Színházi könyvespolc

FakTúra művészeti folyóirat színházi könyvajánlója

Színházkedvelő könyvmolyok, figyelem! – színház a 29. Könyvfesztiválon

Szerző:

Szeptember 26-án nyílik a Millenárison a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Ennek beharangozójaként szedtünk össze néhány, színházi vonatkozású őszi megjelenést és könyves vonatkozású színházi eseményt. Látogassatok ki a Könyvfesztiválra, keressétek a vonatkozó előadásokat, és olvassatok minden nap!

Elsőként a Selinunte Kiadó legeslegújabb kortárs, magyar szerzők drámáiból összerakott válogatását ajánljuk. A kötetben Bíró Bence: MAGYARTENGER; Tasnádi István: MIKOR HAZUDTAM?; Hajdu Szabolcs: A LEGKÖZELEBBI EMBER; Lőrinczy Attila: HARAGOSSZIGET; Kerékgyártó István: SKORPIÓ; Háy János: ELEM című művei olvashatóak. Az Elem október 18-án a Szkéné Színházban meg is nézhető, Bérczes László rendezését Mucsi Zoltán és Kerekes Éva játssza. A Magyartengert Alföldi Róbert rendezésében a Centrál Színház műsorán találjátok, októberben többször is. A Legközelebbi ember a Radnóti Színházban megy, még szeptember 28-ra is van jegy. A Skorpiót a Belvárosi Színházban keressétek!

Ugyancsak a Selinunte Kiadó adta ki Kárpáti Péter első regényét, A Térkép a túlvilágról-t, melyet a szerző, a felolvasó színházi változat sikerén felbuzdulva színdarabbá dolgozott át. A Trafó House-beli előbemutató után az előadás premierjét a Thealter Fesztiválon tartották, most ősszel azonban visszatért a Trafóba, szeptember 30-án lesz látható. Az előbemutatóról itt számoltunk be nektek:

Kárpáti Péter: Térkép a túlvilágról – előbemutató a Trafó House-ban

Az Athenaeum Kiadó idén gyönyörű kiadásban jelentette meg Érzelmes Klasszikusok című sorozatában William Somerset Maugham Színház című 1938-as regényét, melyből Szabó István a Csodálatos Júliát forgatta. Az új kiadás dísze lehet minden könyvespolcnak.

Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című, a Jelenkor Kiadónál megjelent műve egyszerre nyűgözte le a szakmát és az olvasókat is, hiszen 2024-ben egyszerre tudta elhozni a Meríés-díj zsűrije által kiosztott és a közönség által megszavazott díjat is. De igazán attól lesz nekünk különösen érdekes ez a regény, hogy egyfelől színházi közegben játszódik, másfelől az Örkény István Színház tervez belőle bemutatót 2025. márciusára. A dramaturgiai munkát Ari-Nagy Barbara végzi, az előadást Gáspár Ildikó rendezi, és a szereposztás is izgalmas. Mi biztos újraolvassuk addig.

A Gólem Színház ebben az évadban könyvklubbal színesíti programkínálatát. Az első közös olvasmány Mikołaj Łoziński Stramer című könyve lesz Hermann Péter fordításában a Poligráf Könyvkiadó kiadásában. Az érdeklődők a szerzővel is találkozhatnak a Könyvfesztiválon, szeptember 28-án a Gólem Színház vezetője, Borgula András beszélget vele, a Gólem Ifjúsági Társulat két tagja, Sefel Rebeka és Lendvai Péter pedig felolvas a műből. Természetesen dedikáltatni is lehet majd a regényt.

Tóth Krisztina mesekönyveit, a Malac és liba sorozatot a KL Színház és a Kabóca Bábszínház bábelőadásán keresztül is megismerhetitek a legkisebb olvasókkal szeptember 29-én 10 órakor. A Manó Könyvek menő könyvek.

Szombaton Nagypál Gábor olvas föl a könyvfesztivál díszvendégének az izlandi Jón Kalman Stefánsson műveiből, Gyárfás Dorka pedig a szerzővel beszélget. Szintén szombati program a Momentán Társulat improvizációs előadása, ezúttal a dél-koreai irodalomra hangszerelve. Vasárnap a Pagony Mesedélelőttön a Bartók Színházzal találkozhatnak az érdeklődők, vagy a szintén díszvendég Franciaország standjánál zenés felolvasószínház segítségével ismerkedhetnek a francia kortárs irodalommal. Megjelent a színházi szerzőként is zseniális Mikó Csaba legújabb, kiskamaszoknak szóló kalandregénye, A legendák hivatala a Mítoszvadászok sorozat harmadik köteteként a Lampion Kiadónál. A szerző és az illusztrátor, Orbán Orsolya szombaton délben dedikál.

Végül, de nem utolsó sorban Spiró György új drámakötete kapcsán beszélget Szegő János a szerzővel. A kötetet a Magvető Kiadónál keressétek!

Holtunkiglan? – Rómeó és Júlia kalandkönyv

Szerző:

Lőrincz Andrea – Nagy Ádám: Holtunkiglan? – Rómeó és Júlia kalandkönyv, Athenaeum Kiadó, Budapest, 2024.

Már a megjelenés előtt felfigyeltünk az Athenaeum Kiadó Kötelezők újratöltve sorozatának új kötetére, a főhős te vagy típusú lapozgatós kalandkönyvek írásában rutinosan mozgó Lőrincz Andrea – Nagy Ádám szerzőpáros Rómeó és Júlia variációjára. Főleg azért, mert el nem tudtuk képzelni, hogy egy ennyire egy irányba mutató történetet hogy lehet úgy csűrni-csavarni, hogy győztesként kerüljünk ki a kalandból. És vajon mi fogja jelenteni a győzelmet? Az-e, ha eljuttatjuk szereplőinket a már ismert tragikus végkifejletig, vagy ha valamilyen kiskaput találva békésebb jövő felé kormányozzuk őket?

A könyv Rómeóként és Júliaként is végigjátszható. Előzetes elvárásainkkal szemben Júlia történetszála sokkal több izgalommal kecsegtet, több trükköt kell bevetnie a szabad mozgás érdekében, és van olyan út, ahol vele élhetjük át a megpróbáltatásokat a pestis sújtotta Veronában. A drámaolvasást kevésbé kedvelők számára rossz hír, hogy ez a játékos forma nem váltja ki az eredeti mű elolvasását vagy megnézését, segítséget a továbbgondolásban és a feldolgozásban nyújthat. Valójában fanfiction-ként működik, a legérdekesebb a két fiatal gyerekkorának kidolgozása. A szerzők a dráma sűrített idejét kitolták hat hónapra, ennek következményeképp egy hiteles kamaszszerelem kibontakozását segíthetjük döntéseinkkel, így viszont a shakespeare-i lehengerlő lendület és a katarzis elmarad. Ezért gondoljuk, hogy nem a tragédia helyett, hanem mellett élvezhető igazán.

Több teret kapnak a mellékszereplők, ez a népes Mercutio-rajongóknak kifejezetten jó hír, a drámában csak említés szinten megjelenő Róza is kap háttértörténetet. Amitől viszont a Rómeó és Júliát jól ismerőknek is igazán szórakoztató játék lehet, az az ezernyi szövegszintű és tartalmi utalás más Shakespeare-művekre, de megjelennek a magyar irodalomból ismerős szövegek is, valamint a korban újdonságnak számító találmányok és eszmék. Ezekre vadászni kifejezetten szórakoztató. A mi kedvencünk Macbeth megidézése volt.

„Azonnal eszedbe ötlik, hogy apád minap említette, hogy ma pápai utasításra misét tartanak egy skót király áldozatainak lelki üdvéért. – Oly mértékben a király fejébe szállt a hatalom, hogy egyhamar vérben fürdött a skót társadalom. Azt beszélik, Macbethet nem is anya szülte, s kérdéses, uralma földi erőtől függ-e – meséled Júliának.”

Ez a részlet arra is rámutat, hogy nyelvileg is izgalmas a könyv szövege. Az elbeszélő részek a kalandkönyvek szövegformálását használják, míg a párbeszédek versben jelennek meg, utalva az eredeti mű formájára.

Mi egy hosszabb utazás unalmát űztük el a Holtunkiglan?-nal, de kifejezetten látunk fantáziát a tanórai fölhasználásban is. Az utalások ablakokat nyithatnak a szonettek, a Hamlet vagy a Lear király irányába, izgalmas szövegalkotási feladatok társíthatóak mellé, és még a reneszánsz kulturális pezsgése is megérezhető a segítségével. Kifejezetten kedvet kaptunk, hogy egy másik dráma, Az ember tragédiája, hasonló módszerű feldolgozását is kézbe vegyük szintén Lőrincz Andrea és Nagy Ádám tollából.

Fejben színház – olvassunk kortárs drámákat a nyári pihenés idején!

Szerző:

Kimeríthetetlen kincsesbánya a Színház Folyóirat drámatára. Az 1968-as évtől 2024-ig találhatunk éves bontásban magyar drámaszövegeket és fordításokat, és mindegyikhez értő előszót, ami segít elhelyezni a művet. A bejegyzés miatt kezdtük el böngészni ezt a hatalmas anyagot, és nagy örömünkre rábukkantunk például 1992-ből Thomas Bernhard A színházcsináló című színművére Győrffy Miklós fordításában, amit már égre-földre kerestünk, hiszen nem régen láttuk egy igen emlékezetes megvalósítását a KV Színház előadásában.

2024-ben eddig két új szöveggel gyarapodott a drámatár. Hodászi Ádám Kikönnyítve című darabját felolvasószínházi formában ismertük meg az Apertúra Bázison a Tér12 szervezésében, és ezek szerint nem csak mi gondoljuk úgy, hogy ennek a darabnak nem szabad papíron maradnia, mielőbb színpadon a helye. Reméljük lesz olyan hely, amelyik elolvasva a drámát lát fantáziát a megvalósításban, segíti és befogadja a produkciót. Lehetőleg az eredeti szereposztásban: Kecskés Anna, Németh Orsolya és Boros Ádám már így felolvasva is nagyon érezte az anyagot.

A mű szövege Fenyvesi Orsolya előszavával itt érhető el:

Új e-dráma: Hodászi Ádám: Kikönnyítve

A Kétlámpás írását a felolvasó színházi alkalomról itt találhatjátok:

https://ketlampas.blog.hu/2024/04/13/kikonnyitve

A másik idei drámát – egy színházi nevelési előadás improvizációkból írt szövegét – a Jurányi Ház színházi nevelési fesztiválján volt szerencsénk látni, és az egyik kedvencünk lett a szemle kínálatából. A Dante Casino produkciója A Szentmihályi Hajnalka leszámolja önmagát Kenéz Ágoston írásából készült. A játszóknak, Georgita Máté Dezsőnek, Juhász Tibornak., Ács Petrának és Csarkó Bettinának nem csak a karaktereket kellett megjeleníteniük, de a feldolgozó foglalkozás keretében drámapedagógusi szerepben is helyt kellett állniuk. Szalai Ádám drámapedagógus segítségével egy igazán innovatív feldolgozó foglalkozás készült az előadáshoz. A darab szövege friss, vicces, olvasva is megállja a helyét.

Rozgonyi-Kulcsár Viktória előszavával innen letölthető:

Új e-dráma: Kenéz Ágoston: Szentmihályi Hajnalka leszámolja önmagát

A Kétlámpás blog beszámolója a 6. Tantermi Színházi Szemléről itt található:

https://ketlampas.blog.hu/2024/03/27/6_tantermi_szinhazi_szemle

Jó olvasást és pihentető nyarat kívánunk!

Az SZFE-egyetemfoglalás története – friss könyvek 2024 tavaszán

Szerző:

Úgy tűnik, mostanra telt el elég idő ahhoz, hogy a Színház és Filmművészeti Egyetem 2020-as einstandolásáról, és az erre reakcióként bekövetkezett egyetemfoglalás 71 napjáról megszülessenek azok a művek, amik elmesélik nekünk ezt a történetet a benne résztvevők szempontjából. A Partizán már készített Hatala Noémi rendezésében egy dokumentumfilmet 2021-ben, de a most általunk ajánlott három írásmű lesz az első, ahol nem külső szemszögből, hanem belülről, a résztvevők szempontjából láthatunk rá az eseményekre, az ő megélésüket követhetjük nyomon.

2024. április 2-án, 18 órakor tartotta a Három Hollóban a Tea Kiadó és a Magyar Narancs Upor László frissen megjelent könyvének, a Majdnem lehetetlen – Az SZFE autonómiaharcának története című művének könyvbemutatóját. A szerzővel Kele Fodor Ákos, a könyv szerkesztője beszélgetett. Kele Fodor Ákos szerint egy személyes, szenvedélyes, néhol indokoltan patetikus beszámoló született, ami minden munkatársat magával ragadott, aki a könyvön dolgozott. A személyes beszámolón túl a könyv elmélyült kutatómunka eredménye is, az események kronológiája pontosan kirajzolódik, a felhasznált dokumentumokat keresni sem kell, a szövegbe aplikált QR-kódok segítségével a kapcsolódó fényképek, levelek, videók, újságcikkek, leiratok és feliratok azonnal megnyithatóak. Az író főszöveghez fűzött széljegyzetei pedig utólagos kommentárként mélyítik az ismereteinket. A szerkesztőnek fontos szempont volt, hogy olyan mű szülessen, amit a későbbi korok kutatói, szociológusok, színháztörténészek, történészek is örömmel és haszonnal forgathatnak majd. Upor László számára terápiás jelentősége is volt a könyv megírásának, el kellett végezni ezen a nagyon sűrű másfél éven azt az emlékezetmunkát, ami segített feldolgozni és elengedni a történetet. Fontos a szerző számára azért is ez a munka, hogy az elmúlt évtizedek legsikeresebb ellenállási története ne vesszen el, ne legyen megmásítható, de ne emelkedjen mitikus magaslatokba se, ahol már a konkrét szereplők és történések megkérdőjelezhetetlen sematikus nagyszerűségbe merevednek. Mi az olvasás során leginkább erre leszünk kíváncsiak, mennyire érezzük majd erősnek a legendaépítést a műben. A könyvbemutató jól szervezett, barátságos időkezelésű esemény lett, ami nagy kedvet csinált a Majdnem lehetetlen mielőbbi elolvasásához.

Upor László az SZFE vezetőjeként, rektori feladatokat ellátó rektorhelyettesként élte meg az eseményeket, míg Kemény Lili az SZFE doktori iskolájának hallgatójaként. Egy másik nézőpont jelenik meg tehát a su\curesale kiadó gondozásában megjelent önéletrajzi regényben, a NEM-ben. Érdekesen egészítheti ki ez a szemszög Upor László művét, már csak ezért is érdekes lesz elolvasni. Hogy még milyen témákat érint Kemény Lili regénye, azt a Könyves Magazin ismertetőjében elolvashatjátok, ez náluk a hét könyve április legelején.

https://konyvesmagazin.hu/kritika/kemeny_lili_szfe_oneletiras_regeny.html

A harmadik könyv, Csernai Mihály Lábjegyzetek című műve még csak készül, talán ezért is számunkra a legizgalmasabb. A szerző hetente tesz közzé a honlapján a készülő könyvből fejezeteket, izgalmas lesz követni a történet kibontakozását. Csernai Mihály eseményekben betöltött szerepe is speciális, talán a két előbb említett szerző közé pozicionálható. Az akkor drámainstruktor szakos hallgató az SZFE Hallgatói Önkormányzatának elnökeként teljesen más pozícióból élhette meg az eseményeket, mint akár a rektor, akár a résztvevő hallgató. Az író az azóta eltelt időben elvégezte a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem drámaírói képzését, a Kétlámpás Blog már látta is színpadi munkáját, az SZFE negyedéves fizikai színházi osztályával dolgozott egy rendkívül érdekes Csongor és Tünde változaton, a CSONGOR ÉS… – Belső utazás bizonytalan úti céllal címűn, amit ebben az évadban még biztos megtaláltok.

Kezdjük a végéről a történet elejét…

Jó olvasást kívánunk!

Egy páratlan vállalkozás: Selinunte – a színházi könyvek kiadója

Szerző:

Kritikusként hatalmas segítséget és kiapadhatatlan információforrást biztosítanak számunkra a Selinunte Kiadó kiadványai. Akár primer forrásra, vagyis kortárs drámák szövegeire, akár a félmúlt színháztörténetére, akár itt és most alkotó színházi alkotókról van szükségünk olvasni valóra, először náluk keresgélünk.

Az Olvasópróba sorozatban olyan drámaköteteket találunk, amelyek egy-egy téma köré rendezve tartalmaznak olyan kortárs magyar drámaszövegeket, melyek nem csak színpadi megvalósításukban, de olvasmányélményként is hatásosak. Az eddig megjelent hét kötet közül a legfrissebb a Kortánc című, mely rendhagyó módon nem egy téma köré szerveződik, hanem egy darabszervezési megoldás, a körtánc mintájára írt művek gyűjteménye. A mi kedvencünk a Kortárs klasszikusok című kötet, amiben például egy számunkra meghatározó előadás szövege, Gábor Sára és Hegymegi Máté Kohlhaas-átirata olvasható.

A sorozatról bővebben a kiadó oldalán tájékozódhattok:

Olvasópróba

A Kortárs Drámaírók sorozatban eddig Székely Csaba, Tasnádi István, Kárpáti Péter, Pass Andrea, Darvasi László és Szücs Zoltán gyűjteményes kötete elérhető.

Kortárs drámaírók

Fodor Tamás dedikálja a Szabadságszigeteket Nagypál Gábornak a Stúdió K előterében (forrás: Stúdió K Színház facebbok oldala)

Számunkra a legfontosabbakká a kínálatból Sándor L. István alkotókat és műhelyeket feldolgozó könyvei váltak. Rengeteget tanultunk a Katona és kora című két kötetes munkájából, de a legkedvesebb számunkra a Stúdió K Színház és Fodor Tamás történetét feldolgozó Szabadságszigetek és Színváltozás. Az elképesztő alaposság mellett egy egyszerűen letehetetlenül szórakoztató olvasmányt kaptunk. Nagyon várjuk a harmadik kötetet. Legújabb szerzeményünk a Színházíró című kötet, mely Kárpáti Péter pályaképét rajzolja fel. Sándor L. István mellett Szűcs Mónika és Sebők Borbála írásai járják körbe ezt az igen izgalmas témát. A Színházíróhoz érdemes hozzáolvasni egy igazi irodalmi szenzációt, Kárpáti Péter első regényét, a Térkép a túlvilágról címűt. Ritkán ragadtatjuk magunkat könyvkritikaírásra, de a Selinunte Kiadó két könyve még ezt is kihozta belőlünk.

https://ketlampas.blog.hu/2020/12/30/szabadsagszigetek_konyvkritika

https://ketlampas.blog.hu/2023/09/24/karpati_peter_terkep_a_tulvilagrol_beszamolo_es_konyvkritika

A Selinunte Kiadó megújította a könyvbemutató fogalmát, és visszaadta a hitünket abban, hogy ez a forma képes dinamikus és szórakoztató lenni. Volt már felolvasó színház, Kárpáti Péter regénye kapcsán, egy szinte bírósági tárgyalás izgalmával fölérő szembesítés a Színváltozások bemutatójakor, improvizációs workshop Kárpáti Péter pályaképének apropóján. Kíváncsiak vagyunk a következő ötletre.

Érdemes ellátogatni a Selinunte Kiadó honlapjára, ahol nem csak a könyvekről kaphatunk bővebb információt, de remek beszélgetéseket is hallgathatunk. A webshoppon keresztül pedig jelentős kedvezménnyel rendelhetjük meg a köteteket. Ha valaki a kisebb, cikk méretű formátumot kedveli vaskos monográfiák helyett, keresse fel az Ellenfény című folyóirat oldalát, heteket lehet eltölteni a böngészésével!

http://www.ellenfeny.hu/