hol láthatjuk a jövőben még a műveidet?

Az Újpest Galéria is meghívta 50/30 jubileumi tárlatomat két éve, remélem ha idén nem is, de jövőre újra ki tudok állítani itt. Nemrég a Caffart Képzőművészeti Egyesület, amelynek alapítója vagyok, két képemet is kiállította ugyanitt. Jövőre több tematikus kiállítást is szeretnék a több mint harminc éve épített fotóarchívumom képeiből, például a kereszteket ábrázoló fotósorozatomból, ehhez keresek galériákat.

Bényei József debreceni költő versével köszönt a FakTúra

Szerző:

Fotó: Rékasi Attila

Bényei József:

Végrendelet

A világot úgyis ki kell bírni.
Ne engedd a virágokat sírni.

Ne engedd a madarakat félni,
a hűséget hóban elvetélni,

az álmokat este megalázni,
almafákat áprilisban fázni,

a perceket ne engedd megállni,
ablakokat örökre bezárni,

csillagfényű éjszakákra lőni,
ösvényeket indákkal benőni.

Ameddig a vállad íve bírja,
vigyázz minden virágtalan sírra,

vigyázz minden társtalan magányra,
füstre, fényre, ember-glóriára.

Aki árva arccal sír az égre,
takarj szelíd álmot a szemére.

Tanulj könnyet, sebet, jajt szeretni:
valakinek embernek kell lenni.

Összművészet a Kettőspont Színházban

Szerző:

Fekete Attila fotókiállításán Pokorny Szilárd író gondolatébresztőjét adja elő (fotó: Rékasi Attila, eredeti kompozíció a cikk végén)

Beindult a kiállítási szezon is: a Kettőspont teátrum nézőtéri galériájában április 19-ig tekinthetik meg az előadások, programok alkalmával Fekete Attila fotográfus A magyar foci látképe című fotókiállítását, mely görbe tükröt tart a magyar labdajátékot preferáló hatalomnak.

A sikerdarabok, mint a Senki se mer egyedül élni (Formanek–Pusztai), illetve a Pierrot és Prigozsin (Ács–Formanek), áprilisban is debütálnak újdonságokként a Ráday utcai játszóhelyen. Mindjárt a hónap elején, 4-én bemutatkozik a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem vizsgaelőadása, az Ibusár: a Parti Nagy Lajos–Darvas Ferenc-darabot Dögei Mátyás rendezte.

Koncertek, flamencoest, Cseh Tamás dalköltészete mellett Rékasi Attila fotóművész legújabb alkotásait is megtekintheti 25-től a színházba betérő művészetkedvelő közönség a sokszínű tavaszi vitalitás összművészeti forgatagában.

FakTúra tudósítónktól

Jegyek közvetlenül: https://ujalkotomuhely.jegy.hu/

Bérletek, egyéb: https://www.kettospont.org/jegyek

Csoda figyelemből és részvételből – színházi világnap 2026

Szerző:

Az 1962 óta ünnepelt színházi világnap idei üzenetét Willem Dafoe fogalmazta meg.

Színészként és színházi emberként továbbra is hiszek a színház erejében. Egy olyan világban, amely egyre megosztottabbnak, kontrollálóbbnak és erőszakosabbnak tűnik, a mi feladatunk az, hogy elkerüljük a színház leértékelődését: ne csak egy kereskedelmi vállalkozás legyen, ami figyelemelterelő szórakoztatásra épül, és ne is csak a hagyományok száraz, intézményes őrzője, inkább erősítsük azt a képességét, hogy embereket, közösségeket, kultúrákat kapcsoljon össze – és mindenekelőtt, hogy kérdéseket tegyen fel arról, merre tartunk…

A jó színház rákérdez a megszokott gondolkodási mintáinkra, és ösztönöz, hogy elképzeljük, mire vágyunk igazán. Társas lények vagyunk, biológiailag a kapcsolódásra teremtve. Minden érzékszervünk egy lehetőség a kapcsolódásra és ezeken keresztül válik egyre világosabbá, hogy kik is vagyunk. A színház mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk.”

A teljes üzenet sok helyen olvasható, mi most kedvenc irodalmi portálunkat, a Literát választottuk forrásul.

https://litera.hu/hirek/willem-dafoe-fogalmazta-meg-iden-a-szinhazi-vilagnap-uzenetet.html

Az ünnep alkalmából olyan eseményeket ajánlunk, ahol a részvétel igen intenzíven megélhető, a közönség nem csak befogadóként, hanem többé-kevésbé cselekvőként van jelen. Willem Dafoe úgy fogalmaz: „…a tanúként jelenlévő közönség ad a színháznak értelmet és életet.” Az általunk választott előadások ennél is tovább mennek, és valamilyen módon közös alkotásra hívnak.

Március 29-én színházi társasjátékra hív az ANTRO. A 2048-ban játszódó történet bírósági tárgyalásán védőként vagy vádlóként vehetünk részt. Kinek mi a felelőssége, hatóköre a világméretű ökológiai katasztrófa bekövetkezésében? Létezhetett volna hatékony stratégia a megakadályozására? Bűnös-e az a szülő, aki egy élhetetlen világot hagy az utódaira? Hasznos lehet eljátszadozni a gondolattal 2026-ban, hogy 2048-ban ne kelljen élesben is szembesülnünk a helyzettel. Amellett, hogy sokat gondolkodtunk ezeken a kérdéseken, nagyon jól is szórakoztunk, a 2048 – A fiktív per egy remekül összerakott, részletgazdag színházi társasjáték.

https://ketlampas.blog.hu/2025/11/07/2048_fiktiv_per_a_jovobol

Április 8-án és 9-én újra Keleti Blokk az Eötvös10-ben. Regős Simon rendezése a részvételi színház elemeivel kísérletezik kőszínházi keretek között. Kadét jeggyel hagyományosabb formában is befogadható az előadás, zarándokként azonban a színpadi történéseket testközelből figyelhetjük meg, megalkothatjuk azt a bulizó tömeget, akik között a fiatalok története kibontakozik. Nagyon izgalmas, nyugtalanító előadás a Keleti Blokk, kétségtelenül az évad egyik legnagyobb dobását követte el a Sirokkó Szövetkezet.

https://ketlampas.blog.hu/2026/03/16/keleti_blokk_353

Rengeteg helyszínen megrendezésre kerül ebben a hónapban is a Fiatal Drámaírók Házának pályázatára érkezett vadonatúj egyfelvonásosok felolvasó színházi estje. Budapesten a MU Színházban találkozhattok az Okuláré Projekttel április 21-én. A nézőközönségen igen sok múlik, a különböző helyszíneken jelenlévők összesített szavazatai döntik el, ki lesz a forduló győztese. A drámák kötetbe is kerülhetnek, és arra is van esély, hogy egész estés produktummá fejlődjenek, mint az legutóbb Rédei Roland A szórt kövesen című etűdjével történt, ami Szahara címen immár több előadást megért produkció. Nézőként és alkotóként is érdemes csatlakozni ehhez a remek kezdeményezéshez. Mi is időről-időre becsatlakozunk a sorozatba.

https://ketlampas.blog.hu/tags/Fiatal_Dr%C3%A1ma%C3%ADr%C3%B3k_H%C3%A1za

A Freedomban április 27-én az imposztor Színházi Társulat interaktív improvizációs előadásán, az Apropón vehettek részt. Nem csak a születendő mű címét adja a közönség, de sokszor a történet menetét is befolyásolhatja. S. Papp Máté moderátor-rendező rendre megszavaztatja a közönséget, legyen szó a szinopszisról, casting-kérdésekről, váratlan fordulatokról. Hogy még több meglepetés érje a játszókat, arról a jeltekerészeti sorsolgány gondoskodik, amit ha megteker a moderátor, akár még a nézők bevonására is sor kerülhet. A történet mindig más, a hangulat azonban mindig fergeteges, az élmény egyedi és megismételhetetlen. Mi a legelső alkalomról írtunk.

https://ketlampas.blog.hu/2025/02/28/apropo_1_adam_megmenti_a_farkast

Boldog színházi világnapot kívánunk!

Épp MOST – indul a tatabányai  MOnodráma és STúdiószínházi FESZTivál

Szerző:

Idén tizenkettedik alkalommal rendezi meg a tatabányai Jászai Mari Színház  MOnodráma és STúdiószínházi FESZTiválját, a MOST Fesztet. Öt napon át nézhetnek jobbnál jobb előadásokat az érdeklődők. Idén a szakmai zsűrit Danis Lídia, színésznő, a Jászai Mari Színház társulatának tagja, Háy János, József Attila-díjas író, drámaíró és Papp Tímea, színikritikus alkotják, mellettük egy közönségzsűri is működik, akik saját szempontjaik szerint veszik szemügyre az alkotásokat. Nagyon szép és informatív honlap is társul a fesztiválhoz, az eddigi fesztiválok meghívottjait és díjazottjait is érdemes átböngészni, sok előadás még mindig elérhető az elmúlt évek fesztiválkínálatából. A fesztivál olyan biztos kézzel válogat, hogy például a 2016-ban díjazott Egyasszony című előadást még mindig érdemes műsoron tartani, akkora iránta az érdeklődés.

Crespo Rodrigonak, a tatabányai Jászai Mari Színház igazgatójának gondolatai a fesztiválról:

„Mindig nagy öröm végignézni a beküldött előadásokat és látni, milyen témák foglalkoztatják a színházi embereket. A MOST FESZT kifejezetten a kísérletező, formabontó előadások fesztiválja, így minden produkció friss, olyan témákat dolgoz fel, amelyekkel a klasszikus színházban kevésbé találkozhatunk. Az is gyakori, hogy a jelentkezők ismert színműveket gondolnak újra teljesen egyedülálló módon, gyakran az interaktív színház eszközeivel is élve. A MOST FESZT 2026 programja izgalmas és sokszínű, melyben a személyes sorsok, a női és férfi életutak, az alkotói megszállottság, az önismeret és a társadalmi kérdések mind fontos szerepet kapnak.”

Idén is erős a felhozatal. A nyitónapon a Tér12 és a Szkéné Színház közös produkciója, a Leláncolt Prométheusz, valamint a KV Társulat és a MASZK A színházcsináló című előadásai lesznek műsoron. Március 26-án a FÜGE és az Orlai Produkció hozza el a Legjobban a nőktől féltem című monodrámát, és a Trafós Kaspart. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Színház és Film kar és a ZIZ – Art and Social Area előadása a 1715380.NŐ nyitja a harmadik napot és az Az Exit Generáció és a FÜGE Produkció közös munkája, a MÁR NEM ÁLMODOK VELÜK– a gyermekvédelemről, valós beszámolók alapján –egy másik valóság egy részben is ekkor lesz látható. Március 28-án az UNIKORNIS, a Veszprémi Petőfi Színház előadása és a Kék Tesla, a  Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum közös részvételi színházi előadása lesz műsoron. Végül, de nem utolsó sorban az Aradi Kamaraszínház három előadása is a fesztiválon vendégeskedik. Valamint lesz koncert, borkóstoló, heje-huja, vigalom.

Külön örömünkre szolgál, hogy több előadás ajánlásához is felhasználták a szervezők a kritikáinkat.

Nagyon kíváncsiak leszünk a szakmai zsűri és a közönségzsűri véleményére. Jó szórakozást kívánunk minden nézőnek!

Az élet fényének ünnepe – bábszínházi világnap és a költészet világnapja 2026.

Szerző:

A UNIMA idei, bábszínházi világnapra szóló üzenetét Yaya Coulibaly bábjátékos, mesemondó és zenész fogalmazta meg Maliból, aki a bábművészet ősi, spirituális gyökereire és közösségi szerepére hívta fel a figyelmet.

Engedelmeskednünk kell a bábok szellemének, amikor megszólítanak minket. Hiszen a báb olyan, mint a nap: felmelegít minket a szeretet és megértés sugaraival. Az UNIMA is egy örökké ragyogó nap szeretete.

Az UNIMA egy életre szóló elköteleződés. Az UNIMA egy magas szintű politikai és társadalmi intézmény, amiről a világ népei nem mondhatnak le. Egy eszköz, ami tudatosságra figyelmeztet, felhívja a figyelmet a szolidaritásra és a kommmunikáció fontosságára. Hiszen a bábműfaj a mai világban különösen nagy figyelmet érdemel.

A báb a kulturális identitásunk tükre, művészetünk és kultúránk kibontakozásának alapja, valamint alkotói zsenialitásunk megnyilvánulásának színtere.  Ezért is fontos, hogy a bábművészetet másokkal is megosszuk.

A bábműfaj szépsége mindenkit lenyűgöz. A bábjáték az emberiség kezdete óta jelen van, és mindig is a kultúránk része marad. Amikor határokat szabunk, korlátokat állítunk fel- a báb viszont nem ismer határokat. Mindenre kiterjed, mindent áthat, és az emberek lelkének legszabadabb, legerőteljesebb kifejezőeszköze.

A teljes üzenet itt olvasható:

https://budapestbabszinhaz.hu/hirek/109-az-unima-uzenete-a-babszinhazi-vilagnapra

Ahogy az lenni szokott, a bábszínházi világnapra születik egy magyar üzenet is. Idén  Blasek Gyöngyi, a Budapest Bábszínház társulatának tagja fogalmazta meg számunkra gondolatait.

Kimegyek a szabadba, süt a NAP. Az ujjam hegyére egy golyót teszek. Máris kész az alkotás! A BÁB megmozdul, életre kel! A földön megjelenik a báb árnyéka. Állok a tér közepén, a kezem mozgatom, az árnyéka megnyúlik. Körülöttem hömpölyögnek kicsik és nagyok. Egyszer fel, egyszer le. Máris kész a SZÍNHÁZ! Évezredek óta így készült és készül a mai napig a VILÁG bármely pontján a művészi alkotás

A teljes üzenet itt olvasható:

https://deszkavizio.hu/ma-unnepeljuk-a-babszinhazi-vilagnapot-4/?fbclid=IwY2xjawQrePVleHRuA2FlbQIxMABicmlkETJRVUlrbVN0SFJTRFBIbVAyc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHhG3dTTur-FlP_wdKBN1o04VQRjGDOTneuOxFcXRIxAn8-8X5c8LZzYdUW7F_aem_nhcNmFUoCM1jtQgI_AVnyg

Ebben az évadban is lenyűgöztek minket a felnőtteknek szóló bábelőadások. A héten láttuk az óbudai Textilgyárban a Budapest Bábszínház és az Orlai Produkció együttműködéséből született Akik már nem leszünk sosem című monodrámát. Krusovszky Dénes regényéből Macsuka Patrik készített lenyűgöző színpadi változatot. Az előadást Dékány Barnabás rendezte és Barna Zsombor játssza. Ez a furcsa, újrahasznosított gyárépület talán még jobban is illik az előadáshoz, mint állandó otthona, a Kemény Henrik terem.

Újra látható lesz a MU Színházban  L. Nagy Attila és Kovács Domokos közös fizikai bábszínházi produkciója, a Tryangle. Számunkra ez a produkció és az előzménye, aDancing on a Grinder is meghatározó élmény volt, ezeken a produkciókon tanultuk meg a fizikai bábszínház nyelvének dekódolását. Nagyon szerettünk rajtuk gondolkodni, nektek is szívből ajánljuk.

Kiss Dorina negyedéves bábrendező hallgatót az egyik legizgalmasabb fiatal rendezőnek tartjuk, három előadása is ide kívánkozik. Március 24-én lesz legközelebb a Kettőspontban a Liselotte és a május. Pozsgai Zsolt drámáját ilyen szórakoztatóan még biztos nem láttátok. Horváth Márk bábjait Gyöngyössy Csenge és
Lajhó Máté fogja megeleveníteni.

Bár a Barátkeselyű című előadás első sorban középiskolásoknak készült, mi úgy látjuk, hogy felnőtteknek, speciálisan, tantestületeknek is játszanánk. Kiváló vitaindító lenne egy olyan alkalomra, ahol a nevelőtestület kidolgoz egy protokollt, egy etikai kódexet és egy szigorú, ellentmondásmentes eljárásrendet a tanár-diák viszony szabályozására.

A Kutyabaj című monodráma minket nagyon meghatott. Németh Erik egyszerre játssza Csonti urat, a kutyát, és gazdáját Willyt. A Paul Auster-kisregényből adaptált előadás az egyik legszebb felnőtteknek szóló bábos produkció, amit valaha láttunk.

Nizsai Dániel egyszemélyes játéka nem csak technikájában, de témájában is teljesen bábszínházi. A Kemény Henrik életéről szóló monodrámát a K11-ben láttuk a Kemény Henrik Bábfesztivál keretében. Egy újabb kultúrtörténeti ikont ismerhettünk meg mélyebben egy igen szórakoztató és virtuóz előadás segítségével.

Természetesen rengeteg gyerekeknek szóló bábelőadást is láttunk, és készülünk megnézni. Az eddigi bábos produkciókról szóló kritikáinkat itt böngészhetitek:

https://ketlampas.blog.hu/tags/b%C3%A1b

Március 21-e nem csak a bábok ünnepe, de a költészet világnapja is. Mindig csodálatos élmény, amikor a versek kilépnek a kötetek lapjai közül, és hanggal, mozgással, színészi játékkal mutatják meg lényegüket. Ebben az évadban három új, a költészetet középpontba állító előadással gazdagodtunk.

Nyomárkay Zsigmond rendezése, a Holdbéli csónakos ugyan dráma, de az előadás a költő Weöres Sándort kiemelten fontos szereplővé teszi. Így helye van ebben az ajánlóban is. Fehér Diána Aida alakítását látni kell!

https://ketlampas.blog.hu/2026/03/07/holdbeli_csonakos_823

Március 29-én lesz újra az RS9-ben A kóbor lány, Lovag Dulcinea vagyok című versperformansz. Szántusz Noémi Noya létrehozta Kemény István kötetéből a saját kompozícióját, egy egyedi és nagyon izgalmas olvasatot. Remek tárgyanimálás is van benne, úgyhogy akár az előző blokkban is helyet kaphatott volna az előadás.

Az ANTRO Kulturális Egyesület keretein belül hozta létre József Attila verseiből Hevesi Fanni az Anyátlan énekek című fizikai színházi előadást. Ha megint műsorra tűzik, ismét megnézzük. Bari István, Gálhidy Gizella, Juhász Kristóf, Lehel Vilmos szereplésével meghökkentően szép értelmezései tárulnak fel a jól ismert verseknek ebben az előadásban. Gálhidy Gizella zenei kompozícióit is újra szeretnénk hallani.

https://ketlampas.blog.hu/2025/11/29/anyatlan_enekek

Boldog bábszínházi világnapot és versünnepet kívánunk!

Ez az ő joguk – Gyermekszínházi világnap 2026.

Szerző:

Sue Giles, az ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházak Világszövetség elnökének üzenete a 2026-os Gyermekszínházi Világnap alkalmából a kultúrához való hozzáférés jogára fókuszál.

„A 18 év alattiak a világ népességének mintegy 29%-át teszik ki. Ennek ellenére ez a jelentős csoport sok társadalomban pusztán életkora miatt kulturális marginalizációt szenved el. A gyermekek különösen kiszolgáltatottak: kevés hatalommal, anyagi forrással és választási lehetőséggel rendelkeznek, és nagymértékben függenek a körülöttük élő felnőttektől, valamint azoktól, akik helyettük döntenek.”

” A gyermekeknek és fiataloknak szóló, velük és általuk létrehozott művészet a kulturális ökoszisztéma alapvető része. Itt formálódnak a fiatal elmék és lelkek, itt alakul ki a kritikus közönség, és itt válhatnak a fiatalok aktív kulturális résztvevőkké.”

A teljes üzenet a szinhaz.online-on olvasható:

https://szinhaz.online/kepzelet-nelkul-nincs-remeny-itt-a-gyerekszinhazi-vilagnapi-uzenet

Akik követik a Kétlámpás Blogot, észrevehették, hogy milyen nagy figyelmet fordítunk a színházi nevelési előadásokra, próbálunk minél több ilyen produkcióról hírt adni. Hiszünk benne, hogy az egyik leghatékonyabb pedagógiai eszköz, ami nem csak a színházművészetet élvező közönség kinevelésére alkalmas, de ideális gyakorlóterepe a demokratikus nevelésnek is. Közösséget épít, vitakultúrát fejleszt, elmélyíti az önismeretet, fejleszti az empátiát.

A színházi nevelési és a gyerek-előadásokról szóló írásainkat itt tudjátok elolvasni:

https://ketlampas.blog.hu/tags/sz%C3%ADnh%C3%A1zi_nevel%C3%A9s

https://ketlampas.blog.hu/tags/gyerek

Néhány olyan előadásról és eseményről ejtenénk szót a világnap apropóján, amin tervezünk részt venni. Holnap, a Színházak éjszakája keretében a Szkénébe is elmegyünk, hogy megnézzük a Tér12 bábmeséjét, a Tsepabud – Gólemek városát.

„Bábmesénkben arra keressük a választ, hogy milyen hangon lehet megszólalni, ha érkezik valaki a közösségbe, aki más, mint mi vagyunk. Az idegen érkezése mindig megbolygatja a csoportdinamikát, de mi kell ahhoz, hogy a csoport befogadja az érkezőt. És mi kell ahhoz, hogy kitaszítsa. Milyen szerepe van ebben a csoport vezetőjének, a csoportban megszokott beszédmódnak, hiedelmeknek.”

Idén is megrendezésre kerül a Jurányiban a Tantermi Színházi Szemle, immár hetedik alkalommal. Találkozhatunk majd a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, az Antro, a Láthatáron Csoport, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, a RÉV Színház, és egyéb formációk egy-egy előadásával. Izgalmas két nap elé nézünk, már nagyon várjuk.

A Janikovszky Éva – emlékév keretében hozta létre a Sicc Production Velem mindig történik valami című előadását, melyet Budaörsön nézhettek meg. A tíz éves kortól ajánlott előadást Novák Eszter rendezte. Kamaszpanasz sok zenével.

Április elején mutatja be a Budapest Bábszínház az egyik kedvenc Lázár Ervin meseregényünket, a Berzsián és Didekit. A címszerepeket Pethő Gergő és Pájer Alma Virág játsszák, de a legkíváncsibbak Tatai Zsolt Áttentő Redázára vagyunk a szereposztást végigpörgetve.

Adjatok virágot,
mindegy, ha vágott,
mindegy, ha tépett,
Ribizli feléled.

Vigyétek el a gyermekeket a színházba – vagy vigyék el a színházat hozzájuk!

„Viharos-Diogenészes” márciusvége a Kettőspont Színház repertoárján

Szerző:

„Diogenész embert keres a parlamentnél” fotó és illusztráció: Rékasi Attila (szoftver: Chat GPT)

Izgalmas, az OGY-választás előtti programkavalkádot ajánlunk: Diogenésszel (Formanek Csaba), a Szókratész védőbeszédével (Ács Tamás), valamint a „Vihar” című, Shakespeare írása nyomán készült előadással (Karaván Antikatartik társulat), premierrel. Ez utóbbi előadás először mutatkozik be a Ráday utcai teátrumban; a darabot Nagy Mátyás rendezi. A Debreceni Egyetemi Színház (DESZínház) vendégjátéka is most landol itt első ízben.

Mindezt megfejeli egy izgalmasnak ígérkező könyvbemutató Száraz Szofi Greggel. Beláthatja, kedves olvasóm: lesz itt mit választani — ha nem is OGY-t. Jobb!

Rékasi Attila, Újpest

Kettőspont Színház közleménye: Ismét beindulunk! 

A belépős programokra itt vehetsz jegyet / bérletet:
https://www.kettospont.org/jegyek
Az Emberkereső Turné előadásai ingyenesek, helyfoglalás (ajánljuk): info@kettospont.org

Köztéri kiállás – háromszor két óra figyelemfelkeltés a krónikus kulturális ágazati bérszegénységre

Szerző:

2026. március 9-11., Kossuth tér

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) három napos akciósorozattal próbálja felhívni a közvélemény és a döntéshozók figyelmét arra a problémára, ami hosszú évek óta sújtja az ágazatot. A megmozdulás programja itt olvasható, érdemes kedden és szerdán is kilátogatni az eseményre:

https://tinyurl.hu/29Db

És hogy mit keres ez az esemény egy színházi blog beszámolói között? Nem csak azért, mert színházzal foglalkozunk, és a köz- és felsőoktatásban is érintettek vagyunk, és mint ilyenek szolidaritásunkat fejezzük ki a KKDSZ által képviselt szféra dolgozói felé. Hanem azért is, mert színház bárhol létre jöhet, és létre is jön. Ahogy ma délután a Kossuth téren is. Formanek Csaba és Sipos László Márk, immár mindketten független színházi alkotók, eleget tettek a szakszervezet felkérésének, és a mai napon egy húsz perces nagyon szórakoztató produkcióval nyitották az eseménysorozatot.

Fotó forrása: https://www.facebook.com/kkdsz.szakszervezet

Szomorú, és egyben tanulságos, hogy Formanek Csabának csak minimális változtatásokat kellett eszközölnie egy tíz éve elhangzott szövegen. A sportközvetítés műfaját választó vitriolos performansz még aktuálisabb, mint annak idején volt. A Közművelők csapata, Könyvtáros Ákos, Gyűjteményes Géza, Levéltári Lili és Közmunkásné Aranka vívja heroikus küzdelmét a Minisztérium egy fős csapatával. A tét, kinek sikerül ma feljebb jutnia a bértáblán. A pörgős, felfokozott közvetítésben a két kommentátor szinte másodpercenként süt el egy igen találó szóviccet, nem is sejtettük, hogy a bér szóban ennyi játéklehetőség rejlik.

Fotó forrása: https://www.facebook.com/kkdsz.szakszervezet

„A demagógia ellen csak egy szérum van: a kultúra.”

Igazán vérfagyasztóvá akkor vált az aktuális helyzetre reflektáló szöveg, mikor 1926-ból Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter szólt hozzánk. A hosszabb idézetet akár ma is bármelyik írástudó papírra vethette volna. És ennél semmi sem jelzi jobban mekkora bajban van ma az ország kulturális élete. Amíg száz éves szövegekkel lehet megfogalmazni mai nyomorúságunkat, amíg ezek a szövegek nem csak a levéltárosok és történészek számára érdekesek, hanem jelenidejűként hatnak, addig nem érkezünk meg a XXI. századba.  

Nőnap 2026 – Egy rejtett világ alkotói: színházi nevelési előadások és színházi társasjátékok az elmúlt évben

Szerző:

Az idei nőnapon essen a reflektorfény azokra a nőkre, akik a színházi nevelés terén alkotnak, és akiket tavaly március óta láttunk ilyen előadásokban játszani. Sokan drámapedagógusként, drámainstruktorként is tevékenykednek, de van köztük bohóc doktor, társulatvezező, pszichológus és bábszínész is.

Bagaméry-Nagy Orsolya 🌟 Csenge Lili 🌟 Fazekas Anna Dorottya 🌟 Fekete Dorina 🌟 Feuer Yvette 🌟 Fodor Éva 🌟 Jeney Luca 🌟 Jobbágy Kata 🌟 Horváth Dóra 🌟 Kiss Tünde 🌟 Kövesi Csenge 🌟 Lipták Ildikó 🌟 Lukács Ivett Andrea 🌟 Manyasz Erika 🌟 Milák Melinda 🌟 Pájer Alma Virág 🌟 Palugyai Sára 🌟 Potonyecz Fanni 🌟 Simor Ágnes 🌟 Szilágyi Kata 🌟 Tóvaj Ágnes 🌟 Ferenczi Dóra 🌟 Czanik Dorottya 🌟 Horváth Csilla 🌟 Bartha Sára 🌟 Sági Csenge 🌟 Szabó Sára

Rejtett világ ez még a függetleneken belül is, ritka az olyan alkalom, amikor a nagyközönség is bepillantást nyerhet a színházi nevelési társulatok munkájába. Az osztálytermekben azonban több ezer gyerek kap tőlük évente maradandó élményt, és közülük nagyon sokan ennek hatására lesznek színházszerető felnőttek. A társulatok szerencsére egyre többször nyitnak a felnőttek felé is, amire van is igény. Sokan vágynak közösségi élményekre és a játék örömére. Az ilyen felnőttek számára szervezett alkalmaknak is van pedagógiai küldetése, olyan interaktív formákkal ismertetik meg a nézőket, amikkel máshol csak elvétve lehet találkozni.

Azért is szeretjük ezeket az előadásokat, mert nagyon céltudatosak. Egy színházi nevelési előadás, egy múzeumpedagógiai foglalkozás – mert ilyet is találhattok a kínálatban – vagy egy színházi társasjáték esetében nem merülhet föl, hogy remek, de miért is ez lett a választott mű, miért érzett egy társulat vagy egy rendező ellenállhatatlan vágyat ennek a színpadra állításával bíbelődni.

Az alkotók pedig rendkívül sokoldalúak. Nem elég, hogy kiváló színészek, de a közönség bevonásához is mesterien kell érteniük, meg kell találniuk a hangot óvodás kortól a legidősebbekig minden korosztállyal. A rugalmasság, a jó improvizációs készség szintén alapkövetelmény. A fent említett alkotók nem egyszer rendezőként, dramaturgként vagy zeneszerzőként is részt vesznek az előadások létrehozásában.

Ha végignézzük az előadások tematikáját, az is kirajzolódik, melyek azok a problémák, amik a diákokat foglalkoztatják, és amik feldolgozásához a pedagógusok segítséget igényelnek. Két előadás, a KB35 Színházi Nevelési Társulat Gizda című darabja, és a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ Lift című előadása is az evészavarokkal foglalkozik. A függőség a témája a RÉV Színház Legalja című produkciójának. Az ANTRO2048 – A Fiktív per című színházi társasjátéka a környezetrombolás következményeivel foglalkozik, a freeszfe Salem című színházi társasa leginkább a tömegpszichózissal. A Bocs, hogy élek szintén a RÉV-től és azItt a leány, csupa szutyok a frissen alakult Nemtudás Központtól is egymás mellé helyezhető, a nőkre irányuló, teljesíthetetlen társadalmi elvárásokat központi témává emelve. A Kb35 Sorsgenerátora, a KÁVA És ti…? című előadása és a Tér12 Szabadságra hajlamos című részvételi színháza a szabadság és zsarnokság, a jó vezetés és a változtatás kockázatainak körüljárására alkalmas produkciók. A KereksztalLokija is kifuthat akár erre a témára is, de szólhat a családi kapcsolatok bonyolultságáról vagy többfelé kötődés nehézségeiről is. A Lélekrejtély című múzeumpedagógiai foglalkozás központjában is a család áll, emellett a vészkorszak feldolgozásához nyújt felbecsülhetetlen segítséget középiskolai csoportok számára. A Láthatáron Csoport Banyamosodája a jóságról, az összefogásról és arról mesél, hogy együtt erősek vagyunk, még a legkisebbek is.

Amellett, hogy ünnepeljük ezeket a nagyszerű alkotókat, szerettük volna fölhívni a figyelmeteket ezekre a társulatokra és előadásokra. Nekünk nagyon fontos élményeket jelentenek a velük való találkozások. Az előadások többsége meghívható iskolákba, éljetek ezzel a lehetőséggel! Az egyes produkciókról bővebben a Kétlámpás Blogon is olvashattok.

Piaf-rajongóknak kötelező: Csépai Eszter „Piaf-A veréb” című dalestje

Szerző:

Ajánló és fotó: Rékasi Attila FakTúra folyóirat

Egy néző elmondása szerint a Kettőspont Színházban élő zongorakísérettel előadott, dramatizált sanzonesten nemcsak a feledhetetlen Edith Piaf dalaihoz kapcsolódhatunk, hanem a művésznő tragikus szerelmi életéhez is hiteles, lelki és emberi közelségbe kerülhetünk. Természetesen a legismertebb Piaf-dalok sem maradtak ki a Csépai Eszter énekművész által színpadra álmodott estből.

Megítélésem szerint nemcsak hibátlan éneklést hallhattunk, hanem Eszternek sikerült valódi párizsi hangulatot is teremtenie átéléssel interpretált előadásmódjával. Szem- és fültanúi lehettünk egy szeretetre vágyó nő viharos szerelmi krónikájának. A dalok közötti dramatizált „mesélés” a férfiak iránti vágyakozás ívére fűzte fel Piaf életének meghatározó alakjait, egészen a tragikus, drámai csúcspontig, amelyet a gondosan megválasztott dalok is szépen építettek.

Ahogyan ajánlóm címében is jeleztem, véleményem szerint a darab megtekintése kötelező minden Piaf-rajongó számára. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy azok a nézők sem fognak csalódni, akik eddig kevésbé ismerték Piaf művészetét, csupán nyitottak a minőségi énekművészetre, a szívügyek drámájára, netalán a francia, párizsi kultúra hangulatára.

Rékasi Attila, Újpest

Színházi sanzonest Édith Piaf születésének 110. évfordulójára –

„Amikor a közönség előtt állok, nagyon igyekszem egy fikarcnyit sem engedni az energiáimból. A legjobbat nyújtom, egész lelkem, egész szívem beleadom a sanzonjaimba, minden alkalommal azon vagyok, hogy emberi kapcsolatot teremtsek a nézőtérrel, közösséget találjak a hallgatóimmal…” Édith Piaf

Énekel, játszik, színpadra alkalmazta: Csépai Eszter
Zongorán kíséri: Darvas Kristóf
Jelmez: Szlávik Juli
Piaf-installáció, design: Hajba Gergő

Jegyek és bérletek: https://www.kettospont.org/jegyek

Képek, visszajelzések, interjú: https://www.kettospont.org/eloadasok/piaf

Mit nézz meg február végén? — Művészeti ajánló a FakTúrától

Szerző:

Fotó: Rékasi Attila (színpadkép a Pierrot és Prigozsin az élet forgatagában című drámából)

Folyóiratunk szeretné olvasói figyelmébe ajánlani néhány kiemelkedő művészeti programot február utolsó hetéről. Már megnyílt az Újpesti Galéria (Polgár Centrum – Újpest Galéria, 1042 Budapest, Árpád út 66.) a CAFFART Nemzetközi Művésztelep csoportos kiállítása. Öt éve lakom Újpesten; véleményem szerint az eddigi legjobb tárlatot láthatjuk a metrótól két perc sétára. A képzőművészeti kiállítás március 14-ig tekinthető meg.

Egy fantasztikus művésznő, Csépai Eszter formálja színpadra a világsztár Édith Piaf alakját Piaf – A veréb című műsorával a Kettőspont Színházban 27-én. Szintén ebben a rendkívül közösségteremtő teátrumban formálódott és aratott nagy közönségsikert Formanek Csaba és Ács Tamás Pierrot és Prigozsin az élet forgatagában című drámája, ez a produkció másnap, 28-án Sényén Zala megyében vendégszerepel. A darab hatalmas emberi és párkapcsolati mélységekbe utaztat bennünket, sok-sok humorral oldva a drámai elemek feszültségét.

Rékasi Attila, Újpest