Nőnap 2026 – Egy rejtett világ alkotói: színházi nevelési előadások és színházi társasjátékok az elmúlt évben

Az idei nőnapon essen a reflektorfény azokra a nőkre, akik a színházi nevelés terén alkotnak, és akiket tavaly március óta láttunk ilyen előadásokban játszani. Sokan drámapedagógusként, drámainstruktorként is tevékenykednek, de van köztük bohóc doktor, társulatvezező, pszichológus és bábszínész is.

Bagaméry-Nagy Orsolya 🌟 Csenge Lili 🌟 Fazekas Anna Dorottya 🌟 Fekete Dorina 🌟 Feuer Yvette 🌟 Fodor Éva 🌟 Jeney Luca 🌟 Jobbágy Kata 🌟 Horváth Dóra 🌟 Kiss Tünde 🌟 Kövesi Csenge 🌟 Lipták Ildikó 🌟 Lukács Ivett Andrea 🌟 Manyasz Erika 🌟 Milák Melinda 🌟 Pájer Alma Virág 🌟 Palugyai Sára 🌟 Potonyecz Fanni 🌟 Simor Ágnes 🌟 Szilágyi Kata 🌟 Tóvaj Ágnes 🌟 Ferenczi Dóra 🌟 Czanik Dorottya 🌟 Horváth Csilla 🌟 Bartha Sára 🌟 Sági Csenge 🌟 Szabó Sára

Rejtett világ ez még a függetleneken belül is, ritka az olyan alkalom, amikor a nagyközönség is bepillantást nyerhet a színházi nevelési társulatok munkájába. Az osztálytermekben azonban több ezer gyerek kap tőlük évente maradandó élményt, és közülük nagyon sokan ennek hatására lesznek színházszerető felnőttek. A társulatok szerencsére egyre többször nyitnak a felnőttek felé is, amire van is igény. Sokan vágynak közösségi élményekre és a játék örömére. Az ilyen felnőttek számára szervezett alkalmaknak is van pedagógiai küldetése, olyan interaktív formákkal ismertetik meg a nézőket, amikkel máshol csak elvétve lehet találkozni.

Azért is szeretjük ezeket az előadásokat, mert nagyon céltudatosak. Egy színházi nevelési előadás, egy múzeumpedagógiai foglalkozás – mert ilyet is találhattok a kínálatban – vagy egy színházi társasjáték esetében nem merülhet föl, hogy remek, de miért is ez lett a választott mű, miért érzett egy társulat vagy egy rendező ellenállhatatlan vágyat ennek a színpadra állításával bíbelődni.

Az alkotók pedig rendkívül sokoldalúak. Nem elég, hogy kiváló színészek, de a közönség bevonásához is mesterien kell érteniük, meg kell találniuk a hangot óvodás kortól a legidősebbekig minden korosztállyal. A rugalmasság, a jó improvizációs készség szintén alapkövetelmény. A fent említett alkotók nem egyszer rendezőként, dramaturgként vagy zeneszerzőként is részt vesznek az előadások létrehozásában.

Ha végignézzük az előadások tematikáját, az is kirajzolódik, melyek azok a problémák, amik a diákokat foglalkoztatják, és amik feldolgozásához a pedagógusok segítséget igényelnek. Két előadás, a KB35 Színházi Nevelési Társulat Gizda című darabja, és a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ Lift című előadása is az evészavarokkal foglalkozik. A függőség a témája a RÉV Színház Legalja című produkciójának. Az ANTRO2048 – A Fiktív per című színházi társasjátéka a környezetrombolás következményeivel foglalkozik, a freeszfe Salem című színházi társasa leginkább a tömegpszichózissal. A Bocs, hogy élek szintén a RÉV-től és azItt a leány, csupa szutyok a frissen alakult Nemtudás Központtól is egymás mellé helyezhető, a nőkre irányuló, teljesíthetetlen társadalmi elvárásokat központi témává emelve. A Kb35 Sorsgenerátora, a KÁVA És ti…? című előadása és a Tér12 Szabadságra hajlamos című részvételi színháza a szabadság és zsarnokság, a jó vezetés és a változtatás kockázatainak körüljárására alkalmas produkciók. A KereksztalLokija is kifuthat akár erre a témára is, de szólhat a családi kapcsolatok bonyolultságáról vagy többfelé kötődés nehézségeiről is. A Lélekrejtély című múzeumpedagógiai foglalkozás központjában is a család áll, emellett a vészkorszak feldolgozásához nyújt felbecsülhetetlen segítséget középiskolai csoportok számára. A Láthatáron Csoport Banyamosodája a jóságról, az összefogásról és arról mesél, hogy együtt erősek vagyunk, még a legkisebbek is.

Amellett, hogy ünnepeljük ezeket a nagyszerű alkotókat, szerettük volna fölhívni a figyelmeteket ezekre a társulatokra és előadásokra. Nekünk nagyon fontos élményeket jelentenek a velük való találkozások. Az előadások többsége meghívható iskolákba, éljetek ezzel a lehetőséggel! Az egyes produkciókról bővebben a Kétlámpás Blogon is olvashattok.

Szellem útja – színházi nyomozás tárlatvezetéssel az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban

A Simorág TánCirkusz – Detectivity és a Gláser Jakab Emlékalapítvány Teleki ’44 kutatási projektjének koprodukciója révén jött létre az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban az a rendhagyó színházi nyomozással egybekötött tárlatvezetés, amit most ingyenesen bárki kipróbálhat, aki regisztrál a dogirichard@gmail.com e-mail címen. A program még finomhangolás alatt áll, ebben is segíthetnek azok, akik most részt vesznek, ősztől lesz középiskolások számára elérhető.

A múzeum épületében, a Csányi utca 5. alatti bérházban valóban sok zsidó család élt, 1944 júniusában csillagos házzá nyilvánították. A Csillagos Házak projekt is egy nagyon érdekes kezdeményezés, az alábbi linken rengeteg információ mellett azt is meg tudjuk keresni, vajon a mi lakóhelyünk is csillagos ház volt-e.

https://www.csillagoshazak.hu/#

A házban berendezett tárlat rekonstruálja egy zsidó nagypolgári otthon több helyiségét, egy nyomdász család otthonát, bepillanthatunk egy rabbi dolgozó szobájába, egy fényképész műtermébe és egy varrónő műhelyébe is. Páratlanul gazdag tárgyanyaggal ismerkedhetünk, minket Molnár Ildikó tárlatvezető kalauzolt, segített értelmezni a látottakat és felhívta a figyelmünket az apró részletekre. Segítőtársa, a tárlatvezetési forgatókönyv írója, Fris Kata kutató volt, aki a történeti háttérre vonatkozó kérdéseinket válaszolta meg. Ez már így önmagában is nagyon izgalmas lenne, de mi természetesen színházi oldalról keveredtünk bele a történetbe, és nem véletlen, hogy ez az írás a színházi ajánlók között kapott helyet.

A házat ugyanis egy szellem kísérti, aki valamit nagyon el akar mondani nekünk. A Szellem minden helyiségben megjelenik, mond egy rövid monológot vagy eljátszik egy párbeszédtöredéket, megérint tárgyakat. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy kövessük az általa elejtetett nyomokat, és próbáljuk meg összerakni, mi történhetett az első lakásban élő nagypolgári családdal a vészkorszakban. A kirajzolódó történetnek tétje van, egy testvér és egy gyerek túlélése. Nyomozásunk eredménye nem csak tisztázza ezeket a kérdéseket, de új kérdéseket is fölvet, arra ösztönöz, hogy mi is menjünk utána saját családunk történetének. Simor Ágnes nem csak játssza a Szellemet, de a történetet is ő írta, saját családjának történeteiből és fent maradt dokumentumaiból. Olyannyira személyes ez a történet, hogy még az „előadás” során felbukkanó levelekben is egyik felmenőjének kézírását utánozza az alkotó.

Ha már egy fotográfiával kiemelten foglalkozó felületen kaptunk helyet, említsük meg a tárlat fotós vonatkozásait. Kinszki Imre 1929-ben készült, a korabeli Király utcát megörökítő képének szemlélésébe teljesen beleveszett kis múzeumlátogató csapatunk, úgy kellett minket tovább noszogatni, hogy elhagyjuk a fényképész műtermének berendezett szobácskát. Itt hívták fel a figyelmünket Kis Pál fotóművész munkásságára is, akinek botlatókövét a figyelmesebb sétálók felfedezhetik a Király utcában, ahol napfényműterme volt. Naplóját Csillaggal nem jó járni most címmel a Magvető jelentette meg 2016-ban a Tények és Tanúk sorozatban.

A színház, a kiállítás és a nyomozós játék ötvözése rendkívül szórakoztató módja az ismeretszerzésnek. A hatalmas munkával összerakott programot csak ajánlani tudjuk mindenkinek, de kiváltképp a tanárokat ösztönöznénk, hogy nézzék meg, és vegyék fel osztályaik jövő évi programjába. A rendhagyó történelemóraként funkcionáló múzeumlátogatás ez esetben valóban élményszerűvé tenné a korszak tanítását.

A képek a Simorág TánCirkusz – Detectivity oldaláról és a Wikipédiáról származnak.