Hónap: 2024 január

Puszták népe, avagy érdekes SZFE-s és freeSZFE-s előadások január végén és februárban

Szerző:

Fotó: Hivessy Menyhért

Nagyon megszerettük mindkét negyedéves osztályt az SZFE-n, a Horváth Csaba és Rába Roland vezette színházrendező, fizikai színházi koreográfus osztályt és a Hegedűs D. Géza, ifj. Vidnyánszky Attila vezette prózaisokat. Érdemes figyelni, miből lesz a cserebogár, kiket fogunk nézni 2026-ban, ráadásképpen érdekes, új játszóhelyeket is fölfedezhetünk.

A Képzőművészeti Egyetem és a SZFE után új helyszínen, a Margit körúton kisebb leállás után újranyitott MANYI-ban lesz megnézhető az Illyés Gyula szociográfiájából készített Puszták népe (társadalmi szorongásról) című előadás. A Kétlámpás Blog számára gyanúsan az évad előadása, kétszer kellett megnéznünk, hogy írni merjünk róla. Komplex, egységes és nagyon okos produkció lett Regős Simon rendezése, lenyűgöző színészi alakításokkal és dramaturgiai munkával. Február 17-én nem csak egy meghatározó színházi élménnyel lehet gazdagabb, aki ezt az eseményt választja, de támogathatja is a csapatot, hogy eleget tehessenek a A Hungarian Youth Association meghívásának és eljuttathassák az előadást Amszterdamba és Londonba, hogy az ott élő magyarok is láthassák.

kritikánk itt olvasható:

https://ketlampas.blog.hu/2023/12/01/pusztak_nepe_tarsadalmi_szorongasrol

Fotó: https://www.jegy.hu/program/merlin-avagy-a-puszta-orszag-140628

Mi a Szkénében láttuk, február 9-én az SZFE padlásán a Vas utcában játsszák Hegymegi Máté rendezését, a Merlin, avagy a puszta országot. Tankred Dorst monumentális színpadi művének három órás sűrítménye jó kezdet a fizikai színházzal való ismerkedéshez. Minket a Puszták népében is fontos szerepet játszó Nyomárkay Zsigmond motivált a választásunkban, hogy aztán az egész osztályt elkezdjük követni. Nem hibátlan, de figyelemre méltó előadás.

kritikánk itt olvasható:

https://ketlampas.blog.hu/2024/01/21/merlin_avagy_a_puszta_orszag

A Turbina Kulturális Központ után a MANYI-ban nézhető meg január 31-én a Lassúság. Milan Kundera regényéből Regős Simon rendezett előadást a prózai osztály számára. Nagyon friss, szemtelen és szórakoztató pár órának néz elébe, aki ezt az előadást választja, mi rendkívül jól szórakoztunk, és nagyon sokat beszélgettünk arról az Európa-képről, melyet az előadás felvázol. Hamarosan írás is készül róla.

Szintén holnapi ajánlat, de remélhetőleg később is fellelhető előadás a freeSZFE produkciója, a Soha jobban. Az előadást Komáromy Bese írta és rendezte, akire a Tér 12, a Fiatal Drámaírók Háza és az RS9 közös fesztiválján, a Magyar Élet-en figyeltünk föl még 2022 őszén. A kapcsolódást az előző előadásokhoz az adja, hogy Nyomárkay Zsigmondot láthatjuk ismét, aki Pereznyák Nikolettel játssza a darabot. Külön vonzerőt jelent, hogy konzulensként Kárpáti Péter és Zilahy Anna is részt vett a munkában, és hogy a zenét Hunyadi Máté jegyzi.

Február 12-én és 14-én az SZFE tornatermében kerül színre a Racine dráma alapján írt produkció a Mithridatész halott? a fizikaisok előadásában, melyben ezúttal Regős Simont színészként is megismerhetjük. Az előadást a Puszták népében Hanák szerepét alakító osztálytárs, Juhász Tibor rendezi. Rendkívül kíváncsiak vagyunk, sikerül-e a francia klasszicista művet életre kelteni. Fekete Ádám a freeSZFE keretein belül már próbálkozott a Bereniké alapján Racine játszhatóvá tételével. A Béranyám, én egy búcsúban rekedtem című előadás egy igen érdekes, ám felemás eredményt hozó produkció lett. Kíváncsiak vagyunk egy újabb kísérletre.

A vihar kapujában-ból legutóbb 2018-ban láttunk előadást Bozótmély címmel a Trojka Színházi Társulástól. Nagyon izgalmas lehetőségeket tartogat a mű, úgyhogy örömmel fedeztük fel az SZFE kínálatában. Nagy Péter István rendezéseit is kedveljük, kíváncsian várjuk, milyen előadást hoznak össze a prózai színész osztállyal.

„A nagy zabàlás” emészthető menüvel

Szerző:

Kovács Lili: Óvatlan duvatlanok 2023, akril, vászon

Telthàzzal fut a megnyitó a Képzőművészeti Egyetem Barcsay termében, a patinás falak között a modernitás is megjelenik, sokszínű színvonalas anyag sejlik, most egyik kedvencemet adom közre, ha tehetik jöjjenek el, tehetséges fiatalok kortárs tendeciái közé.

Vasárnapi kuckózós csemegézés a Kettősponttal

Szerző:

Fotó: Rékasi Attila

Mi lehetne izgalmasabb dolog ily hideg január végi vasárnap este egy nagy séta után behúzódva a meleg biztonságos lakásba, mint végig csemegézni mi minden jót kínál nekünk a Kettőspont Színház és Spirituális ügynökség februári programja. Azt már a plakátra pillantva láthatjuk, hogy a januári kis „pihenő” után nagy elánnal veti magát a pesti éjszakába a színház.

Nagy örömömre február 3-án délután 4 órakor nem csak a gyermekek szívét fogja elrabolni Varró Dániel: A leprikónok átka – élőzenés interaktív mesejátékával Ács Tamás barátom, akit csak imádni lehet. Átéltem úgy momdom, nem ciki felnőttként sem megnézni az előadást, mert hatalmas élmény, persze csak ha a nebulók szülei hagynak jegyet. Február 4 és 9 este 7 órai kezdettel Egressy Zoltán: Valle della luna című drámája megy Formanek Csaba rendezésében, amit a színészi játék kiemelkedő színvonala miatt ajánlok, Ági és Miki még nem okozott csalódást nekem soha.

Izgalmas programnak tűnik a WAVING DISTANCES est február 15-én este 7-kor, performance és táncfilm PREMIER, rendező Kovács Kinga akivel ha jól sejtem a filmvetítés után beszélgetésre is lesz lehetőségünk, mint vélhetően a többi alkotóval is. Amikor legutóbb voltam tánc rendezvényen a kettőspontban, nagyon nem bántam meg, pedig nem az én műfajom!

Kiemelten ajánlom a 18-án este 7-kor kezdődő Az ötször született fiú – színházi „kámedi” előadást amit két nagyon szimpatikus remek színművész barátom Majorfalvi Bálint és Téglás Márton ad elő, ők írták és rendezték a rendkívül szórakoztató – ha nem sértés- viccesnek is mondható darabot ami pikk-pakk elfeledteti velünk a hétköznapi gondokat és a színház varázsporát hinti ránk.

Mindezen kiemelkedő színházi produkciókon kívül lesz még, koncert, kiállításmegnyitó, könyvbemutató, helyszíni jegyvásár ami közösségi esemény is amit azért ajánlok, mert találkozhatunk az alkotókkal is.

Szóval tartsanak velem kuckózzanak be és böngésszék át a kínálatot, és mihamarabb vegyenek jegyet, nehogy lemaradjanak. Aki tenne is a közért és az alternatív, független színházakért, önkéntesnek is jelentkezhet, ha ez motiváló, velem is lehet így együtt „szolgálatban” 🙂

Remek telepi műveket felvonultató Budai kiállítás nyílt a Bartók 1-ben

Szerző:

Tegnap nyílt meg a Sándorfalvi Újműhely művésztelep kiállítása a kifejezetten művésztelepek munkáit bemutató Bartók 1 galériában. A most soron lévő tárlaton az Új Alkotóműhely Egyesület korábbi vezetője, Retkes Máté szobrászművész projektjével ismerkedhetünk meg. Sándorfalvára zömében szobrászok érkeznek, de szinte minden művészeti ág képviselői megfordultak már, hiszen ezen a békés Szeged környéki csöndes kis településen minden adott az elmélyült alkotómunkára. A nagyrészt szakmai közönséget a Senzaria Egyesület részéről László Dániel festőművész köszöntette, majd Retkes Máté mutatta be tevékenységüket néhány mondatban. Drabik Tamás szobrászművész megnyitó beszédében a telep baráti jellemzőit méltatta, bensőségesnek mondható, szeretetteljes hangulatot teremtve ezzel. A kiállítás műtárgyanyaga nagyon meggyőző, amit hamarosan egy kritika formájában is közzé teszek itt a FakTúra folyóirat hasábjain. Addig is a legnagyobb őszinteséggel ajánlom, hogy ha tehetik, nézzék meg ezt a tárlatot, érdemes!

Kiállító művészek: Bajári Zsolt, Csanálosi Mária, Drabik Tamás, Kusnyár Eveline, Németh Csaba, Retkes Máté, Szabó Zoltán

Üvöltő szelek musical az Eötvös 10-ben

Szerző:

A nyár igazi szenzációja volt az Üvöltő szelekből készített musical. A Szentendrei Teátrumban lehetett rábukkanni, és a Kétlámpás Blog számára 2023 legnagyobb meglepetése volt. A színpadi változat, a dalszövegek és a rendezés Máthé Zsolt munkája, a zenét Kákonyi Árpád szerezte. Tornyi Ildikó, Formán Bálint, Zsigmond Emőke, Mátyássy Bence, Kákonyi Árpád játsszák remek csapatot alkotva. Végre újra elérhető, szemfülesek január 24-én és 25-én is megnézhetik, jegyek még elérhetőek. A lassabb reagálásúak táblázzák be a február 22-ei előadást! Mi biztosan újranézzük.

A bemutatóról írt kritikánk itt olvasható:

https://ketlampas.blog.hu/2023/08/18/uvolto_szelek_musical

Tokaj Art Wine – Négy negyed kritika

Szerző:

Enzsöly Kinga Alkotása

Örömteli, hogy ebben az untig emlegetett nehéz hazai és nemzetközi helyzetben még nyílnak új galériák az országban, jelen esetben Budapesten. A Tokaj Art Wine Galériában jártunk, aminek a Négy negyed nevet viselő második tárlata kapcsán nem volt kisebb az ambíciója, minthogy Magyarország legígéretesebb négy jövőbeni festőművészét mutassa be a közönségnek. Nem kis vállalás. No, de ahogy mondani szokták, a szavaknak súlya van, nagy várakozással néztem meg a kiállítást. Ehhez képest az egyik negyed (már ha a cím a kiállítók számára utal, amit feltételezek) számomra gyenge alkotásokkal mutatta meg magát, a négyes három másik tagjai pedig az átlagtól nem elütő művészi munkákkal jelent meg a falakon. Nekem, aki lassan harminc éve foglalkozom képzőművészettel, semmi újszerűt, semmi meglepőt, semmi „különlegeset” nem adott ez az anyagegyüttes. Nem gondolnám, hogy ezek közül az alkotók közül fog kikerülni a jövő irányadó képzőművésze. Nyilván kizárni sem tudom ennek lehetőségét, de ezek a munkák nekem egyenlőre nem sejtetik a dicső jövőt. A friss Galéria első tárlata – ha jól sikerült kinyomoznom – Tereskova művésznő nevéhez fűződött, talán emiatt is vártam többet.

Kun Fruzsina alkotása a Tokaj Art Wine Galéria Négy negyed kiállításán

Félreértés ne essék, nem nézhetetlen ez a kiállítás. Még az általam legkevésbé értékelt Kun Fruzsina munkái sem amatőr vagy vállalhatatlan munkák, csak nekem nem hozzák azt a képzőművészeti minőséget, amihez én hozzá vagyok szokva. Sibitka Anna munkái szín- és formavilágában erősen emlékeztettek befutott művészekéire, de vajon egyediség tekintetében elégséges-e, hogy láthatósági mellényben ábrázolunk aktokat, s ha igen, ezesetben is elmondható, hogy talán a hiperrealista festésmód jobban adta volna a kontrasztot. Enzsöly Kinga akvarelljei rendben vannak, de itt véget is ért a művész velem való kommunikációja. Cianotípia kollázsa számomra indokolatlan és túlzó. Attól, hogy valamit archaikus technikával valósítunk meg, még nem lesz izgalmas. Vajon mi indokolja eme választását, mit adott hozzá az eredeti koncepcióhoz? Makkai-Kovács Beatrix munkái a Négy negyed mezőnyéből némileg kiemelkednek, ami a kiforrottságot illeti, unikalitásról azonban az ő esetében sem beszélhetünk. Összegezve benyomásaimat: nem gondolom, hogy a Négy negyed kiállítás eleget tett volna fent említett vállalásának, legalábbis ennek a kiállított anyagnak a tükrében nem, de remélem, egy jövőbeni tárlaton rám cáfolnak majd az alkotók!

A megnyitóról szóló beharangozónkat Nagy merítés közepes fogás címmel ide kattintva találja a FakTúra folyóiraton

Sibitka Anna alkotásai

Makkai-Kovács Beatrix alkotása

Jelentés az Akadémiának

Szerző:

Január 21-én 16 órától nyílt napot rendez a Kettőspont / színház & spirituális ügynökség és az Itt és Most Társulat a Kettőspont színházban. A leírás szerint a program finom tea vagy forralt bor kortyolgatás, ismerkedés a színházak munkatársaival és a közönség többi tagjával, lesz kulisszajárás és fénytechnikai bemutató, rajzoló- és festősarok, illetve a nap során jegyet vásárlóknak tombola-sorsolás, ahol további belépők nyerhetőek színházainkba! Ebből az apropóból osztjuk meg a Kétlámpás Blogon megjelent kritikánkat Ács Tamás monodrámájáról, amire szintén lehet holnap jegyet váltani.

Színpadra alkalmazta és előadja: Ács Tamás, zene: Rátosi Milán, fény: Formanek Csaba

Hatalmas köszönet jár a Kettőspont / színház & spirituális ügynökségnek, hogy ebben az évadban megismertet minket Ács Tamás monodrámáival. Az őrült naplója és a Szókratész védőbeszéde után megnézhettük Franz Kafka novellájának, A jelentés az Akadémiának színházi változatát is. A novella az Átváltozás párdarabja, csak itt egy ember állattá változása helyett egy állat emberré aljasulásának lehetünk tanúi. Mindkét novella groteszk hangvételű és távolról sem fest hízelgő képet az emberiségről.

„Nem, a szabadságot nem akartam. Csak menekvést. Jobbra, balra, mikor hogy; nem volt más igényem; még ha megtévesztés lenne is csupán e kivezető út; kis igény volt ez, a csalódás sem lehet nagyobb. Továbbjutni, továbbjutni! Csak ezt ne: itt állni felemelt karral, mozdulatlan, ládafalhoz szorítva.”

Franz Kafka: Jelentés az Akadémiának, fordította: Tandori Dezső, Az átváltozás, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1982

Rőtpéter, a majomból lett ember kissé rezignáltan, cigarettázva megérkezik az Akadémiára, hogy megtartsa előadását emberré válásáról. Ács Tamás maszkja, testtartása, gesztusai és hangja zavarba ejtően ismerősek és idegenek egyszerre. Ez a nyugtalanító kétarcúság az előadás végéig kitart, és igen összetett érzelmeket vált ki a befogadóból. A domináns érzelem a szánalom, ami keveredik némi undorral, nem az állati, hanem az emberi karakterjegyek miatt, és szégyennel. Kafkánál a majomlét autentikus, szabad és teljes. Az emberi világ csak agressziót, megaláztatást és identitásvesztést hoz ennek a teremtménynek az életébe. Aki a túlélés érdekében lemond a szabadságáról, és az agresszorok álláspontját teljesen magáévá téve roham léptekkel halad az asszimiláció útján. Hálásan fogadja, hogy leköpik, kinevetik, méltatlan nevet kap, megégetik, alkoholistává teszik. Nehéz nem gondolni arra, mit tettek, tesznek az európaiak hosszú évszázadok óta azokkal a népcsoportokkal, akik, szerencsétlenségükre, megismerkedtek velük. Az előadást nézve nagyon erősen ott motoszkáltak bennünk azok az élmények, amiket pár nappal korábban az RS9 színházban szereztünk a Mariella Mehr élete című monodrámát nézve, ahol a jenis cigány származású írónő arról az erőszakos asszimilációs rémtettekről beszél, amiket ennek a népcsoportnak kellett elszenvednie egészen 1975-ig a civilizáció ékkövében, Svájcban.

E földön azóta is páratlan erőfeszítéssel elértem egy átlagos műveltségű európai ember színvonalát.

Franz Kafka: Jelentés az Akadémiának, fordította: Tandori Dezső, Az átváltozás, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1982

Mit jelent „átlagos műveltségű európainak” lenni? Rőtpéter megtanult köpni, cigarettázni és inni, ruhát hordani, és ennyi már elég is, hogy emberként belépjen akár a legelittebb emberi társaságba. Azzal, hogy legalább két nyelven beszél, felszedett némi általános műveltséget, például ismeri a görög mitológiát, már jelentősen túl is teljesítette az átlagos emberi műveltség kritériumait. Embernek lenni ezek szerint függőség, embernek lenni kizsákmányoltság (Rőtpéter nagyon sokat dolgozik a varietében) és embernek lenni mindenek előtt kizsákmányolóvá válni: „Ha késő éjszaka bankettekről, tudományos társaságokból, kedélyes együttlétek után hazatérek, vár egy félig idomított kis csimpánzlány, és elszórakozom vele majom módra. Nappal látni sem akarom; tekintetében ott ég ugyanis az idomított állatok eszelőssége; ezt csak én látom, és nem bírom elviselni.” Még a tükör is elpirul szégyenében, hogy ezt a képet kell tükröznie az emberiségről.

Ács Tamás lenyűgöző játékát segíti, kiemeli két alkotótárs munkája. A Rátosi Milán által az előadáshoz válogatott zenei világ és Formanek Csaba fényezési ötletei megteremtik az Akadémia nagytermét, a vadszállító hajó szűkösségét és mindenekelőtt a varieté baljósan varázslatos világát a csaknem üres színpadon. Az utolsó dal, Händel Rinaldo című operájából a Lascia ch’io pianga mind hangulatában, mínd szövegszinten olyan mélységes szomorúságot sugároz, ami mindennél jobban megérteti velünk azt a szörnyűséget, amit Rőtpéterrel tettünk.

Első megjelenés: Kétlámpás Blog 2023. december 3. Fotók: Rékasi Attila

Pályázati hírek | FakTúra folyóirat

Szerző:

Művészek figyelmébe ajánljuk ezeket a pályázati lehetőségeket

https://sajto-foto.hu/news/article/21

SAJTÓFOTÓ PÁLYÁZAT 2024
Figyelem már csak 4 nap a beadásig!!!

https://www.k11.hu/fotopalyazat-2024/?fbclid=IwAR2nDqDDb8VCjSRcjpqE3bVaQsSGlJP6oBdv0Dr6ulGxCrc8gsilHFUzepM

ECCE HOMO! – EMBER ÉS MEGTESTESÜLÉSEI FOTÓPÁLYÁZAT

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSfOY4LL30MeukYZK7-17FSaMm1GVM5UKfubOB_9XaodBEloIw/viewform

Új előadóművészeti alkotásokat keresnek!

„Nem pusztán egy hely” – Sándorfalvi Művésztelep Budapesti tárlata

Szerző:

Sándorfalvi ÚjMűhely Művésztelep csoportos kiállítása a Bartók 1 Galériában

Nem jártam még Sándorfalván, ha őszinte akarok lenni azt sem tudtam hol van, amíg a szellemi, művészeti erőteret is létrehozó Új Alkotóműhely Egyesület tagjaként nem találkoztam alkotóikkal és műveikkel. Túlzás nélkül állíthatom, figyelemre méltó művész kollégákat sikerült megismernem akik szinte mind bemutatkoztak már a Kispont Galériában (Budapest, Ráday u. 9.) nagy sikerrel. Biztos vagyok benne nagyon megéri majd ellátogatni a Bartók 1 Galériába magas művészeti minőséget sejtek!

Retkes Máté művésztelep vezető a FakTúra kérdésére elmondta: A Sándorfalvi ÚjMűhely Művésztelep 2023-ban harmadik alkalommal került megrendezésre a Sándorfalva városhoz tartozó Homokpusztán.

A január 25-én nyíló kiállításon nem csak a művésztelepen készült alkotásokkal, de a művésztelep résztvevőinek korábban készült, vagy kifejezetten friss műveivel is találkozhatnak az érdeklődők – a művésztelep ugyanis nem „pusztán” egy hely és egy (olykor túlontúl is) rövid, közös alkotással eltöltött időszak, de szellemi-emberi-művészi közösség is.

A kiállításon szobrászok és festők műveit mutatják be, láthatjuk Bajári Zsolt (szobrászművész), Csanálosi Mária (festőművész), Drabik Tamás (szobrászművész), Kusnyár Eveline (festőművész), Németh Csaba (szobrászművész), Retkes Máté (szobrászművész) Szabó Zoltán (szobrászművész) alkotásait.

Két legyet egy csapásra jegyvásár a Kettőspontban Itt és most is

Szerző:

Avagy ott és holnapután 2023. január 21. vasárnap 16-21 óra között a Ráday utca 39. szám alatt.

Érdemes ellátogatni holnapután a Kettőspont Színházba, nem csak azért mert ott mindig egy szellemi erőtér vehet körbe minket, hanem azért is mert most jegyeket is vásárolhatunk úgy, hogy közvetlenül az alkotóktól juthatunk információkhoz, ajánlókhoz. Kevés színházban lehet manapság kontaktusba kerülni a mű létrehozóival, ne legyünk restek éljünk az élet adta lehetőségekkel szólítsuk meg az alkotókat! Egyet ígérhetünk a FakTúra ott lesz és tudósít az eseményről!

MűTúra – Lénárt Attila hivatásos grafikusművész S.L.-L.A. című lapja

Szerző:

-Úgy értesültünk, egy nagy méretű rézkarcon dolgozol, amit van szerencsénk elsőként publikálni a most induló MűTúra rovatunkban. Milyen méretű a munka és mennyire kuriózum ez itthoni, vagy világviszonylatban?

Lénárt Attila: Ahogy az az évek során kialakult, most is fő technikámmal, a rézkarccal dolgozom. Amennyiben a „kuriózum” kérdése a technikára vonatkozik, úgy elmondható, hogy sajnos egyre inkább igaz ez a rézkarc technikára. Alkotó- és pedagógiai munkám során gyakran szembesülök azzal, hogy a ma embere mennyire nem ismeri a képzőművészet különböző eljárásait, anyagait. Ma már egyre kevesebb intézményben tanítják ezt az eljárást széleskörű anyag- és eszközigénye miatt. A rézkarc a grafikai eljárásokon belül a meleg eljárások körébe tartozik, azaz nem csak manuálisan munkáljuk meg a majdani nyomatok készítésére szolgáló klisénket, hanem savval és egyéb anyagokkal alakítjuk annak nyomófelületét.
Jelenleg egy 200x400mm méretű vörösréz lemez megmunkálását folytatom, ami méretében és arányaiban sem szokványos.

Lénárt Attila: S.L.-L.A. (200x400mm, Rézkarc, aquatinta, papír 2024)

-Amennyire én tudom a sokszorosító grafikát és a rézkarcot kiváltképp kevesen művelik már manapság, mi az oka, hogy neked ez az egyik kedvenc technikád és lassan az ország kiemelkedő karcolói között emlegetnek, akik találkoznak a munkáiddal.

Lénárt Attila: A rézkarc a vonalak finomsága által lehetőséget nyújt arra, hogy egészen kis felületen rendkívüli kidolgozottsággal jelenítsük meg mondanivalónkat. Ezáltal már tanulmányaim elvégzését követően nagyon megkedveltem. Az alkotó számára számos olyan lehetőséget biztosít, aminek köszönhetően minden lap megalkotása egy új lehetőség a határok, a belső korlátok ledöntésére. Ahogyan sok festőt és szobrászt vonz a monumentalitás, úgy vonzza a grafikust, hogy egy apró felületen belül megteremtse világát. Számomra nagy áttörést az aquatinta eljárás megismerése jelentett. Ez utóbbi a foltmaratás egy bizonyos formája, ami által festői felületeket és különleges tónusgazdagságot képes elérni az alkotó.

-Mik ennek a technikának a sajátjai, nehézségei?

Lénárt Attila: Ahogy minden technikának, úgy a rézkarcnak is megvannak a maga előnyei és hátulütői. A magasnyomású eljárások esetében (pl. fametszet vagy linóleummetszet) egy negatív képet kell a nyomóformánkon megjeleníteni, ami a nyomtatási folyamat során fog megfordulni. A rézkarc mélynyomás, azaz az általunk lemezre vitt vonalak fognak megjelenni a grafikai lapon, ami könnyebbséget jelent. Ami a rézkarcot kiemeli a hideg- vagy éppen a magasnyomású technikák sorából, az a műveléséhez szükséges rendkívüli anyagismeret és technikai tudás. A klisé megszületéséhez vezető út már a megfelelő anyag (vörösréz, sárgaréz, cink, alumínium, acél, egyéb ötvözet) kiválasztásánál elkezdődik, majd a lemez megálmodott méretre történő leszabásával, polírozásával, fazettázásával és precíz lealapozásával folytatódik. Ezt követően történik a különböző vonalvastagságokkal történő karcolás, pontozás, amit később a korábban kiválasztott anyagú lemezhez kiválasztott és általunk bekevert maró anyag segítségével mélyítünk a lemezen. A foltmaratás, tónusmaratás pedig csak ezt követően következik több lépcsőben. Egy rézkarc és aquatinta eljárással készülő grafikai lap létrejöttének ennek megfelelően akár 20 fázisa is lehet. Mivel a nyomtatás során a rézkarc a klisé minden apró rezzenését visszaadja, a klisé elkészítésének minden fázisát nagy műgonddal kell elvégezni.

-Milyen papírra, melyen festékkel készül, van a festékek között különbség, vagy csak a színekben?

Lénárt Attila: Mivel a technika nem annyira elterjedt, az anyagok terén sincs nagy választék. Ennek ellenére kiváló minőségű speciális rézkarc festékeket és a nyomtatásukra alkalmas, lehetőség szerint legalább 250gr-os pamut alapú papírt alkalmazunk, amely amellett, hogy jól bírja nedvességet és a nagy nyomást, megfelelő viszkozitással is bír, ami a nyomtatáshoz elengedhetetlen.

-Milyen apropóból készült ez a munka, lehet e vásárolni belőle?

Lénárt Attila: A most elkészült grafikai lap különleges számomra. Egy számomra nagyon fontos személynek készítettem, amire a grafika címe is utal (S.L.-L.A.). Egyelőre csak egyetlen nyomat készült belőle és ez lehetséges, hogy így is marad.
A lapon megjelenő táj Esztergom környékét idézi. A Burda-hegy vonulata sejlik fel a távolban. A Dunakanyar vidéke az alkotónak és a kép címzettjének közös pontjaként szolgál.

-Mennyi idő egy ilyen munkát elkészíteni?

Lénárt Attila: Az elkészítés ideje függ a kidolgozottságtól és a mérettől. Az előbb említett lap rézkliséjén hozzávetőlegesen 150 óra munka volt. Ez azonban nem csak az anyag és a technika sajátosságaitól függ, hanem attól is, hogy mennyire megtervezett a folyamat. Én szeretem, ha egy munka friss. Ennek érdekében sok rézkarccal foglalkozó alkotóval ellentétben rengeteget improvizálok. A tervező munka az én esetemben kimerül a kompozíció főbb elemeinek elhelyezésében, majd a kívánt cél eléréséhez szükséges megfelelő anyag és méret kiválasztásában.

Fotókat Lénárt Attila készítette

Sűrű január az Apertúra bázison

Szerző:

Tavaly nyílt meg a Csányi utca 3-ban az Apertúra – A Perpetuum Manufaktúra saját játszóhelye, és amint a nyitóképen is látható, rengeteg fantasztikus előadásra látogathatunk el hozzájuk a hónap hátra lévő részében. Az Apertúra a legendás k2 Színház főnixmadárként új életre kelt formációja, akik végre, hosszú kanyargós keresés, buktató és kalandos kacskaringó után otthonra találtak. És az is látszik, nem felejtették el, milyen otthontalannak lenni, a saját produkcióik mellett rendre befogadnak olyan előadásokat, csapatokat, akiknek játszóhelyre van szükségük. Nem csak a hely nyitott, de a társulat is, az Apertúra szívesen dolgozik együtt más csapatokkal, színészekkel, vendégrendezőkkel.

Jó példa erre a január 20-án megnézhető Felhőkakukkvár című előadás, melyet a KV Társulattal közösen hoztak létre. A három Arisztophanész komédiából, a Nőuralomból, a Nők ünnepéből és Lysistrate-ból készített darabot Fábián Péter írta és rendezte. Mi eddig csak a munkabemutatót láttuk, végre eljutunk a kész előadásra is. Attól tartunk, a háború, a béke és a nők közéleti szerepvállalása a bemutató óta mit sem vesztett aktualitásából. Formán Bálint, Jászay Dorina, Király Dániel, Száger Zsuzsa, Urbanovits Krisztina közös játéka pedig nem mindennapi csemege lesz.

A Tér 12 befogadott produkciója, a K(i)útkeresők egy vadonat új színházi forma, aminek az alkotók a JátékSzínház nevet adták. A nézők egy appon keresztül irányíthatják a karaktereket, végig befolyásolhatják a történet menetét. Az előadás ötvözi a videójátékok interaktivitását az improvizációs színház eszközeivel. Küldetésünk, hogy egy független színházi csapatot eljuttassunk a bemutatóig. A Kétlámpás Blog nagyon szerette ezt az előadást, írtunk róla és első Tilos Rádiós beszélgetésünknek is egyik fő témája volt. Az Apertúra csapatából Urbán Richárdot láthatjátok, játszótársai Ténai Petra, Pájer Alma Virág és Martinkovics Máté. Az előadást Viktor Balázs írta, Dékány Barnabás rendezte és Benkó Barnabás programozta. Január 22-én lesz látható legközelebb

Kritikánk itt olvasható:

https://ketlampas.blog.hu/2023/12/09/k_i_utkeresok

Mi feltétlenül újranézzük a Rebelliseket január 26-án. A Fehér Rózsa mozgalom ellenállóinak történetét montírozta össze a csapat a saját történeteikkel, a színművészeti egyetemeken tapasztaltakkal. A két idősík egymásba játszása igen termékeny teret nyit arra, hogy együtt gondolkodjunk ellenállásról, a hatalomhoz való viszonyról, esélyekről és buktatókról. Először, a színház ajándékaként láthattuk, amikor is az Apertúra csapata a tanársztrájkok legpezsgőbb időszakában pedagógusokat hívott meg az előadásra. Benkó Bence és Bíró Bence szövegkönyvét Benkó Bence állította színpadra és Meyer Lili, Bán Bálint, Borsányi Dániel, Formán Bálint és Urbán Richárd játsszák.

Kritikánk itt olvasható:

https://ketlampas.blog.hu/2022/11/20/rebellisek

Az Apertúra legújabb produkciója a tiszaeszlári vérvádból készített A nagy erdő, mely tele van homálylyal. Az előadás különlegessége, hogy az apertúrások a Budapest Bábszínház társulati tagjával Csarkó Bettinával és a Gólem Színház ifjúsági csoportjának tagjaival, Dajka Szúra Szerénával és Urmai Blankával dolgoztak együtt. A zenének ebben az előadásban is, ahogy a Rebellisekben és a még említésre kerülő Hidegpontban is hatalmas szerepe van. Horváth Szabolcs zenei világa nagyon sokat tesz hozzá a produkcióhoz. A Kétlámpásnak nem csak a premierhez volt szerencséje, de egy nyílt próbán is részt vehettünk, nagyon szívünkhöz nőtt ez az előadás, egészen biztosan megnézzük majd, hogyan alakul. A rendezés ezúttal is Benkó Bence munkája, a vendégek mellett Bán Bálintot, Borsányi Dánielt, Formán Bálintot, Király Dánielt, Meyer Lilit és Urbán Richárdot láthatjátok a színpadon január 28-án.J

Kritikánk itt olvasható, a nyílt próbáról a Kétlámpás Blog facebook oldalán számoltunk be:

https://ketlampas.blog.hu/2023/12/22/a_nagy_erdo_mely_tele_van_homallyal

Utolsó ajánlatunk január 29-re szól, újabb színházról szóló darab, ezúttal egy maffiatörténet zsánerében. A Hidegpont humora egészen elképesztő, a finom csipkelődéstől a vérfagyasztó szarkazmuson át a fekete humor abszurditásáig a társulat az egész skálát bejárja. Mindez persze nem működne, ha nem a mi színházi világunk realitásában gyökerezne az összes poén. A játszók történeteiből Bíró Bence alkotott darabot és Benkó Bence rendezte. Az élő zene, Szép András zongorajátéka festi alá az előadás hangulatát.

„Az előadás kollektív traumafeldolgozás. Miközben nem titkolt célunk, hogy legalább röhögjünk egy jót magunkon, még egyszer, de talán nem utoljára.”

Kritikánk itt olvasható:

https://ketlampas.blog.hu/2022/12/20/hidegpont

+ 1 februári ajánlat

Február 3-án újra Cucli! Benkó Bence és Király Dániel egy éjszaka alatt egy aktuális hírből megírt darabját egy napi próbával adja elő a társulat és a meghívott vendég, ez alkalommal Pokorny Lia. Az egyszer látható produkció nem csak exkluzivitása miatt vonzó program, de amiatt is, hogy eddig minden alkalommal a hasunkat fogtuk végig a nevetéstől.

Nagy merítés közepes fogás Tokaj Art Wine kiállítás Budapesten

Szerző:

„Az Aela gyűjtemény támogatásával a kARTc Kulturális Egyesület minden évben kiválasztja az év legsikeresebbnek ígérkező képzőművészeit.”

A meghívóban ez állt, ó – gondoltam – ez a FakTúra művészeti folyóiratot nagyon is  érdekli, mondhatni pont ez az, amit keresünk! Uccu neki, el is mentünk megnézni a kiállítást. A Batthyány- örökmécses szoknyáján egy csoda szép polgári ház első emeletén nyílt meg a galéria, ahol a képek mellett remek borokat is kóstolhatunk, vásárolhatunk. A galéria nagyon jó, második kiállításuk ez, de érezhetően nagy a felütés és átjárja a helyet a pénz szaga, amivel persze nincs semmi baj, sőt, pénzt, pénzt, pénzt a magyar művészetbe!  Rengetegen voltak, pedig csak regisztrációval volt látogatható az egyébként ingyenes megnyitó. Mint kiderült, egy tokaji borház hosszútávúnak tűnő, művésztelepet is üzemeltető ambíciójának budapesti manifesztációja a hely. Hamarosan szakmai kritikával is jelentkezünk, addig is néhány fotó a megnyitóról:


A 2023-as évben ezt az elismerést négy női képzőművész kapta az ő képeiket tekinthetjük meg a galériában:
Enzsöly Kinga, Kun Fruzsina, Makkai-Kovács Beatrix, Sibitka Anna.
A legújabb műveiket 2024. január 17-én közösen állítják ki a Tokaj Art Wine Galériában. Budapest, Hold utca 21. 1.emelet (70-es kapucsengő)
Kurátor: Meggyesházi Éda