Színház

Faktúra újság színházhoz kapcsolódó cikkei

Csoda figyelemből és részvételből – színházi világnap 2026

Szerző:

Az 1962 óta ünnepelt színházi világnap idei üzenetét Willem Dafoe fogalmazta meg.

Színészként és színházi emberként továbbra is hiszek a színház erejében. Egy olyan világban, amely egyre megosztottabbnak, kontrollálóbbnak és erőszakosabbnak tűnik, a mi feladatunk az, hogy elkerüljük a színház leértékelődését: ne csak egy kereskedelmi vállalkozás legyen, ami figyelemelterelő szórakoztatásra épül, és ne is csak a hagyományok száraz, intézményes őrzője, inkább erősítsük azt a képességét, hogy embereket, közösségeket, kultúrákat kapcsoljon össze – és mindenekelőtt, hogy kérdéseket tegyen fel arról, merre tartunk…

A jó színház rákérdez a megszokott gondolkodási mintáinkra, és ösztönöz, hogy elképzeljük, mire vágyunk igazán. Társas lények vagyunk, biológiailag a kapcsolódásra teremtve. Minden érzékszervünk egy lehetőség a kapcsolódásra és ezeken keresztül válik egyre világosabbá, hogy kik is vagyunk. A színház mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk.”

A teljes üzenet sok helyen olvasható, mi most kedvenc irodalmi portálunkat, a Literát választottuk forrásul.

https://litera.hu/hirek/willem-dafoe-fogalmazta-meg-iden-a-szinhazi-vilagnap-uzenetet.html

Az ünnep alkalmából olyan eseményeket ajánlunk, ahol a részvétel igen intenzíven megélhető, a közönség nem csak befogadóként, hanem többé-kevésbé cselekvőként van jelen. Willem Dafoe úgy fogalmaz: „…a tanúként jelenlévő közönség ad a színháznak értelmet és életet.” Az általunk választott előadások ennél is tovább mennek, és valamilyen módon közös alkotásra hívnak.

Március 29-én színházi társasjátékra hív az ANTRO. A 2048-ban játszódó történet bírósági tárgyalásán védőként vagy vádlóként vehetünk részt. Kinek mi a felelőssége, hatóköre a világméretű ökológiai katasztrófa bekövetkezésében? Létezhetett volna hatékony stratégia a megakadályozására? Bűnös-e az a szülő, aki egy élhetetlen világot hagy az utódaira? Hasznos lehet eljátszadozni a gondolattal 2026-ban, hogy 2048-ban ne kelljen élesben is szembesülnünk a helyzettel. Amellett, hogy sokat gondolkodtunk ezeken a kérdéseken, nagyon jól is szórakoztunk, a 2048 – A fiktív per egy remekül összerakott, részletgazdag színházi társasjáték.

https://ketlampas.blog.hu/2025/11/07/2048_fiktiv_per_a_jovobol

Április 8-án és 9-én újra Keleti Blokk az Eötvös10-ben. Regős Simon rendezése a részvételi színház elemeivel kísérletezik kőszínházi keretek között. Kadét jeggyel hagyományosabb formában is befogadható az előadás, zarándokként azonban a színpadi történéseket testközelből figyelhetjük meg, megalkothatjuk azt a bulizó tömeget, akik között a fiatalok története kibontakozik. Nagyon izgalmas, nyugtalanító előadás a Keleti Blokk, kétségtelenül az évad egyik legnagyobb dobását követte el a Sirokkó Szövetkezet.

https://ketlampas.blog.hu/2026/03/16/keleti_blokk_353

Rengeteg helyszínen megrendezésre kerül ebben a hónapban is a Fiatal Drámaírók Házának pályázatára érkezett vadonatúj egyfelvonásosok felolvasó színházi estje. Budapesten a MU Színházban találkozhattok az Okuláré Projekttel április 21-én. A nézőközönségen igen sok múlik, a különböző helyszíneken jelenlévők összesített szavazatai döntik el, ki lesz a forduló győztese. A drámák kötetbe is kerülhetnek, és arra is van esély, hogy egész estés produktummá fejlődjenek, mint az legutóbb Rédei Roland A szórt kövesen című etűdjével történt, ami Szahara címen immár több előadást megért produkció. Nézőként és alkotóként is érdemes csatlakozni ehhez a remek kezdeményezéshez. Mi is időről-időre becsatlakozunk a sorozatba.

https://ketlampas.blog.hu/tags/Fiatal_Dr%C3%A1ma%C3%ADr%C3%B3k_H%C3%A1za

A Freedomban április 27-én az imposztor Színházi Társulat interaktív improvizációs előadásán, az Apropón vehettek részt. Nem csak a születendő mű címét adja a közönség, de sokszor a történet menetét is befolyásolhatja. S. Papp Máté moderátor-rendező rendre megszavaztatja a közönséget, legyen szó a szinopszisról, casting-kérdésekről, váratlan fordulatokról. Hogy még több meglepetés érje a játszókat, arról a jeltekerészeti sorsolgány gondoskodik, amit ha megteker a moderátor, akár még a nézők bevonására is sor kerülhet. A történet mindig más, a hangulat azonban mindig fergeteges, az élmény egyedi és megismételhetetlen. Mi a legelső alkalomról írtunk.

https://ketlampas.blog.hu/2025/02/28/apropo_1_adam_megmenti_a_farkast

Boldog színházi világnapot kívánunk!

Épp MOST – indul a tatabányai  MOnodráma és STúdiószínházi FESZTivál

Szerző:

Idén tizenkettedik alkalommal rendezi meg a tatabányai Jászai Mari Színház  MOnodráma és STúdiószínházi FESZTiválját, a MOST Fesztet. Öt napon át nézhetnek jobbnál jobb előadásokat az érdeklődők. Idén a szakmai zsűrit Danis Lídia, színésznő, a Jászai Mari Színház társulatának tagja, Háy János, József Attila-díjas író, drámaíró és Papp Tímea, színikritikus alkotják, mellettük egy közönségzsűri is működik, akik saját szempontjaik szerint veszik szemügyre az alkotásokat. Nagyon szép és informatív honlap is társul a fesztiválhoz, az eddigi fesztiválok meghívottjait és díjazottjait is érdemes átböngészni, sok előadás még mindig elérhető az elmúlt évek fesztiválkínálatából. A fesztivál olyan biztos kézzel válogat, hogy például a 2016-ban díjazott Egyasszony című előadást még mindig érdemes műsoron tartani, akkora iránta az érdeklődés.

Crespo Rodrigonak, a tatabányai Jászai Mari Színház igazgatójának gondolatai a fesztiválról:

„Mindig nagy öröm végignézni a beküldött előadásokat és látni, milyen témák foglalkoztatják a színházi embereket. A MOST FESZT kifejezetten a kísérletező, formabontó előadások fesztiválja, így minden produkció friss, olyan témákat dolgoz fel, amelyekkel a klasszikus színházban kevésbé találkozhatunk. Az is gyakori, hogy a jelentkezők ismert színműveket gondolnak újra teljesen egyedülálló módon, gyakran az interaktív színház eszközeivel is élve. A MOST FESZT 2026 programja izgalmas és sokszínű, melyben a személyes sorsok, a női és férfi életutak, az alkotói megszállottság, az önismeret és a társadalmi kérdések mind fontos szerepet kapnak.”

Idén is erős a felhozatal. A nyitónapon a Tér12 és a Szkéné Színház közös produkciója, a Leláncolt Prométheusz, valamint a KV Társulat és a MASZK A színházcsináló című előadásai lesznek műsoron. Március 26-án a FÜGE és az Orlai Produkció hozza el a Legjobban a nőktől féltem című monodrámát, és a Trafós Kaspart. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Színház és Film kar és a ZIZ – Art and Social Area előadása a 1715380.NŐ nyitja a harmadik napot és az Az Exit Generáció és a FÜGE Produkció közös munkája, a MÁR NEM ÁLMODOK VELÜK– a gyermekvédelemről, valós beszámolók alapján –egy másik valóság egy részben is ekkor lesz látható. Március 28-án az UNIKORNIS, a Veszprémi Petőfi Színház előadása és a Kék Tesla, a  Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum közös részvételi színházi előadása lesz műsoron. Végül, de nem utolsó sorban az Aradi Kamaraszínház három előadása is a fesztiválon vendégeskedik. Valamint lesz koncert, borkóstoló, heje-huja, vigalom.

Külön örömünkre szolgál, hogy több előadás ajánlásához is felhasználták a szervezők a kritikáinkat.

Nagyon kíváncsiak leszünk a szakmai zsűri és a közönségzsűri véleményére. Jó szórakozást kívánunk minden nézőnek!

Az élet fényének ünnepe – bábszínházi világnap és a költészet világnapja 2026.

Szerző:

A UNIMA idei, bábszínházi világnapra szóló üzenetét Yaya Coulibaly bábjátékos, mesemondó és zenész fogalmazta meg Maliból, aki a bábművészet ősi, spirituális gyökereire és közösségi szerepére hívta fel a figyelmet.

Engedelmeskednünk kell a bábok szellemének, amikor megszólítanak minket. Hiszen a báb olyan, mint a nap: felmelegít minket a szeretet és megértés sugaraival. Az UNIMA is egy örökké ragyogó nap szeretete.

Az UNIMA egy életre szóló elköteleződés. Az UNIMA egy magas szintű politikai és társadalmi intézmény, amiről a világ népei nem mondhatnak le. Egy eszköz, ami tudatosságra figyelmeztet, felhívja a figyelmet a szolidaritásra és a kommmunikáció fontosságára. Hiszen a bábműfaj a mai világban különösen nagy figyelmet érdemel.

A báb a kulturális identitásunk tükre, művészetünk és kultúránk kibontakozásának alapja, valamint alkotói zsenialitásunk megnyilvánulásának színtere.  Ezért is fontos, hogy a bábművészetet másokkal is megosszuk.

A bábműfaj szépsége mindenkit lenyűgöz. A bábjáték az emberiség kezdete óta jelen van, és mindig is a kultúránk része marad. Amikor határokat szabunk, korlátokat állítunk fel- a báb viszont nem ismer határokat. Mindenre kiterjed, mindent áthat, és az emberek lelkének legszabadabb, legerőteljesebb kifejezőeszköze.

A teljes üzenet itt olvasható:

https://budapestbabszinhaz.hu/hirek/109-az-unima-uzenete-a-babszinhazi-vilagnapra

Ahogy az lenni szokott, a bábszínházi világnapra születik egy magyar üzenet is. Idén  Blasek Gyöngyi, a Budapest Bábszínház társulatának tagja fogalmazta meg számunkra gondolatait.

Kimegyek a szabadba, süt a NAP. Az ujjam hegyére egy golyót teszek. Máris kész az alkotás! A BÁB megmozdul, életre kel! A földön megjelenik a báb árnyéka. Állok a tér közepén, a kezem mozgatom, az árnyéka megnyúlik. Körülöttem hömpölyögnek kicsik és nagyok. Egyszer fel, egyszer le. Máris kész a SZÍNHÁZ! Évezredek óta így készült és készül a mai napig a VILÁG bármely pontján a művészi alkotás

A teljes üzenet itt olvasható:

https://deszkavizio.hu/ma-unnepeljuk-a-babszinhazi-vilagnapot-4/?fbclid=IwY2xjawQrePVleHRuA2FlbQIxMABicmlkETJRVUlrbVN0SFJTRFBIbVAyc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHhG3dTTur-FlP_wdKBN1o04VQRjGDOTneuOxFcXRIxAn8-8X5c8LZzYdUW7F_aem_nhcNmFUoCM1jtQgI_AVnyg

Ebben az évadban is lenyűgöztek minket a felnőtteknek szóló bábelőadások. A héten láttuk az óbudai Textilgyárban a Budapest Bábszínház és az Orlai Produkció együttműködéséből született Akik már nem leszünk sosem című monodrámát. Krusovszky Dénes regényéből Macsuka Patrik készített lenyűgöző színpadi változatot. Az előadást Dékány Barnabás rendezte és Barna Zsombor játssza. Ez a furcsa, újrahasznosított gyárépület talán még jobban is illik az előadáshoz, mint állandó otthona, a Kemény Henrik terem.

Újra látható lesz a MU Színházban  L. Nagy Attila és Kovács Domokos közös fizikai bábszínházi produkciója, a Tryangle. Számunkra ez a produkció és az előzménye, aDancing on a Grinder is meghatározó élmény volt, ezeken a produkciókon tanultuk meg a fizikai bábszínház nyelvének dekódolását. Nagyon szerettünk rajtuk gondolkodni, nektek is szívből ajánljuk.

Kiss Dorina negyedéves bábrendező hallgatót az egyik legizgalmasabb fiatal rendezőnek tartjuk, három előadása is ide kívánkozik. Március 24-én lesz legközelebb a Kettőspontban a Liselotte és a május. Pozsgai Zsolt drámáját ilyen szórakoztatóan még biztos nem láttátok. Horváth Márk bábjait Gyöngyössy Csenge és
Lajhó Máté fogja megeleveníteni.

Bár a Barátkeselyű című előadás első sorban középiskolásoknak készült, mi úgy látjuk, hogy felnőtteknek, speciálisan, tantestületeknek is játszanánk. Kiváló vitaindító lenne egy olyan alkalomra, ahol a nevelőtestület kidolgoz egy protokollt, egy etikai kódexet és egy szigorú, ellentmondásmentes eljárásrendet a tanár-diák viszony szabályozására.

A Kutyabaj című monodráma minket nagyon meghatott. Németh Erik egyszerre játssza Csonti urat, a kutyát, és gazdáját Willyt. A Paul Auster-kisregényből adaptált előadás az egyik legszebb felnőtteknek szóló bábos produkció, amit valaha láttunk.

Nizsai Dániel egyszemélyes játéka nem csak technikájában, de témájában is teljesen bábszínházi. A Kemény Henrik életéről szóló monodrámát a K11-ben láttuk a Kemény Henrik Bábfesztivál keretében. Egy újabb kultúrtörténeti ikont ismerhettünk meg mélyebben egy igen szórakoztató és virtuóz előadás segítségével.

Természetesen rengeteg gyerekeknek szóló bábelőadást is láttunk, és készülünk megnézni. Az eddigi bábos produkciókról szóló kritikáinkat itt böngészhetitek:

https://ketlampas.blog.hu/tags/b%C3%A1b

Március 21-e nem csak a bábok ünnepe, de a költészet világnapja is. Mindig csodálatos élmény, amikor a versek kilépnek a kötetek lapjai közül, és hanggal, mozgással, színészi játékkal mutatják meg lényegüket. Ebben az évadban három új, a költészetet középpontba állító előadással gazdagodtunk.

Nyomárkay Zsigmond rendezése, a Holdbéli csónakos ugyan dráma, de az előadás a költő Weöres Sándort kiemelten fontos szereplővé teszi. Így helye van ebben az ajánlóban is. Fehér Diána Aida alakítását látni kell!

https://ketlampas.blog.hu/2026/03/07/holdbeli_csonakos_823

Március 29-én lesz újra az RS9-ben A kóbor lány, Lovag Dulcinea vagyok című versperformansz. Szántusz Noémi Noya létrehozta Kemény István kötetéből a saját kompozícióját, egy egyedi és nagyon izgalmas olvasatot. Remek tárgyanimálás is van benne, úgyhogy akár az előző blokkban is helyet kaphatott volna az előadás.

Az ANTRO Kulturális Egyesület keretein belül hozta létre József Attila verseiből Hevesi Fanni az Anyátlan énekek című fizikai színházi előadást. Ha megint műsorra tűzik, ismét megnézzük. Bari István, Gálhidy Gizella, Juhász Kristóf, Lehel Vilmos szereplésével meghökkentően szép értelmezései tárulnak fel a jól ismert verseknek ebben az előadásban. Gálhidy Gizella zenei kompozícióit is újra szeretnénk hallani.

https://ketlampas.blog.hu/2025/11/29/anyatlan_enekek

Boldog bábszínházi világnapot és versünnepet kívánunk!

Ez az ő joguk – Gyermekszínházi világnap 2026.

Szerző:

Sue Giles, az ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházak Világszövetség elnökének üzenete a 2026-os Gyermekszínházi Világnap alkalmából a kultúrához való hozzáférés jogára fókuszál.

„A 18 év alattiak a világ népességének mintegy 29%-át teszik ki. Ennek ellenére ez a jelentős csoport sok társadalomban pusztán életkora miatt kulturális marginalizációt szenved el. A gyermekek különösen kiszolgáltatottak: kevés hatalommal, anyagi forrással és választási lehetőséggel rendelkeznek, és nagymértékben függenek a körülöttük élő felnőttektől, valamint azoktól, akik helyettük döntenek.”

” A gyermekeknek és fiataloknak szóló, velük és általuk létrehozott művészet a kulturális ökoszisztéma alapvető része. Itt formálódnak a fiatal elmék és lelkek, itt alakul ki a kritikus közönség, és itt válhatnak a fiatalok aktív kulturális résztvevőkké.”

A teljes üzenet a szinhaz.online-on olvasható:

https://szinhaz.online/kepzelet-nelkul-nincs-remeny-itt-a-gyerekszinhazi-vilagnapi-uzenet

Akik követik a Kétlámpás Blogot, észrevehették, hogy milyen nagy figyelmet fordítunk a színházi nevelési előadásokra, próbálunk minél több ilyen produkcióról hírt adni. Hiszünk benne, hogy az egyik leghatékonyabb pedagógiai eszköz, ami nem csak a színházművészetet élvező közönség kinevelésére alkalmas, de ideális gyakorlóterepe a demokratikus nevelésnek is. Közösséget épít, vitakultúrát fejleszt, elmélyíti az önismeretet, fejleszti az empátiát.

A színházi nevelési és a gyerek-előadásokról szóló írásainkat itt tudjátok elolvasni:

https://ketlampas.blog.hu/tags/sz%C3%ADnh%C3%A1zi_nevel%C3%A9s

https://ketlampas.blog.hu/tags/gyerek

Néhány olyan előadásról és eseményről ejtenénk szót a világnap apropóján, amin tervezünk részt venni. Holnap, a Színházak éjszakája keretében a Szkénébe is elmegyünk, hogy megnézzük a Tér12 bábmeséjét, a Tsepabud – Gólemek városát.

„Bábmesénkben arra keressük a választ, hogy milyen hangon lehet megszólalni, ha érkezik valaki a közösségbe, aki más, mint mi vagyunk. Az idegen érkezése mindig megbolygatja a csoportdinamikát, de mi kell ahhoz, hogy a csoport befogadja az érkezőt. És mi kell ahhoz, hogy kitaszítsa. Milyen szerepe van ebben a csoport vezetőjének, a csoportban megszokott beszédmódnak, hiedelmeknek.”

Idén is megrendezésre kerül a Jurányiban a Tantermi Színházi Szemle, immár hetedik alkalommal. Találkozhatunk majd a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, az Antro, a Láthatáron Csoport, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, a RÉV Színház, és egyéb formációk egy-egy előadásával. Izgalmas két nap elé nézünk, már nagyon várjuk.

A Janikovszky Éva – emlékév keretében hozta létre a Sicc Production Velem mindig történik valami című előadását, melyet Budaörsön nézhettek meg. A tíz éves kortól ajánlott előadást Novák Eszter rendezte. Kamaszpanasz sok zenével.

Április elején mutatja be a Budapest Bábszínház az egyik kedvenc Lázár Ervin meseregényünket, a Berzsián és Didekit. A címszerepeket Pethő Gergő és Pájer Alma Virág játsszák, de a legkíváncsibbak Tatai Zsolt Áttentő Redázára vagyunk a szereposztást végigpörgetve.

Adjatok virágot,
mindegy, ha vágott,
mindegy, ha tépett,
Ribizli feléled.

Vigyétek el a gyermekeket a színházba – vagy vigyék el a színházat hozzájuk!

„Viharos-Diogenészes” márciusvége a Kettőspont Színház repertoárján

Szerző:

„Diogenész embert keres a parlamentnél” fotó és illusztráció: Rékasi Attila (szoftver: Chat GPT)

Izgalmas, az OGY-választás előtti programkavalkádot ajánlunk: Diogenésszel (Formanek Csaba), a Szókratész védőbeszédével (Ács Tamás), valamint a „Vihar” című, Shakespeare írása nyomán készült előadással (Karaván Antikatartik társulat), premierrel. Ez utóbbi előadás először mutatkozik be a Ráday utcai teátrumban; a darabot Nagy Mátyás rendezi. A Debreceni Egyetemi Színház (DESZínház) vendégjátéka is most landol itt első ízben.

Mindezt megfejeli egy izgalmasnak ígérkező könyvbemutató Száraz Szofi Greggel. Beláthatja, kedves olvasóm: lesz itt mit választani — ha nem is OGY-t. Jobb!

Rékasi Attila, Újpest

Kettőspont Színház közleménye: Ismét beindulunk! 

A belépős programokra itt vehetsz jegyet / bérletet:
https://www.kettospont.org/jegyek
Az Emberkereső Turné előadásai ingyenesek, helyfoglalás (ajánljuk): info@kettospont.org

Köztéri kiállás – háromszor két óra figyelemfelkeltés a krónikus kulturális ágazati bérszegénységre

Szerző:

2026. március 9-11., Kossuth tér

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) három napos akciósorozattal próbálja felhívni a közvélemény és a döntéshozók figyelmét arra a problémára, ami hosszú évek óta sújtja az ágazatot. A megmozdulás programja itt olvasható, érdemes kedden és szerdán is kilátogatni az eseményre:

https://tinyurl.hu/29Db

És hogy mit keres ez az esemény egy színházi blog beszámolói között? Nem csak azért, mert színházzal foglalkozunk, és a köz- és felsőoktatásban is érintettek vagyunk, és mint ilyenek szolidaritásunkat fejezzük ki a KKDSZ által képviselt szféra dolgozói felé. Hanem azért is, mert színház bárhol létre jöhet, és létre is jön. Ahogy ma délután a Kossuth téren is. Formanek Csaba és Sipos László Márk, immár mindketten független színházi alkotók, eleget tettek a szakszervezet felkérésének, és a mai napon egy húsz perces nagyon szórakoztató produkcióval nyitották az eseménysorozatot.

Fotó forrása: https://www.facebook.com/kkdsz.szakszervezet

Szomorú, és egyben tanulságos, hogy Formanek Csabának csak minimális változtatásokat kellett eszközölnie egy tíz éve elhangzott szövegen. A sportközvetítés műfaját választó vitriolos performansz még aktuálisabb, mint annak idején volt. A Közművelők csapata, Könyvtáros Ákos, Gyűjteményes Géza, Levéltári Lili és Közmunkásné Aranka vívja heroikus küzdelmét a Minisztérium egy fős csapatával. A tét, kinek sikerül ma feljebb jutnia a bértáblán. A pörgős, felfokozott közvetítésben a két kommentátor szinte másodpercenként süt el egy igen találó szóviccet, nem is sejtettük, hogy a bér szóban ennyi játéklehetőség rejlik.

Fotó forrása: https://www.facebook.com/kkdsz.szakszervezet

„A demagógia ellen csak egy szérum van: a kultúra.”

Igazán vérfagyasztóvá akkor vált az aktuális helyzetre reflektáló szöveg, mikor 1926-ból Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter szólt hozzánk. A hosszabb idézetet akár ma is bármelyik írástudó papírra vethette volna. És ennél semmi sem jelzi jobban mekkora bajban van ma az ország kulturális élete. Amíg száz éves szövegekkel lehet megfogalmazni mai nyomorúságunkat, amíg ezek a szövegek nem csak a levéltárosok és történészek számára érdekesek, hanem jelenidejűként hatnak, addig nem érkezünk meg a XXI. századba.  

Nőnap 2026 – Egy rejtett világ alkotói: színházi nevelési előadások és színházi társasjátékok az elmúlt évben

Szerző:

Az idei nőnapon essen a reflektorfény azokra a nőkre, akik a színházi nevelés terén alkotnak, és akiket tavaly március óta láttunk ilyen előadásokban játszani. Sokan drámapedagógusként, drámainstruktorként is tevékenykednek, de van köztük bohóc doktor, társulatvezező, pszichológus és bábszínész is.

Bagaméry-Nagy Orsolya 🌟 Csenge Lili 🌟 Fazekas Anna Dorottya 🌟 Fekete Dorina 🌟 Feuer Yvette 🌟 Fodor Éva 🌟 Jeney Luca 🌟 Jobbágy Kata 🌟 Horváth Dóra 🌟 Kiss Tünde 🌟 Kövesi Csenge 🌟 Lipták Ildikó 🌟 Lukács Ivett Andrea 🌟 Manyasz Erika 🌟 Milák Melinda 🌟 Pájer Alma Virág 🌟 Palugyai Sára 🌟 Potonyecz Fanni 🌟 Simor Ágnes 🌟 Szilágyi Kata 🌟 Tóvaj Ágnes 🌟 Ferenczi Dóra 🌟 Czanik Dorottya 🌟 Horváth Csilla 🌟 Bartha Sára 🌟 Sági Csenge 🌟 Szabó Sára

Rejtett világ ez még a függetleneken belül is, ritka az olyan alkalom, amikor a nagyközönség is bepillantást nyerhet a színházi nevelési társulatok munkájába. Az osztálytermekben azonban több ezer gyerek kap tőlük évente maradandó élményt, és közülük nagyon sokan ennek hatására lesznek színházszerető felnőttek. A társulatok szerencsére egyre többször nyitnak a felnőttek felé is, amire van is igény. Sokan vágynak közösségi élményekre és a játék örömére. Az ilyen felnőttek számára szervezett alkalmaknak is van pedagógiai küldetése, olyan interaktív formákkal ismertetik meg a nézőket, amikkel máshol csak elvétve lehet találkozni.

Azért is szeretjük ezeket az előadásokat, mert nagyon céltudatosak. Egy színházi nevelési előadás, egy múzeumpedagógiai foglalkozás – mert ilyet is találhattok a kínálatban – vagy egy színházi társasjáték esetében nem merülhet föl, hogy remek, de miért is ez lett a választott mű, miért érzett egy társulat vagy egy rendező ellenállhatatlan vágyat ennek a színpadra állításával bíbelődni.

Az alkotók pedig rendkívül sokoldalúak. Nem elég, hogy kiváló színészek, de a közönség bevonásához is mesterien kell érteniük, meg kell találniuk a hangot óvodás kortól a legidősebbekig minden korosztállyal. A rugalmasság, a jó improvizációs készség szintén alapkövetelmény. A fent említett alkotók nem egyszer rendezőként, dramaturgként vagy zeneszerzőként is részt vesznek az előadások létrehozásában.

Ha végignézzük az előadások tematikáját, az is kirajzolódik, melyek azok a problémák, amik a diákokat foglalkoztatják, és amik feldolgozásához a pedagógusok segítséget igényelnek. Két előadás, a KB35 Színházi Nevelési Társulat Gizda című darabja, és a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ Lift című előadása is az evészavarokkal foglalkozik. A függőség a témája a RÉV Színház Legalja című produkciójának. Az ANTRO2048 – A Fiktív per című színházi társasjátéka a környezetrombolás következményeivel foglalkozik, a freeszfe Salem című színházi társasa leginkább a tömegpszichózissal. A Bocs, hogy élek szintén a RÉV-től és azItt a leány, csupa szutyok a frissen alakult Nemtudás Központtól is egymás mellé helyezhető, a nőkre irányuló, teljesíthetetlen társadalmi elvárásokat központi témává emelve. A Kb35 Sorsgenerátora, a KÁVA És ti…? című előadása és a Tér12 Szabadságra hajlamos című részvételi színháza a szabadság és zsarnokság, a jó vezetés és a változtatás kockázatainak körüljárására alkalmas produkciók. A KereksztalLokija is kifuthat akár erre a témára is, de szólhat a családi kapcsolatok bonyolultságáról vagy többfelé kötődés nehézségeiről is. A Lélekrejtély című múzeumpedagógiai foglalkozás központjában is a család áll, emellett a vészkorszak feldolgozásához nyújt felbecsülhetetlen segítséget középiskolai csoportok számára. A Láthatáron Csoport Banyamosodája a jóságról, az összefogásról és arról mesél, hogy együtt erősek vagyunk, még a legkisebbek is.

Amellett, hogy ünnepeljük ezeket a nagyszerű alkotókat, szerettük volna fölhívni a figyelmeteket ezekre a társulatokra és előadásokra. Nekünk nagyon fontos élményeket jelentenek a velük való találkozások. Az előadások többsége meghívható iskolákba, éljetek ezzel a lehetőséggel! Az egyes produkciókról bővebben a Kétlámpás Blogon is olvashattok.

Piaf-rajongóknak kötelező: Csépai Eszter „Piaf-A veréb” című dalestje

Szerző:

Ajánló és fotó: Rékasi Attila FakTúra folyóirat

Egy néző elmondása szerint a Kettőspont Színházban élő zongorakísérettel előadott, dramatizált sanzonesten nemcsak a feledhetetlen Edith Piaf dalaihoz kapcsolódhatunk, hanem a művésznő tragikus szerelmi életéhez is hiteles, lelki és emberi közelségbe kerülhetünk. Természetesen a legismertebb Piaf-dalok sem maradtak ki a Csépai Eszter énekművész által színpadra álmodott estből.

Megítélésem szerint nemcsak hibátlan éneklést hallhattunk, hanem Eszternek sikerült valódi párizsi hangulatot is teremtenie átéléssel interpretált előadásmódjával. Szem- és fültanúi lehettünk egy szeretetre vágyó nő viharos szerelmi krónikájának. A dalok közötti dramatizált „mesélés” a férfiak iránti vágyakozás ívére fűzte fel Piaf életének meghatározó alakjait, egészen a tragikus, drámai csúcspontig, amelyet a gondosan megválasztott dalok is szépen építettek.

Ahogyan ajánlóm címében is jeleztem, véleményem szerint a darab megtekintése kötelező minden Piaf-rajongó számára. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy azok a nézők sem fognak csalódni, akik eddig kevésbé ismerték Piaf művészetét, csupán nyitottak a minőségi énekművészetre, a szívügyek drámájára, netalán a francia, párizsi kultúra hangulatára.

Rékasi Attila, Újpest

Színházi sanzonest Édith Piaf születésének 110. évfordulójára –

„Amikor a közönség előtt állok, nagyon igyekszem egy fikarcnyit sem engedni az energiáimból. A legjobbat nyújtom, egész lelkem, egész szívem beleadom a sanzonjaimba, minden alkalommal azon vagyok, hogy emberi kapcsolatot teremtsek a nézőtérrel, közösséget találjak a hallgatóimmal…” Édith Piaf

Énekel, játszik, színpadra alkalmazta: Csépai Eszter
Zongorán kíséri: Darvas Kristóf
Jelmez: Szlávik Juli
Piaf-installáció, design: Hajba Gergő

Jegyek és bérletek: https://www.kettospont.org/jegyek

Képek, visszajelzések, interjú: https://www.kettospont.org/eloadasok/piaf

Mit nézz meg február végén? — Művészeti ajánló a FakTúrától

Szerző:

Fotó: Rékasi Attila (színpadkép a Pierrot és Prigozsin az élet forgatagában című drámából)

Folyóiratunk szeretné olvasói figyelmébe ajánlani néhány kiemelkedő művészeti programot február utolsó hetéről. Már megnyílt az Újpesti Galéria (Polgár Centrum – Újpest Galéria, 1042 Budapest, Árpád út 66.) a CAFFART Nemzetközi Művésztelep csoportos kiállítása. Öt éve lakom Újpesten; véleményem szerint az eddigi legjobb tárlatot láthatjuk a metrótól két perc sétára. A képzőművészeti kiállítás március 14-ig tekinthető meg.

Egy fantasztikus művésznő, Csépai Eszter formálja színpadra a világsztár Édith Piaf alakját Piaf – A veréb című műsorával a Kettőspont Színházban 27-én. Szintén ebben a rendkívül közösségteremtő teátrumban formálódott és aratott nagy közönségsikert Formanek Csaba és Ács Tamás Pierrot és Prigozsin az élet forgatagában című drámája, ez a produkció másnap, 28-án Sényén Zala megyében vendégszerepel. A darab hatalmas emberi és párkapcsolati mélységekbe utaztat bennünket, sok-sok humorral oldva a drámai elemek feszültségét.

Rékasi Attila, Újpest

Szomjas cápa – A Háromgarasos Társulat bemutatkozása a Konnektorban

Szerző:

Január 26-án a Konnektor Közösségi Központban részesei lehettünk a legújabb budapesti formáció, a Háromgarasos Társulat első, nyilvános eseményének. A Keleti István Művészeti Iskola 2024-ben végzett színész osztályából és alkotótársaikból álló csapat – Bolla Gábor, Kiss Dorina, Laczkó Tamara, Nagy Bálint, Cselle Gabriella, Molnár Anna és Nyáry Pál – megnyerte a ferencvárosi befogadó tér pályázatát, így helyük már van, hogy megvalósítsák előadásaikat, de ennél is többre készülnek. Időről időre olyan közösségi programokat szerveznek majd, amibe bárki bekapcsolódhat. Az első ilyenre február 18-án kerül sor, Laczkó Tamara és Cselle Gabriella invitál minket egy közös horgolós estére. Az elkészült alkotásokból végül egy nagy közös takaró születik.

https://www.facebook.com/events/776861238768873/?acontext=%7B%22event_action_history%22%3A[%7B%22surface%22%3A%22search%22%7D%2C%7B%22mechanism%22%3A%22attachment%22%2C%22surface%22%3A%22newsfeed%22%7D]%2C%22ref_notif_type%22%3Anull%7D&locale=hu_HU

A Háromgarasos Társulat neve a KIMI-ben létrehozott és nagy sikerrel játszott Brecht-mű címéből származott át, és kabalaállatuk, egy plüsscápa, is ebből az előadásból úszik be a képbe. A cápa a bemutatkozó est végén időkapszulává alakult, hasa immár olyan fogalmakat rejt, amiket a társulat tagjai szeretnének a közös munka során megőrizni, és olyan jókívánságokat, amiket a közönség rejtett az állat belsejébe.

Nekünk a KIMI-sek előadása 2024 tavaszán az évad egyik legmeghatározóbb színházi élménye volt, itt olvashattok róla:

https://ketlampas.blog.hu/admin/post/edit/18355519

A új társulat első bemutatója komoly vállalás, Sarah Kane Crave című művét viszik színre Forgách András fordításában, Szomj címen. Az Ördögkatlan Fesztiválon játszott produkcióját újítja fel a csapat, a Konnektorban ebből láthattunk egy nyílt próbát. Nagyon érdekes volt látni, hogy rendez Nyáry Pál, milyen instrukciókkal segíti a játszókat, hogy finomhangolják az alakításaikat. Az már ezen az estén kiderült, hogy a mű nem csak a játszóknak, de a befogadóknak is intellektuális kaland lesz. Az erősen fragmentált, költői szöveg befogadásához egészen más stratégiákra lesz szükség, mint amiket egy hagyományosabb dráma nézésekor használunk. Bolla Gábor hosszú monológja alatt pislogni se mertünk, nehogy egyetlen szavát is elmulasszuk, kíváncsiak leszünk merre változik még a tavaszra tervezett premierig ez a figura. Nagy Bálint és Laczkó Tamara egymásra felelgető mondatai már most nagyon erősek és jó ritmusúak, Kiss Dorina egészen hátborzongató jelenség tud lenni, a szinte súlytalanul elejtett borzalmas mondatok időzített bombaként robbannak.

A nyílt próba után hét performanszot felkutatva járhattuk be a Konnektor tereit, és találhattuk (volna) ki egy, a miniprodukciókhoz tervezett keresztrejtvény segítségével, milyen fogalmak fontosak a társulat tagjainak. A hét szóból kiderült, mi motiválja a csapattagokat, mit remélnek, mit várnak a közös munkától. Mi azt kívánjuk, hogy őrizzék meg a most tapasztalt játékosságukat, energiájukat és kreativitásukat, és örvendeztessenek meg minket minél több előadással.

A képek a Konnektor facebook-oldaláról származnak.

Színes-szerelmes február a Kettőspont Színházban

Szerző:

Szöveg és fotó: Rékasi Attila Újpest (jelenet a Pierrot és Prigozsin az élet forgatagában című drámából)

Színes, „szerelmes” (párkapcsolati) és „világot járt” darabok a Kettőspont Színház februári programjában. Engedjék meg nekem, hogy mindenekelőtt az általam már látott kedvenceimet ajánljam. Legújabb üdvöském Formanek Csaba és Ács Tamás lehengerlő Pierrot és Prigozsin az élet forgatagában című, a poliamor (többszerelműség) kérdéseire is nyitott drámája, amely akár komédiás elemeket is bőven tartalmaz. A mai színjátszás egyik csemegéjét nézhetik meg – szerintem – a szerencsés jegyvásárlók, amely három alkalommal is látható a hónapban.

A Senki se mer egyedül élni című párkapcsolati dráma stílszerűen február 14-én, Bálint-napon tekinthető meg. Legalább ötször láttam ezt a remekművet, melyet Pusztai Luca művészi játéka koronáz meg, Formanek karakteres alakítása mellett.

A kilencedik kerület legközönségbarátabb teátruma két új bemutatóval is erősíti a februári, intenzív évindítást. Az európai turnéjukat követően február 12-én Verebes Ernő Koponyánk, körülbelül című darabját Boros Ádám és Csizmadia Gergely előadásában láthatjuk. A két remek színész sok humorral és mozgásszínházi elemmel is tarkított játéka Karinthy, a korszakos zseni varázslatos világába, személyiségének kevéssé ismert mélységeibe vezet bennünket.

Február 6-án, pénteken 19 órakor: Mozaik Színkör – Bajkeverő, budapesti bemutató! (Vendégjáték Gyöngyösről, egyszeri lehetőség – ne mulasszák el a ritka alkalmat!) A lenti plakátról a többi futó darabról is tájékozódhatnak.

Rékasi Attila Újpest

Mennyire képtelenek vagyunk egy kapcsolat kialakítására – Szitás Barbara interjú

Szerző:

Fotó és interjú: Rékasi Attila

A FakTúra folyóirat január elején kapott meghívást Szitás Barbara rendező által színre álmodott Egon Wolff Papírvirágok című művére. Ez egy pszichodráma, amelyben két magányos, sérült lelkű ember keresi a kiutat. Már ebből is felsejlik a darab aktualitása, engem azonban Szitás Barbara kimagasló színészi játéka is arra ösztönzött, hogy interjút készítsek az alkotóval.

Rékasi Attila: Miért pont ezt a dél-amerikai szerző által írt darabot álmodtad színpadra, mivel indokolnád az aktualitását és korszerűségét?

Szitás Barbara: Annó ezt a darabot kaptam, amely a legismertebb dél-amerikai művek egyike, és film is készült belőle. Azonnal megfogott, mert a történeten túlmutató, számomra nagyon erős üzenetek sejlettek fel benne. Aktualitása abban rejlik, hogy mennyire képtelenek vagyunk kapcsolódni egymáshoz, kimutatni és elmélyíteni az érzelmeinket, illetve abban is, hogy egy magányos lélek mennyire kiszolgáltatottá válhat, és hogyan lesz játékszere egy felépített, de nem valós érzelmi – akár szerelmi – kapcsolatnak.

R. A.: Milyen rendezői és színészi nehézségekkel járt a színrevitel, és milyen élményeket adott a szerepformálás?

Sz. B.: A legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy én rendeztem a darabot – amely kétszereplős –, és az egyik szerepet is én játszom. Korábban, ha rendeztek, legfeljebb kisebb szerepet vállaltam. Így a partneremmel közös gondolkodás és elemzés zajlott, hamar megtaláltuk a közös hangot és az értelmezési síkokat, ezután pedig olajozottan, organikusan fejlődött a történet és a színrevitel. Mindig magamból fogalmazom meg az adott női figurát és sorsot; Éva útjával és lelkével könnyen megtaláltam a kapcsolódási pontokat. Az ő sorsának megélése csodás repülés – minden előadás fantasztikus élmény.

R. A.: Ahogy tudom, a kőszínházakhoz viszonyítva nagyon barátiak a jegyárak. Amikor ismerőseimmel beszélek arról, miért nem járnak színházba, sokan nem is tudják, hogy ilyen olcsón is lehet élményhez jutni.

Sz. B.: Pontosan nem tudom, hányadik előadásnál tartunk, de körülbelül a tizenötödik–tizenhatodik körül járhatunk. Mindig van bennünk egyfajta félelem, hogy lesznek-e nézőink, és mivel önálló produkcióról van szó, mi béreljük a játszóhelyet, így a közönségszervezés is teljes egészében ránk hárul. A bérleti és technikusi díjak levonása után minimális előadási gázsi marad. A bevételből kell mindezt fenntartanunk és működtetnünk.

R. A.: Nekem úgy tűnt, tele volt a nézőtér. Te hogyan látod: nevezhető sikerdarabnak ez a produkció? Milyenek az eddigi visszajelzések?

Sz. B.: A visszajelzések nagyon pozitívak. A Magyar Narancsban is megjelent egy kritika tavaly tavasszal, amely kifejezetten elismerő volt. Akik eljönnek, elgondolkodnak a látottakon, és úgy érezzük, hogy katarzisélménnyel távoznak. Ezt eddig minden alkalommal a tapsból is leszűrtük.

R. A.: Aki még nem látta a produkciót, annak mit mondanál: miben kap többet vagy mást, mint egy „hagyományos” szerelmi drámától?

Sz. B.: Ez a darab jóval túlmutat egy szerelmi drámán. Pszichodráma, amelynek központi kérdése az: milyen tragédiákhoz és lelki torzulásokhoz vezet, ha valaki nem képes kimutatni és megélni az érzelmeit – a szeretetet, a szerelmet, a bizalmat. Ez manapság rendkívül gyakori, így fájóan aktuális téma. Ahogyan az is, hogy mennyire sok mentálisan sérült ember él körülöttünk.

R. A.: Hol dolgozol jelenleg, vannak-e szabad kapacitásaid, és mik a jövőbeli terveid? Rendezel vagy játszol új darabban?

Sz. B.: Szabadúszó vagyok. A Hadart Színházban játszom egy kétszereplős vígjátékban, amely utazó színházi produkció. A Panoráma Teátrumban nyáron Balatonberényben játszom egy tavaly bemutatott darabot, a Casanova, avagy a nyuszi illata című előadást, és idén nyáron új bemutató is lesz. A FreeSZFE-n tanítok, emellett szinkronizálok. A következő évad tervezése jelenleg is zajlik, kilátásban vannak új feladatok, de babonából ezekről még nem beszélnék.

Rékasi Attila, Újpest

Egon Wolff Papírvirágok című műve az egyik legismertebb dél – amerikai dráma. Egy pszicho-dráma, amiben két magányos, sérült lelkű ember keresi a kiutat.
Ez tulajdonképpen áldozatok csatája, ahol senkinek sincs esélye a győzelemre.
Két kibékíthetetlenül ellentétes világ találkozása.

Egy magányos, emlékeinek élő asszony lakásába enged egy fiatal fiút, aki aztán ott ragad, és fokozatosan saját képére formálja a csendes polgári otthont, s annak lakóját is. És hogy ennek a játszmának ki lesz a győztese? Egyáltalán lehet-e győztese? Erre is választ kapunk az este végén.

Szereposztás:
Eva…………………… Szitás Barbara
Sneci………………… Kós Mátyás

Rendező: Szitás Barbara

RS-9 kritika – Lehet-e másfél órán keresztül egy Munch-festményt bámulni, illetve érdemes-e?

Szerző:

Kritika és fotó: Rékasi Attila

Képzeljék maguk elé a Sikoly című, sokak által nyomasztónak tartott Munch-festményt egy sötét, nyirkos szobában, miközben Önök lekötözve ülnek, és a plafonról fél másodpercenként egy vízcsepp csattan a kopasz fejbőrükön. A nyolcvan perces előadás alatt végigkísértett ez a gondolat. Kiegészülve azzal, hogy közben harmincan nézzük Mórocz Eszter táncművész meztelen testét, ahogy mozdulatlanul fekszik a földön. Órák telnek el, mire megmozdul. Legalábbis így érzem. Meztelennek és kiszolgáltatottnak érzem a pszichémet, a türelmemet. Arra is hamar rájöttem, hogy az ember menthetetlenül reménykedő lény. Reménykedtem, hogy nem az egész performatív előadás alatt egy csiga lassúságával mozog az alkotó, hogy majd a színház „szokásait” követve eljön a kinetikai kontraszt, a dinamikai hatáskibontás, a katartikus feloldás aktusa.

Tak-tak-tak-tak-tak-tak, végtelenítve – vajon kapok-e ettől a zajtól epilepsziás rohamot? Aztán elveszve az időben, a végtelen kín gondolatától irtózva, Mórocz megformál egy csodálatos festményt, a földről való „felkelés” csúcspontjaként. Lehet, hogy én vagyok túlérzékeny, más menekülőre fogta volna, de én ott egy gyönyörű nőt láttam – pontosabban a Nő egyetemes gyönyörűségét –, ahogy a kiszolgáltatottság és a születés misztériumának ősi, sallangtalan interpretációját formálja meg a művésznő. Számomra ez tekinthető a darab csúcspontjának és értelmének.

Ezzel nem azt állítom, hogy egyetlen gesztusra lett kihegyezve ez az előadás. Jó néhány gondolat és érzés keletkezett még bennem a fennmaradó időben, de lényegként maradt bennem a kérdés: akarom-e Munch Sikolyát nézni egy sötét, nyirkos szobában, miközben petárdaként fúródik az agyamba a metronóm kegyetlen ketyegése?

Ezek az érzések maradtak meg bennem, valamint a szellemnek az a becketti impressziója, hogy művészileg sejtem, mi vezette az alkotókat. Nem vagyok táncos, de éreztem, hogy technikailag hihetetlenül nehéz lehet az előadó számára ez a darab, ám számomra önmagában ez a tény nem okozott esztétikai vagy erkölcsi örömöt. Azt sem tagadhatom el, hogy a darab akár megindító is lehet, transzgenerációs vagy egyéb születési, létezési, abúzív lelki „traumák” feldolgozásához vezető, „megtisztító” érzeteket is kiválthat. E szempontból is hasonlítható a mű egy jó festményhez: sok kaput nyithat meg, sok értelmezés létezhet a Gálos László által létrehozott Semmi szövegek című alkotásban az RS-9 Színház színpadán.

Összességében azt tudnám mondani, nem vagyok benne biztos, hogy ne lehetne kifejezőbben megjeleníteni a becketti filozófiai mondanivalót színházi eszközökkel.

Rékasi Attila, Újpest

Előadás kommunikéja

Az L1 Egyesület bemutatja: Gálos László: Semmi-szövegek
Hommage à Samuel Beckett
Az emberi lét az anyaméh sötétségétől a sír sötétségéig tart. Miközben folyamatosan megyünk (sokak hite szerint haladunk) sehonnan sehova, emberfeletti, habár reménytelen erőfeszítéseket teszünk, hogy kapcsolódjunk egymáshoz és a valósághoz.
Beckett prózája ennek a megközelítésnek egyik irodalmi végpontja. Az 1950-52-ben írt Semmi-szövegek által ihletett kísérleti előadás az azóta a megértéshez és kapcsolódáshoz rendelkezésünkre álló új, illetve átértelmezett eszközökre, vagyis a digitális/virtuális technológiákra, valamint az elvileg nyelveken túli tánc- és mozgásművészetre alapozva épít fel egy új becketti nyelvet. A becketti és jelenkori elszigetelődést hangsúlyozandó a táncosok egyesével, azaz izolálva és elidegenedve lépnek be a folyamatba.
Ezen az estén Mórocz Eszter lép színpadra.
Korhatár-besorolás: 18+
Az előadás hossza 80 perc, szünet nélkül
Jelmez: Ellenbacher Ádám
Makeup artist: Kardos Kitti
Díszlettervezési konzultáns: Ana Fischer (Halász Anna)
Külön köszönet Kovács István, Ladjánszki Márta és Nagy Ferenc segítségért.
Az előadás támogatói:
Nemzeti Kulturális Alap Táncművészet Kollégiuma
L1 Független Művészek Közhasznú Egyesület

A Kétlámpás adventi naptára 2025-re – december 25.

Szerző:

Reméljük, sok színházjegyet, drámakötetet, színházi könyvet találtatok a fa alatt. Ez már tényleg az utolsó ablak, örülünk, hogy velünk tartottatok. A huszonöt ajánlóban összesen 92 előadást említettünk, főképp azért, hogy segítsünk választani, de azért is, hogy áttekintsük az évet, újra átéljük azt a rengeteg élményt, amit a független színháztól kaptunk 2025-ben. És hogy föltöltsük a januári-februári naptárunkat. Idén még négy színházban találkozhattok velünk, a Katona József Színházban, a Budaörsi Latinovits Színházban, a Trafóban és a Kettőspontban.

Az első jegyeket karácsonyi ajándékként kaptuk a Litera előszilveszteri partijára, és most hetedik alkalommal fogjuk velük zárni az évet.

„A Lumière testvérek épp százharminc éve tartották első vetítésüket a párizsi Grand Caféban, azóta is ehhez a naphoz, 1895. december 28-ához kötik a mozi születését. Tíz, egyenként negyven másodperces kisfilmet mutattak be akkor, többnyire megrendezett burleszkjeleneteket. Csetlik-botlik bennük az ember, komikus szituációkba keveredik, ahogy azóta is. A Litera idei előszilveszterén arra kérünk hét szerzőt, hogy hét választott kisfilmhez írják meg prózában, miként bukdácsolunk ma a saját életünkben. Hét paródia a magát istennek képzelő ember gyarlóságairól, sutaságáról – balekságunkról. Tisztelet a százharminc éves mozinak.”

Idén Bognár Péter, Jenei László, Moskát Anita, Parti Nagy Lajos, Szeifert Natália, Tóth Kinga és Vida Kamilla fognak felolvasni. Izgalmas összeállítás, leginkább Moskát Anitának örülünk, ritka, hogy egy markáns zsánerben, jelesül sci-fi vonalon, alkotó szerző akár csak megemlítődjön a magas irodalom fellegvárában, nem hogy még bebocsájtást is nyerjen oda. Ez is egy olyan emancipációs folyamat, aminek még nagyon az elején járunk.

Hogy visszakanyarodjunk a színházhoz, azért is szeretjük a Literát és az előszilvesztert, mert mindig felfedezünk olyan alkotót vagy alkotást, akit, amit később már ismerősként üdvözlünk a színpadon. Tavaly így jártunk Biró Zsombor Auréllal, akinek ebben az évadban két drámáját is megnéztük. Nagyon friss élményünk a 2023-ban még csak készülő Kemény István verses regény színpadi változata, a Kóbor lány, Lovag Dulcinea vagyok című versperformansz.

https://ketlampas.blog.hu/tags/Litera

Boldog új évet kívánunk!

A Kétlámpás adventi naptára 2025-re – december 24.

Szerző:

Mit is hozhatnánk december 24-re, mint egy ígéretet. Ahogy tavaly is, utolsó előtti ablakunk egy szárnyát bontogató csapatra szeretné felhívni a figyelmeteket. 2024-ben ez a SICC Production volt, és milyen igazunk lett, hogy már jó előre felhívtuk rájuk a figyelmet. Higgyétek el, idén sem lesz ez másként!

A Punktum a Színművészeti Egyetemen egy előadásra összeállt csapatból alakult új alkotócsoport. Még nincs tíz napos az újszülött formáció, december 16-án jelentették be az alakulást. Tagjai: Atlasz Barnabás, Rákos Olivér, Zöldi Ákos, Czirják Liliána, Bognár Bence, Simon András, Reiter Zita, Vass Gergely, Gránicz Maja, Bartal Csenge és Lukács Ádám.

A Prométheusz Projekt című, még az egyetemen készült produkciójuk az első közös előadás, amit hamarosan követni fog a Lukács Ádám Titánium-nyertes pályázatából készítendő Kartoték. A bemutató szeptemberben várható. Ez még nagyon messze van, de addig sem kell nélkülöznünk a tagok munkáit, szerte a városban találkozhatunk velük.

Vízkereszt napján a Szkénében újra látható a Passió. A csapatból Lukács Ádám, Vass Gergely és Atlasz Barnabás dolgoztak Háy János újramesélésén. Mi nagyon szerettük, különleges koncertszínházi élmény. Az előadás után a zeneszerző Vass Gergellyel és Háy Jánossal beszélgethettek. Karácsonyra kifejezetten ajánlható olvasmány a bemutatóról készült írásunk.

https://ketlampas.blog.hu/2025/09/19/passio_344

Budaörsön látható Nyári Ádám rendezése, a Dorothy Óz birodalmában, mi december 27-én fogjuk nézni. A címszerepet Czirják Liliána alakítja, Atlasz Barnabás Bádogemberként, Rákos Olivér Madárijesztőként lesz útitársa. Czirják Liliána a legutóbbi, karácsonyi Cucliban is feltűnt, mint egér. Akkor az Óz dramaturgjával, Sipos László Márkkal vendégeskedtek az Apertúránál.

Reiter Zitát és Simon Andrást egy egészen kiváló Lepkegyűjtőben láttuk az évadban. Annak az előadásnak is Vass Gergely volt a zeneszerzője. Nagyon reméljük, hogy 2026-ban ti is meg tudjátok nézni az SZFÉ-n.

https://ketlampas.blog.hu/2025/09/22/lepkegyujto_468

Zöldi Ákost sok mindenben láttuk már, játszott (Simon Andrással együtt) a Budapest Bábszínház Krabatjában, Csáki Benedek Chicagójában, és a Strip-tease-ben, ahol Atlasz Barnabást és Németh Áront riogatta egy óriási kéz mozgatásával.

Nagyon várjuk, hogy a többieket is megismerhessük.

Nagyon boldog karácsonyt kívánunk minden olvasónknak! Holnap még jön egy bónusz-ablak.