Augusztus 13-án folytattuk várostörténeti kalandozásainkat az Eötvös 10 által szervezett Jókai téri esték Zenés Terézváros című epizódjával. Maczó Balázs várostörténész, muzeológus volt a kalauzunk az 1910-es évek pesti éjszakájához. Nagyon örültünk a lehetőségnek, hiszen júliusban már részt vettünk egy különleges városi sétán az Urbanum jóvoltából, ami Somossy Károly élete köré szerveződött és végállomása, a Somossy mulatók, vagyis a későbbi Operettszínház és Király Színház voltak. Erről a sétaszínházról írtunk is egy hosszabb bejegyzést a Kétlámpás Blogra. Így számunkra a Zenés Terézváros szerves folytatása volt az előző alkalomnak. Ráadásul a Budapesti Könyvhéten beszerzett új olvasmányaink, a 2017-es A láthatatlan zsidó Budapest című tanulmánykötet Mary Gluck tollából, és az egészen friss, 2025 tavaszán megjelent Véghelyi Balázs mű, a Tarka színpadok is földolgozza a témát, a századforduló és a két világháború közötti időszak éjszakai életét, az orfeumok, revük és kabarék világát.
https://ketlampas.blog.hu/2025/08/14/detour_igy_mulat_egy_somossy_szellemseta
Maczó Balázs három zeneszerző – Reinitz Béla, Zerkovitz Béla és Fényes Szabolcs – munkássága köré építette előadását, mely a Kacsóh Pongrác Színház művészeinek bevonásával lett igen szórakoztató és informatív lecture performance. Látszik, hogy az Eötvös 10 várostörténeti alkalmainak stabil törzsközönsége van, a Jókai tér hátsó része már az előadás kezdete előtt egy órával megtelt, több, mint 120 ember volt kíváncsi erre az alkalomra, ami már önmagában rekordnak számít. Maczó Balázs gyakorlott és laza előadó, negyven percnyi gördülékeny előadása rengeteg információt, történetet tartalmazott, amiből még mi is sokat tanultunk a századelő kultúrájáról.
Az igazán érdekes téma a kommersz és a magas kultúra korabeli összefonódásának esetei voltak számunkra. Különösen Ady Endre költészetének népszerűsítése a kabarékban Reinitz Béla megzenésített verseinek kapcsán. A mai Művész mozi helyén álló Café Bonbonniére, Kondor Ernő kabaréja, igen sokat tett a feltörekvő irodalmi tehetségek népszerűsítése érdekében, akár csak a később önállósuló Nagy Endre a Modern Színpaddal. Múlhatatlan érdemük, hogy közelebb hozták a közönséghez Ady érthetetlennek és zagyvaságnak bélyegzett szimbolista költészetét. Ennek a jelenségnek volt szép példája egy igazi kuriózum előadása. Gencsev Gábor hangszerelésében hallgathattuk meg Pethő-Tóth Brigitta előadásában Reinitz Béla szerzeményét: Ady Kató a misén című versét.
A frakkos és revütáncosnő ruhás jelenések – Gencsev Gábor és Pethő-Tóth Brigitta – nem csak illusztrációként funkcionáltak Maczó Balázs előadásához. A témául választott szerzők slágerei persze szervesen kapcsolódtak az előadó történeteihez, de ennél sokkal többet tettek hozzá az estéhez. A napfényben megcsillanó jelmezek, a zsebkendőnyi színpadon megmutatott pazar koreográfiák, a dalok előadásának játékossága vagy pátosza valóban megidézte, milyen is lehetett a mulatók és kabarék közönségének lenni 1910-es, 20-as években. Milyen is lehetett az az életérzés, amit a korabeli pesti polgár keresett ezeken a helyeken.
Míg Reinitz Béla művészetét már csak a kutatók és különösen elkötelezett előadók jóvoltából lehet szerencsénk megismerni, addig Zerkovitz Béla és Fényes Szabolcs művei fennmaradtak és töretlen népszerűségnek örvendenek, még ha sokszor nem is tudjuk, hogy az ő műveiket dúdoljuk. Zerkovitz Béla esetében ez az általa írt 36 operettnek és a hangosfilmnek, míg Fényes Szabolcs esetében a táncdalnak és a tv-nek köszönhető. A Kacsóh Pongrác Színház egy egész előadást szentelt ennek a médiumváltásnak, a Filmslágerek című estjükön végig követhetjük az operettszerzők filmzenei munkásságát.
https://ketlampas.blog.hu/2022/12/22/filmslagerek
Terézváros még készül nyár végén egy nagy dobásra, augusztus 29-30-án az ötödik TE!Feszt -re, ahol a Budapest Bábszínház Varázsgomba zenekara, a Dante csapata és a SICC Társulat mellett a Kacsóh Pongrác Színházzal is találkozhatunk.
