Legvégső határ – Milyen volt a 2024/25-ös évad

Valóban a határok évada volt a 2024/25-ös évad. Vannak, akik elmentek a falig, ahonnan nincs tovább. Veszteség a Kultúrbrigád és a Kolibri története. Vannak, akik a határaikat feszegetik, mint a színészképző helyek végzős növendékei vizsgarendezéseikkel, vagy akik új médium, a film felé fordulva kísérleteznek, léteznek olyan alkotók, akik saját fizikai és mentális állóképességüket tesztelik egy-egy vállalással. Olyanok is akadnak, akik a határok lebontásán dolgoznak, hogy a kultúrának ez a pici szegmense, ami a független színház, túléljen. Általános törekvés a nézők buzdítása, hogy ugorják át saját árnyékukat, lépjenek ki a komfortzónájukból, fedezzenek fel új helyeket, új formákat, legyenek aktív részesei az előadásnak. Nézzük tehát, milyen volt az évad a Kétlámpás Blog szemén keresztül!

Számunkra – és nem csak azért, mert szervezői is voltunk – az ősszel megrendezett Instant Mecenatúra Fesztivál volt a legreménytelibb esemény. Az erzsébetvárosi függetlenek önkormányzati segítséggel megrendezett fesztiválja nem csak a társulatok törzsközönségének buborékjait tudta összenyitni, de rengeteg rendezőt, színészt, zenészt is mozgósítani tudott a jó ügy érdekében a közös játékra. Idén ősszel a tervek szerint újra IME Feszt, érdemes lesz lecsapni idejében a jegyekre.

https://ketlampas.blog.hu/2024/09/19/ime_feszt

Igen jót tett a Bethlen Téri Színháznak a végzős fizikai színházi és koreográfus osztállyal való kooperáció. A Bethlen közönsége megismerhette az SZFE izgalmas alkotóit, az osztályok rajongótábora pedig hamar berendezkedett a Bethlen téren. Minden vizsgarendezés kiemelkedő minőségű alkotás, nekünk innen került ki az évad egyik legjobbja, Regős Simon rendezése, a Hisztéria üzenőfüzete. Volt ősbemutató, Hevesi Fanni rendezése, az Egy öngyilkosság anatómiája, láttunk egy igen érdekes Oreszteiát Ferenczy-Nagy Boglárkától A király fiát, bűbájos filmadaptáción hatódhattunk meg, Szécsi Bence rendezése, A Fel a fejjel! cirkuszi manézzsá varázsolta a Bethlen teret. Nagyon fontos volt nekünk Lehel Vilmos rendezése, A Spoon Riveri holtak, de ez már egy másik bekezdés témája. A Bethlen Téri Színház közelgő felújítása miatt semmi biztosat nem mondhatunk, de a tervek szerint évad elején visszatérnek ezek az előadások, lesz alkalom megnézni vagy újra nézni őket.

Közben a színház prózai rezidens társulata sem tétlenkedett. Az Imposztor Színházi Társulat havonta jelentkezett egy teltházas improvizációs esttel, az Apropó néven futó sorozattal. Rendkívül szórakoztató előadások születtek és így a törzsnézők sem széledtek szét. Nagyon várjuk, milyen új produkciót hoz tőlük az induló évad.

Emellett csodálatos mozgásszínházi, táncszínházi vendégjátékokat is láthattunk, a Vendégváró Fesztiválon a Nyári Mozi előadásait, az évad végén pedig a Nagyvárad Táncszínházat. Rendhagyó sétáló táncszínház volt a színház évadzáró eseménye is, a Közép-Európa Táncszínház Amőba című produkcíója, amiről olvashattatok itt, a FakTúrán. Nagyon erős éve volt idén a Bethlen Téri Színháznak, hasonló jóságokra számítunk a továbbiakban is. A fent említett IME Feszt kapcsán beszélgettünk Váczi Lászlóval, a Bethlen Téri Színház igazgatójával és Borgula Andrással, a Gólem Színház vezetőjével a Tilos Rádióban, érdemes meghallgatni.

https://ketlampas.blog.hu/tags/Bethlen_T%C3%A9ri_Sz%C3%ADnh%C3%A1z

https://tilos.hu/episode/ket-lampas/2024/09/15

A Kettőspont Színház is erős a kooperációban, két saját bemutatója – a Game of My Life és a Kiborult – mellett számos befogadott előadással gazdagodott idén is a kínálat. Ács Tamás már visszatérő vendég, ebben az évadban a Jónás könyvével gyönyörködtetett minket. Új partner viszont az idén alakult KOHÓ Műhely, akik egy kelta mitológiai történet bábos megvalósítását hozták el nekünk A kovács kutyája címmel, Kiss Dorina, az SZFE bábrendező hallgatója pedig a Liselotte és a májust. Mindkettőt kénytelenek voltunk többször is megnézni.

https://ketlampas.blog.hu/tags/Kett%C5%91spont

Lenyűgözött minket Formanek Csaba vállalása, aki hét napon át napi kétszer játszotta el a hozzá legközelebb álló előadását, a Diogenészt. A figyelemfelhívás, nézőtoborzás, közösségépítés mellett fontos belső utazás is volt ez az előadó számára, a szöveg, a karakter újraértelmezése, a fizikai és mentális határok feltérképezése.

A Kettőspontban még most sincs vége az évadnak, ma délután indul a Szirtes András Kísérleti Filmszemle, ahol három napon át 63 film lesz látható, és közös alkotásra is lehetőség lesz, a közönség is beszállhat alkotásaival a szemle naplójának létrehozásába. Tartsatok velünk június 4-6-án, kalandos lesz!

https://www.kettospont.org/szirtesfilmszemle?fbclid=IwY2xjawLUkmdleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBWQUdva1BUT2ticGladWZQAR5h6HasoDBPqUTmAFUUJ367SEeSIQ3hRu-CZKWN8DiO68Zabm6GtPbZ9oiO9A_aem_Uo5PQVnVWzYaycNwvzYjBw

Csapongjunk tovább! Már eddig is esett szó bábos előadásokról, örvendetes, hogy egyre több alkotó fedezi fel ezt a formát, nem csak a Budapest Bábszínházban láthatóak a városban ilyen előadások. Az Apertúra A vulkánpormanó című előadása kétszeresen is bátor vállalkozás. Most először nyitottak a gyerekközönség felé, és most először hoztak létre egész estés bábjátékot. Mi nagyon megszerettük Katlát és Sigurdot, Benkó Bence és Formán Bálint nagyon kedves mesejátékot alkotott. Major Irma, Kocsis Gábor és Formán Bálint bábszínészként is kitűnőek, Pájer Alma Virág pedig bábtervezőként mutatkozott be az előadással.

Nem csak Kiss Dorinának lettünk rajongói az SZFE bábosai közül, de Horváth Márk látványvilágával sem tudunk betelni. Hatalmas élmény volt Barabás Biborka Itt vagyok, hát élek – Frida című vizsgamunkája, és Nagy Regina Király Kis Miklós rendezése, amit Soós Máté Bátor játszik. Mindkettő bábmonodráma, egészen parádés megoldásokkal. Úgy látszik, a bábosokat is el kezdte foglalkoztatni a monodráma forma, a Budapest Bábszínházban Teszárek Csaba bűvölt el minket a Varró Dániel meséből készült A szomjas trollal még évad elején. Szerettük nagyon a Budapest Bábszínház Hamupipőkéjét Csarkó Bettinával a címszerepben, és igen jól szórakoztunk a Mindenki legyen kufli! előadáson.

Feltűnik egy igen figyelemreméltó báb Atlasz Barnabás és Németh Áron Strip-tease című előadásában is Zöldi Ákos segítségével. Egy igazi gyöngyszem ez a Mrożek-előadás. Remekül sikerült a KIMI prózais végzőseinek bábvizsgája, Az elvarázsolt legény, Török Ágnes rendezése, nagyon izgalmas, interaktív bábmesejáték lett. Végre láttuk a KIMI bábosait is, Szívós Károly rendezte meg nekik Fábián Péter írását, a Barguzint.

https://ketlampas.blog.hu/tags/b%C3%A1b

Zenés produkciókkal is el voltunk kényeztetve idén, elsősorban egy új formációnak, a SICC Productionnak köszönhetően. Szerencsésen átmentették az Akváriumba a még SZFÉ-s osztályként létrehozott Frontátvonulást, és itt tartották első premierjüket is, immár társulatként, Nagy Feró Hamletjét. Krasznai Vilmos rendezése kirobbanó bemutatkozás. Másik idei bemutatójuk, a Majd, ha fagy, szintén figyelemreméltó előadás, lesz még róla szó. A csapatból Kerek Dávid vett részt egy másik idei kedvenc zenés előadásban, Nyári Ádám Az arab éjszaka című hangszínházi előadásában. Talán a legkreatívabb előadás volt az évadban, ami a hangzásvilágot illeti.

Egészen kiváló Csáki Benedek Parasztopera rendezése, elképesztő élmény a drámát olyanoktól hallani, akik tudnak énekelni, a játék pedig lehengerlő. Jó csapat az új évadban végzős zenés osztály az SZFÉ-n, kíváncsiak vagyunk, mivel hozakodnak elő az utolsó évükben.

A legmeglepőbb viszont Pásztor Csilla barokk vizsgája volt, Pergolesi Úrhatnám szolgáló című operájából, ahol Kiss Dorina bábrendezőt láthattuk a szolgáló szerepében. Hamarosan bővebben is beszámolunk róla.

https://ketlampas.blog.hu/2024/12/11/az_arab_ejszaka_303

https://ketlampas.blog.hu/2025/02/09/parasztopera_357

https://ketlampas.blog.hu/tags/SICC_Production

A bábok mellett az idén a versek játszották a főszerepet a megtekintett előadásokban. A már említett A Spoon Riveri holtak mind dramaturgiájában, mind látványvilágában kiemelkedő darabja volt az általunk látott versszínházi előadásoknak. Reméljük, jövőre is látható lesz Lehel Vilmos rendezése.

Nagyszabású és nagyon szerethető a két nagyzenekart is felvonultató Barátomhoz című előadás, Krasznai Vilmos és Liber Ágoston, mint Arany és Petőfi, közel tudták hozni hozzánk a két költő világát. Az RS9 Színház fogadta be Vass György Petőfi vándoréveiről szóló monodrámáját, az Ismejetek meg! címűt.

Hasonló páros bravúr Zoltán Áron és Szorcsik Kriszta Elmecirkusz című előadása Sziveri János életművéből készített előadása.

József Attilát két alkotás is megidézte. Nagy Regina sétálószínháza, a Lebeg a világ a Szabad ötletek jegyzékére és megzenésített versekre épülő alkotás, a Weöres Sándor Színház Jurányiban látott vendégjátéka, a Flóra – Kétes létben a bizonyosság Kozmutza Flóra alakján keresztül hozza elénk a költőt. Nagy öröm, hogy Sipos László Márk rendezése eljutott hozzánk.

Kerek Dávid és Sas Zoltán Majd, ha fagy című előadása hajléktalan költők verseit rendezi bravúros megoldásokkal dalok köré, a zenés produkciók közt is helye van. Ide kívánkozik még Csábi Anna rendezése, a Török Sophie, a második. Tanner Ilonát ismerteti meg velünk ez az előadás, nem, mint Babits feleségét, hanem, mint személyiséget és költőt. Mravik Eszter Júlia csodálatos alakítását látni kell!

https://ketlampas.blog.hu/tags/vers

Az SZFE mellett nem hanyagoltuk el a többi képző helyet sem. A legmélyebbre az OSZIP vendégjátéka, A legvégső határ ment nekünk, Benkó Bence rendezése nagyon megérintett minket. Talán ezért is ütött most kevésbé az utána látott apertúrás Sirály.

Új rendezőt avatott a Szabolcs utcába költöző KIMI. A végzős Tóth Klarissza Régen minden Jób volt című helyzetjelentésével is nagyon tudtunk menni. Nyáry Pál ugyanezzel a csapattal rendezett egy kiváló Nyíregyháza utcát, nem lehetünk elég hálásak, hogy megismertetett minket ezzel a szöveggel. Jó, hogy odaszoktunk a KIMI új helyére, hiszen ez lesz az otthona hamarosan a freeszfének is.

Nagyon rákaptunk a TIM Stúdió előadásaira is. Mind a mozgásos Machine à Traire és Promises, mind a prózai Naptalan föld és Kékmadarak kifejezetten izgalmas élmények voltak. Legutóbbi bemutatójukat, a Parányi kázusokat, a minap láttuk, még gondolkodunk rajta, hamarosan megírjuk. Egy biztos, jövőre is ott leszünk a bemutatóikon.

https://ketlampas.blog.hu/2025/03/23/regen_minden_job_volt

https://ketlampas.blog.hu/2025/05/02/a_legvegso_hatar_135

https://ketlampas.blog.hu/tags/TIM_St%C3%BAdi%C3%B3

A Kétlámpás csodálatos barátai a Tiloson beszélgetett is a műhelyek vezetőivel, tagjaival, Tőzsér Martinnal, Révai Zsófival, Papp Katinkával és Nyáry Pállal.

https://tilos.hu/episode/ket-lampas/2025/06/22

https://tilos.hu/episode/ket-lampas/2025/03/02

Nagyon sok mindent lehetne még említeni. Születésnapoztunk a 15 éves Láthatáron Csoporttal, és ebből az alkalomból beszélgettünk Feuer Yvette-tel. Minden Cuclin ott voltunk az Apertúrában, és hírt is adtunk róluk. Egyre jobban szeretjük a hírszínházat. Kicsit beleástuk magunkat Bíró Zsombor Aurél írásaiba, örültünk Komáromy Bese új darabjának. Voltunk Okuláré Projekten, és drámafordító napon. Összességében izgalmas, sokszínű évadunk volt. Reméljük, a következő még ilyenebb lesz.

„Bulizós” évadzárás a Kettőspontban

Mindig izgalmas a Kettőspont Színház havi műsorrendje, a júniusi a szezon zárás miatt, talán szellősebb, mint az évad csúcshónapjaiban. Vagy nézzük úgy ezt a kérdést, hogy az évad eszenciáját kapjuk. Ajánlom 20-án Formanek: Kiborult című vacsoraszínházi monodrámáját, amit a FakTúra művészeti folyóirat exkluzív értesülései szerint garantáltan meglátogat Kobakos Alajos köztársasági elnök úr is. Kiemelem a műsorfolyamból egyik kedvenc előadásomat, amit 22-én 16 és 19 órai kezdettel is láthat a szerencsés közönség. Ha valami ok miatt csak egy programra, előadásra tudnak ellátogatni, az is megéri, de aki egyszer betér a Kettőspontba az általában mindig hamar visszatér. Szóval a Liselotte és a május című bábelőadást nem szabad kihagyni, jó a darab az előadás, a rendezés, a zene, a fény. A Diogenész most futott egy nagy maratont, de ahogy a táncházban szoktuk mondani „volt még benne”. Formanek Csaba monodrámája, mint az a Diogenész maratonon kiderült számunkra, mindig új arcát tudja megmutatni a hordólakó antik filozófusnak, de a mai korra való áthallás is sajátja a darabnak. Arra figyeljünk, hogy most külső helyszínen a festői szentendrei Duna-parton keres embert a produkció. Június 28-án Rékasi Attila fotóművész Újrahasznosítás című képzőművészeti anyagának finisszázsa lesz, megtartva az igénytelen tárlatot a Vészabó botrányra adott „figyelemfelhívó” attitűd jellemzi. Utána is sok sok érdekes program és nagy évadelngedő buli várja az érdeklődőket.

Utoljára látható – SZFE-s vizsgarendezések az évad végén

Hatalmasat ment idén a Színház- és Filmművészeti Egyetem két végzős osztálya. Fantasztikus rendezések és emlékezetes alakítások sora volt látható az SZFE termeiben és a Bethlen Téri Színházban. Sok előadásból júniusban az utolsó nézhető meg, több előadás sorsa még bizonytalan, esélyes, hogy a következő évadban is látható lesz, de nem érdemes kockáztatni, most érdemes jegyet váltani vagy regisztrálni rájuk.

Nyitóképünk Juhász Tibor rendezéséből való. A Mithridatész halott? című előadás Juhász Tibor és Ferenczy-Nagy Boglárka munkája nyomán megmutatja azt, hogyan lehet egy XVIII. századi, gyakorlatilag olvashatatlan és előadhatatlan drámából valami nagyon frisset, érvényeset és önazonosat csinálni a színpadon. Mindezt fizikai színházi eszközökkel, tehát a briliáns dramaturgiai munka mellett a lenyűgöző látvány is garantált. Mi háromszor láttuk különböző szereposztásokkal, és nagyon ajánljuk a megnézését. Június 18-án 20 órakor lesz műsoron, elég regisztrálni az eseményoldalon megadott linken.

Akiknek a játékában gyönyörködni lehet: Regős Simon, Tarjányi Liza,, Bari István, Ionescu Raul, Hevesi Fanni, Bangó Ernest, Gálhidy Gizella, Lehel Vilmos

https://ketlampas.blog.hu/2024/04/09/mithridatesz_halott

A prózai osztály végzősei Atlasz Barnabás és Németh Áron közös produkciója Sławomir Mrożek Strip-tease című drámája. Segítségükre volt a negyedéves bábos színművész osztályból Zöldi Ákos, az zenei aláfestést Márkos Albert szolgáltatta, a báb tervezésében Horváth Márk volt a segítségükre. Csodálatos, hogy prózai színművészként nem csak a fizikai színház eszköztárát és a zenés színház kifejezésmódját sajátították el ezek a fiatalok, de a bábos formával is bátran kísérleteznek. A Strip-tease egy elgondolkodtató és nagyon szórakoztató miniatűr műremek, nem csoda, hogy ezt is kénytelenek voltunk kétszer megnézni. Június 25-én regisztrációval nézhető 19 órától a Rákóczi úton.

https://ketlampas.blog.hu/2024/12/09/strip-tease

Június 13-án búcsúzik a Rákóczi úton Hevesi Fanni rendezése, a Hajnóczy-kisregényből készített A halál kilovagolt Perzsiából. A szereposztás itt is nagyon erős: Erdős Lili, Gálhidy Gizella, Fehér Diána Aida, Ferenczy-Nagy Boglárka, Lehel Vilmos, Lelkes Botond, Regős Simon, akár csak a koncepció és a szintén a rendezőt dicsérő koreográfia. Törley-Havas Sára dramaturg több szerző szövegének felhasználásával szép ritmusú szövegkönyvet alkotott. A látomások látványba fordítását pedig látni kell!

https://ketlampas.blog.hu/2025/03/07/a_halal_kilovagolt_perzsiabol_ketszer

Talán a legszebb előadás volt az évadban Kondákor Ajsa Panka rendezése. Esterházy Péter regényét  Orosz-Bogdán Noémi adaptálta színpadra. Csokonai Lili alakjához Nadrai Zita adja hangját, mozdulatait, személyiségét. Rengeteg női hangú monodrámát láttunk, a Tizenhét hattyúk ebből az erős mezőnyből is kiemelkedik. Hamarosan a Kétlámpás Blogon bővebben is írunk róla, addig is nézzétek meg június 10-én este az SZFE épületében! Ahogy azt a szombathelyi Weöres Sándor Színház számára rendezett Hat szereplő szerzőt keres című előadás kapcsán is írtuk, Kondákor A. Panka koreográfiáit bármeddig el tudnánk nézni.

Reméljük, csak az évadban az utolsó előadás Regős Simon diplomamunkája, a Hisztéria üzenőfüzete. Ahogy Regős Simon korábbi munkája, a Puszták népe, a Hisztéria is az évad szenzációja lett. Nagyszabású produkció, ami sajnos nehezíti a továbbjátszást, rendkívül nehéz lesz egyeztetni a színészeket és a zenekar tagjait. Ez az előadás is kifejezetten többször nézős, mi gyors egymásutánban kétszer is beültünk rá, hogy minden finomságot észre vegyünk. És azért is mert nem ment ki a fejünkből a zene, hallani akartuk a Halott Zsidó Orchestra muzsikáját és a dalokat. A szereposztás is lenyűgöző, mindenképpen nézzétek meg Kodolányi Kamillát, Turi Pétert, Fehér Diána Aidát,Veress Kament, Gellért Dorottyát, Babinchak Atanázt, Ionescu Rault, Németh B. Kristófot, Bukovszky Orsolyát, Gálhidy Gizellát és Juhász Tibort! Június 20-án 19 órától vagy június 21-én 18 órától a Bethlen Téri Színházban.

https://ketlampas.blog.hu/2025/04/28/hiszteria_uzenofuzete

Szívmelengető és szórakoztató előadás a Fel a fejjel!, Szécsi Bence rendezése a végzősöknek az azonos című 1954-es Keleti Márton-film alapján. Nézzétek meg, hogyan alakul át a Bethlen Téri Színház tere cirkuszi poronddá, hogyan csetlik-botlik Peti bohóc Bari István alakításában, lássatok illuzionistát, fakírt és zenebohócot, sírjatok, nevessetek, fojtsátok vissza a lélegzeteteket és tapsoljatok! A trupp tagjai: Bari István, Fehér Diána, Gálhidy Gizella, Hevesi Fanni, Kádár Kinga, Lehel Vilmos, Molnár András, Nyomárkay Zsigmond, Tarjányi Liza. Június 19-én 18 órakor látható az évadban utoljára.

https://ketlampas.blog.hu/2025/03/24/fel_a_fejjel_178

Nem csak a Bethlen Téri Színház de a Kettőspont / színház & spirituális ügynökség is otthont adott idén SZFE-s produkciónak. Kiss Dorina Pozsgai Zsolt drámáját, a Liselotte és a májust rendezte meg felnőtt bábszínházi előadás formájában. A bábokat – rengeteget és rengetegfélét – ez esetben is Horváth Márk tervezte, lenyűgöző is lett az előadás látványvilága. Russa Karina és Lajhó Máté otthonosan mozog a díszletben és a történetben. Rengeteg meglepetés vár rátok, ha ezt az előadást választjátok. Még akár a Kétlámpás Blog szerzőivel is összefuthattok, muszáj még egyszer átélnünk ezt a csodálatos élményt! Június 22-én 16 és 19 órakor a Kettőspontban.

https://ketlampas.blog.hu/2025/03/20/liselotte_es_a_majus_838

Amint látjátok, érdemes lesz a nyár első hónapjában benevezni egy SZFE-maratonra vagy kiválasztani egy-egy előadást. Utoljára látható!

Egy lapra mindent-Diogenész maraton a független létért!

Illusztráció: Rékasi Atila

Formanek Csaba a Kettőspont Színház igazgatója (mindenese) nem mindennapi vállalást tett, egy hétig naponta kétszer játssza a Diogenész című monodrámáját, hogy megmentse független teátrumát az anyagi ellehetetlenüléstől, ennek kapcsán készítettünk a színész-rendezővel interjút a jelenről és a jövőről.

FakTúra folyóirat: Ez a vállalás nagyon hercig, nem kíméled magad ezzel a maratonnal, de ez nem azt jelenti, hogy mindent egy lapra tettél fel? Ez ugye nem egy eldöntendő kérdés? Vagy a lét a tét?


Formanek Csaba: A színház végül is valahol arról szól, hogy minden pillanatban egy lapra teszünk fel mindent. Ettől lesz élő, valóságos és téttel bíró a jelenlétünk, ettől érzi a néző is, hogy valami „nagyobb”, személyesebb, egyszeri dolog részévé válik. Igen, a lét a tét, a jelen-lét – mindig is az volt. Ha pedig anyagilag, és nem filozófiailag teszed fel a kérdést, akkor is igen, rendkívül nehéz helyzetben vagyunk így az évad végére. Az adósságok egy jelentős részét ledolgoztuk, de maradt még belőle, és ráadásul jön a nyár, amikor nem nagyon lesznek programok, így bevétel sem. Ez a támogatói maraton erre szeretné felhívni a figyelmet. Fontos része, hogy nem segélyt kérünk, hanem előadásokat kínálunk – ebben a radikális formában, és választható jegyárakkal – bízva (vagy inkább reménykedve) benne, hogy áttörjük ennek hírével a buborékunkat, és a sokfelé tapasztalható érdektelenséget, legyintést, netán lesajnálást. Nekem megér ennyi energia-befektetést, hogy potenciálissá tegyük a közönség körének és érdeklődésének tágítását. Mivel pályázati támogatásokat alig – vagy elhanyagolható mértékben – kapunk, kénytelenek vagyunk a közönség – a közösség – kegyeire támaszkodni, még akkor is, ha a mai divat szerint a Kettőspontban inkább „rétegelőadások” mennek.


F.F.: A FakTúra részéről az első dolog, ami feltűnt a Kettőspont Színház ajánlata kapcsán, hogy nagyon baráti a jegyek ára. Amikor ismerőseimmel beszélek arról, miért nem járnak színházba, sokan nem is tudják, hogy ilyen olcsón is magas színvonalú színművészeti élményhez lehet jutni. Ha bérletet vesz valaki, az milyen időn belül jár le, alkalomra szól, vagy arra az évadra?


F. Cs.: A jegyárakat elvi okokból arra a szintre állítjuk be, ahol még nagyjából mindenki számára elérhetővé válik. Ehhez képest további kedvezményt kaphat, aki bérletet vált, hiszen a 3 vagy 5 alkalom így olcsóbb lesz, mintha egyenként váltaná meg a jegyeit. Szabadbérletekről van szó, ami bármire felhasználható a műsorkínálatból az adott évadban. Nálunk ez legalább július elejéig fog tartani, úgyhogy még simán vehet bárki idei bérletet – ígérem, lesz mire beváltania. A Diogenész-maraton esetében pedig kifejezetten rétegzett a jegyvásárlási lehetőség, 3-10.000 Ft-ig, mert azt szeretném, hogy lényegében mindenki maga árazza be, milyenszinten tudja támogatni a létünket, illetve mennyi bizalmat ad nekünk, amennyiben esetleg először látogat el hozzánk. Jelenleg azért erősen látszik, hogy ez a bizalom összességében nagyon csekély, de elnézve az ország és a társadalom mentális állapotát, valamint az időhöz, a figyelemhez és a jelenléthez való viszonyát, én végül nem csodálkozom ezen különösebben. Diogenész dolga azonban mégis az, hogy embert keressen. Így nem fogok megtörni, akkor sem, ha lesz olyan előadás, amit üres nézőtér előtt kell előadnom.


F.F.: Te hogyan látod, nevezhető sikerdarabnak a hordólakó története? Szeretik az emberek, mik az eddigi visszajelzések?


F. Cs.: Néhány adat az elmúlt 9 évből: 65 előadás zajlott le 28 településen, 4 országban,
kisebb-nagyobb nézőtér előtt, 8-tól 150 főig. Számos dicsérő kritika született, színészi, írói díj, fesztivál-fődíj; játszottam már „úri” közönségnek, diákoknak, díszünnepélyen, az erdő szélén, a világ közepén és végén, színházat alig vagy egyáltalán nem látottaknak „bíráknak és bolondoknak”, ésatöbbi. Ha az a siker mérföldköve, hogy összejött-e ebből az íróval, Weiner Sennyey Tibivel egy akár közös Ferrari-nk, akkor sajnos nem sikeres az előadás. Én szeretem játszani, és úgy veszem észre, nem csak rám van jó értelemben véve nevelő hatással, hanem a másokra is. Mondjuk hogy „emberibbnek” érezzük
magunkat utána? Döntse el mindenki, aki megnézi! Diogenész ugyanakkor ellentmondásos figura, ha magadra veszed ezt a szerepet, „azonosulsz vele”, könnyű beleesni a hibáiba is. Ezt a maratont egyféle személyes megtisztulásnak is szánom, hogy leválasszam magamról a figurával való hosszú együttélés kártékony hatásait. Mondjuk azt, hogy végül is a maraton végére ebben mérem majd le a sikert – személyes értelemben.


F.F: Aki még nem látta, szerinted mivel kap többet, mintha egy mindenkit érdeklő szerelmi monodrámát néz meg?


F. Cs.: Vannak „mindenkit érdeklő szerelmi monodrámák”?


F.F.: Ahogy mi tudjuk igen, de értem mire gondolsz, akkor közelítsünk így! Több mint hatvanszor, mondhatjuk nagy sikerrel játszottad a Diogenész című monodrámát. Az eddigi nézőkkel beszélgetve, mindenki úgy nyilatkozott, hogy egy nagyon személyes és bensőséges színházi élményben volt része. Ezt a „szcenikai” minimalizmust a függetlenek szerény lehetőségei, vagy művészi szempontok hozták? Jelzem nekem nem hiányoztak a nagy díszletek, fények stb. Sőt!


F. Cs.:
Ennek az előadásnak a szcenikai minimalizmusa nem a szerény lehetőségek miatt jött létre, hanem mert ez illett a címszereplőhöz. Diogenész, aki a történelmi alakhoz hasonlóan a darabban is azt hirdeti, hogy nincs szükségünk anyagi javakra, az attól való függőségeinktől meg kell szabadulni, nem viselne el egy gazdagon díszletezett színpadot. Ehhez mérten az előadás élménye szinte teljesen „lekorlátozódik” a szövegre és a színészre, amitől élesebb lesz Diogenész mondanivalója is, ellentmondásossága is.
A történet jó része a néző képzeletében – ilyen értelemben is egy bensőséges térben – kel életre. Én végül is ennek a bensőséges térnek vagyok a „bábjátékosa”, persze a közönséggel együtt. Ha jól mozgatom a szálakat, jól hívom játékba az embereket, a néző azt fogja érezni, amire a legjobban szüksége van, de amit sem a szerző, sem én, sem a néző maga nem tudhatott előzetesen.


F.F.: Számítasz-e arra, hogy ezalatt az egy hét alatt, míg napjában kétszer is előadod a darabot, egy néző többször is megnézi? Ha igen, te mint színházi ember miért javasolnád ezt?


F. Cs.: Tudok olyan nézőről, aki 10 előadást vállalt „velem”, és lesz egy dokumentumfilmes stáb, Szandtner Dani és csapata, akik végigkísérik a maratont, rögzítik ennek a hétnek az eseményeit. (Ha majd a Netflix lehozza a végeredményt, jót fogok röhögni azon, hogy mi a siker valójában.) A magam részéről „egészségesen” 3 megtekintést ajánlok az elszántaknak: egyet az eleje felé, egyet a közepén, és aztán a végén. Ebből a három pontból szerintem érdekes lehet letapogatni, milyen ívet járhat be egy diogenészi életmód. De megígérem, hogy azokra, akik ennél több megtekintést vállalnak, nagyon fogok vigyázni, hogy ne égjenek ki a sok diogenészkedéstől.

Igen, végső soron Diogenészhez illik ez a repetíció, mert az egy bő órába sűrített, kalandokkal teli, anekdotikus életút mögött a mindennapok ismétlődése húzódhat meg nála is – mint ahogy talán mindannyiunknál. Abban bízom, hogy ez a vállalásom önmagam és mások számára is megfoghatóbbá, konkrétabbá, jelenvalóbbá és élhetőbbé,
otthonosabbá teszi azt a ciklikusságot, amit napról-napra a választott vagy a ránk szabott életmódunk során megélünk vagy „elszenvedünk”. Azt javaslom a nézőknek, hogy legalább egyszer jöjjenek el a hét során, de gondoljanak ide többször is. Gondoljanak – akár saját kényelmükből-kényelmetlenségükből a „Diogenészekre”: a hajléktalanokra, a menekültekre, az alkoholistákra, a rabszolgákra, a háborúk áldozataira, a mindannyiunkban lévő ítélkezőre és megítéltre. „Legyetek éberek!”


F.F: Fel vagy e készülve az esetleges kudarcokra, számoltál-e ezzel? Nyugtasd meg a
Kettőspont-rajongók egyre szélesedő táborát, hogy akkor is lesz tovább és vannak még
ötleteid, ha bármi nem úgy sül el, ahogy tervezted! Mik a tervek a jövőre?


F. Cs.: Először is, nyugtassanak meg a „rajongók” engem, hogy így együtt és jelentős új
közönséget bevonva áttörjük a plafont, és kilépünk az érdektelenség szürke zónájából.
Egyedül nem megy. Ehhez az is szükséges, hogy aki csak teheti, mozgasson meg maga körül minél több embert, hogy eljusson a maraton híre sokakhoz. Akkor van esélyünk. Különben ebben a kulturális és politikai zajban a kicsi, de értékes dolgok elvesznek és egy szegényes, kaotikus világban fogunk élni. Nem csak a saját, de mások igen jó produkcióinak is méltó figyelmet szeretnék teremteni itt a Kettőspont Színházban, a maratonnak ez is célja. Meg az is, hogy általában a független színházakra, mint a magyar kultúra egy jelentős szeletére és rendkívüli értékére felhívja a figyelmet. Mondok pár példát a saját házunk tájáról, amiket még ebben az évadban megnézhetnek nálunk a nézők. Mindenképpen ajánlom a Liselotte és a május című bábelőadást, ami rendkívül tehetséges fiatalok szívvel-lélekkel készített friss és varázslatos munkája. Másik remek zenés-bábos előadásunk a Kohó Műhelytől A kovács kutyája, ami a felnőtté válás egyszerre vidáman kalandos és szívszorító története. A gyerekeket és szülőket A leprikónok átka fogja egyaránt elbűvölni, Ács Tamás érzékenyen vadóc előadásában. Nagy izgalommal várjuk a NemArt Színház De Sade-premierjét (egy újabb őrült filozófus a merészebb nézőknek!) és nagyszerűen sikerült Tallér Edina darabjának adaptációja is, Az egy perccel tovább, ahol egy párkapcsolat lélektanában – mint hullámvasúton – utazhatunk két nagyszerű színész vezetésével. Személyes „kedvencem” Szemerédi Bernadett Szólongatás című katartikus monodrámája, mely szintén hatalmas és gyógyító erejű vállalás: a terméketlenség kapcsán vezet be minket az anyaság, és egyáltalán a meg(nem)születés mélységes, ellentmondásoktól hemzsegő kérdéseibe. Számos nagyszerűnek ígérkező est vár még ránk idén is, a felsoroltakon túl is. Kövessék a programjainkat, legyenek „bátorak”! A jövő évad jelenleg tervezhetetlen, de annyit tudok mondni, hogy valami lesz! Mert olyan még nem volt, ne lett volna semmi se, haha! A többiről pedig majd beszélgetünk a maraton után. Most futni kell!
A Diogenész-maraton részletei és jegyvásárlás:
https://www.kettospont.org/eloadasok/diogenesz

Folytatódik a műsorfolyam a Kettőspontban márciusban is

ettőspont Színház márciusi műsora

Egy beteges képzavarral élve a magyar színházművészet szempontjából az egész ország egy viharos Balaton. Elnézést, de ehhez a „függetlenítéshez” már csak így tudok viszonyulni. A lényeg, hogy hála a támogatók (esetünkben zömében magánemberek) segítségnek köszönhetően a Kettőspont Színház még él, de ha a márciusi műsort nézem akkor túlzás nélkül mondom, virul. A „sikerdarabokon” mint a Kiborult és a Kovács Kutyája mellett új premierek is bemutatásra kerülnek mint a Tallér Edina: Egy perccel tovább című produkciója. Vásároljanak mielőbb jegyet, linkek lent:

Rékasi Attila, Újpest

Részletesen az eseményekről: https://www.facebook.com/kettos.szinhaz/events/

vagy: https://www.kettospont.org/

👉Jegyek / bérletek: https://www.kettospont.org/jegyek

(A plakátképen Kovács István az L1-est(ek): Árnyak c. előadásában, fotó: Zellei Boglárka)

Őrületes május a Kettőspontban

Kiemelten ajánlom a Liselotte és a május című tragikomédiát, fantasztikus előadás! A színészek csodálatosan formálják meg szerepeiket, viszont sajnos nagyon ritkán tudják játszani egyéb elfoglaltságaik miatt, már csak ezért is érdemes sietni megnézni őket!

Formanek Csaba nagy vállalást tett színházunk megmentésére: egy Diogenész maratont tol le a hónap második felében. Aki látta ezt a monodrámát, annak újra nézése is ajánlom. Én magam legalább négyszer láttam, de mindig nagy élmény.

Premier is lesz, a De Sade, naná, hogy megnézem! Tegyenek így önök is. Hangsúlyozom, nem csak a színház, a darabok miatt, hanem a fantasztikus helyszín miatt is érdemes látogatni a Kettőspontot, hisz minden előadás után beszélgetni lehet az előadókkal, a művelt közönséggel.

Rékasi Attila, Újpest

Őrizd meg az emlékeid, s légy nagyon vidám! – 15 éves a Láthatáron Csoport

Idén ünnepli 15. születésnapját a Láthatáron Csoport, ebből az alkalomból egy egész hetet kitöltő eseménysorozat szerveződött, aminek keretében a Láthatáron munkái és a színházi nevelés volt a témája a Klubrádió Ötös című műsorának, a Tilos Rádióban Feuer Yvette volt a Kétlámpás csodálatos barátainak vendége és meg lehetett nézni a legtöbb futó előadást szerte a városban. Természetesen szülinapi mulatság is volt, a Kettőspont Színház adott otthont annak a kerekasztal-beszélgetésnek, ami videóbejátszásokkal színesítve elmesélte a Láthatáron Csoport eredettörténetét, sok szó esett a jelenleg is futó tíz előadásukról, és a jövő évad izgalmas terveiről is sok mindent megtudhattak az érdeklődők. A kötött program után pezsgő és házi sütemények mellett még sokáig folyt kisebb csoportokban az emlékidézés és a további tervek szövögetése.

A rádióműsorok visszahallgathatóak az alábbi linkeken:

https://podcasts.apple.com/us/podcast/%C3%B6t%C3%B6s-szalai-kriszt%C3%A1val-%C3%A9s-epres-attil%C3%A1val/id1707166097

https://tilos.hu/episode/ket-lampas/2025/03/30

A Kettőspontbeli beszélgetést Kiss Bea rádiós újságíró moderálta és egyre csak érkeztek a vendégek Feuer Yvette alapító mellé, hogy segítségükkel összeálljon ennek a hosszú tizenöt évnek a története. A vándorszínészet ekhós szekerekkel országot járó hőskorát megidéző kezdeteket Manyasz Erika és Háda Fruzsina segítettek felidézni. Az akkor még Bohócok a láthatáron névre hallgató formáció olyan gyerekelőadásokat vitt főként roma szegregátumokba, ami az egész közösségnek élményt adott. A bohócelőadás kellőképpen rugalmas és improvizatív forma, hogy bármilyen közönséghez alkalmazkodhasson, és kellőképpen interaktív, hogy a nézőket, főleg mozgásos játékokon keresztül, aktivizálja és bevonja a közös meseépítésbe. Ez az interaktivitás azóta is védjegye a Láthatáron Csoportnak, egyre bővülő, nagyon színes módszertannal és egyre több életkori csoportot megismertetve a színházi nevelési előadások és a független színházi produkciók nagyon színes világával.

A repertoár bővítése minden esetben újabb és újabb szakemberek csatlakozását jelentette. Romankovics Edit színházi nevelési szakember bevonása a csapat egyik legsikeresebb és legfontosabb előadását hozta létre. A KV Társulattal kooperációban létrehozott Kiállok érted című produkció célközönsége az állami gondoskodásban élő fiatalok, témája pedig a fiatalkori prostitúció. Ennek folytatása a Kiállok magamért, ami dokumentumszínházi előadásként, a történetek tulajdonosainak bevonásával járja az ország nevelőotthonait, hogy az előadással és a hozzá kapcsolódó beszélgetésekkel valamiféle stratégiát adjon a fiatalok kezébe. A Kiállok értednek nemzetközi visszhangja is lett, 2024-ben Bécsben SozialMarie díjjal jutalmazták.

A Láthatáron Csoport előadásai mindig valamiféle fontos, közös ügy köré szerveződnek. Színházi nevelési szakemberként Romankovics Edit és Háda Fruzsina azt boncolgatták, mik ezeknek az előadásoknak a sajátosságai. Milyen speciális szempontrendszernek, milyen szakmai elvárásoknak kell megjelenniük a létrehozásukban. Mi az az alkotói attitűd, ami elengedhetetlen a színházi nevelési előadásokban való részvételhez. Háda Fruzsina számára a feladat összetettsége gyakorolja a legnagyobb vonzerőt. Miközben kiváló színésznek kell lenni, aki az improvizáció terén is otthonosan mozog, a szerepből vezetett vita nagyon erős reflektivitást igényel, egy állandóan jelen lévő belső dramaturgot, aki átlátja és érzékeli a vitaszínházi közönség hangulatát, és, ha szükséges, finoman irányítani tudja az eseményeket. Meglepő, de megerősített tapasztalat, hogy ezek az előadások, a Kenyértörés különösen, remekül működnek vegyes csoportokban, kamaszok, fiatal felnőttek és az idősebb korosztály nézőpontjainak megjelenése, beszélgetése érdekes felismerésekkel gazdagíthatja a résztvevőket.

Ehhez a témához csatlakozott Kovács Bálint, a HVG kritikusa, és a Kétlámpás Blog részéről Ritter Márta. Kritikusként más elvárásrendszer érvényesül-e a színházi nevelési előadások megítélése esetében? Egyetértettünk abban, hogy ugyanolyan kritériumok mentén elemezzük ezeket az előadásokat is, mint a hagyományosabb formákat, csak itt más szempontokat is figyelembe kell vennünk. Fontos, hogy milyen pedagógiai célt tűzött maga elé az előadás, hogy miképpen illeszkedik a feldolgozás a színpadi történésekhez. Mennyire és milyen irányba sikerül aktivizálni a közönséget? Általános iskolában tanító pedagógusként nem lehetünk elég hálásak a Láthatáron Csoportnak, hogy gondolnak a 10-14 éves korosztályra is, nagyon nehéz számukra előadást találni. A Ketrecharc és a Pitbull Kamilla Gimnázium nekik szól, és az indulatkezelési problémákról, az erőszakmentes kommunikációról, a bullying működéséről generál fontos beszélgetéseket, miközben különleges színházi élménnyel gazdagítja az osztályokat. Ehhez a témához csatlakozott Takácsné Mandics Gabriella, ifjúságvédelmi tanácsadó és Szarka Eszter, Eötvös József Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, akik megrendelői oldalról állnak kapcsolatban a Láthatáronnal. Természetesen a szerencsésebb helyzetű diákok számára is sokat adhatnak ezek az előadások. Az érzékenyítés, a társadalmi problémákra való nyitottság és a vitakultúra fejlesztése hatalmas hozadéka az ilyen élményeknek.

Takács Hajnal Manta traumaszakértő, a Hagyaték című előadás egyik szakértője arról beszélt, hogyan működhet közre a traumafeldolgozásban egy színházi előadás. Fontos, hogy az érintett néző egy közösség tagjaként élheti meg a problémáját. Egy olyan tükröt tarthat elé a produkció, ami kellő távolságot és rálátást biztosít, és így kezelhetőbbé teszi a traumát. A Hagyaték mellett sok szó esett a Mit ér, ha? című előadás felszabadító erejéről és bátorságáról. A negyven feletti nők szembenézése az öregedéssel, a halandósággal, a be nem teljesített vágyakkal, a láthatatlanná válással az ehhez kitalált okos, harsány és vicces varieté formában katartikus élménnyé válhat.

Végül a jövő évad terveiről esett szó, amihez a ti segítségetekre is szükség van. Mindenek előtt váltsatok jegyet a Láthatáron Csoport előadásaira, ha tehetitek, hívjátok őket iskolákba, vitaklubokba! És gondoljatok rájuk az 1%-ról való rendelkezésetek kapcsán! Legközelebb, május 7-én, szintén a Kettőspontban Korda Bonifác Tiszazug című drámájának felolvasó színházi változatával ismerkedhettek meg, 2026 januárjában lesz belőle előadás. Készül a Boldogságunk madara című felnőtteknek szóló bábelőadás is, amit mi különösen várunk.

„Próbálj ki valami új élményt!” – Színházi világnap 2025.

Az idei év üzenetét Theodórosz Terzopulosz görög színházigazgató, tanár, író, az Attis Színházi Társulat alapítója és művészeti vezetője, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke fogalmazta meg. A magyarul Németh Nikolett fordítása tolmácsolja nekünk az idei év nagyon erős szavait. A teljes szöveg például itt olvasható:

Fotó: Francesco Galli

„Vajon a színház reflektorfénye képes megvilágítani a társadalom traumáit ahelyett, hogy félrevezető módon önmagára irányítja a figyelmet?

Ezek olyan kérdések, amikre nincs végleges válasz, mert a színház a megválaszolatlan kérdéseknek köszönhetően létezik és tartja fent magát. Kérdések, melyeket Dionüszosz vetett fel áthaladva szülőházán, az ókori színházon, és folytatja néma menekülőútját a háború tájain, ma, a Színházi Világnapon.

Nézzünk Dionüszosz, a színház és a mítosz eksztatikus istenének szemébe. Dionüszosz, aki egyesít múltat, jelent és jövőt, a kétszerszületett, Zeusz és Szemelé gyermeke, a fluid identitás kifejezője, nő és férfi, dühös és kedves, fenséges és állati, az őrület és értelem határán, rend és káosz, élet és halál közt egyensúlyozó akrobata. Dionüszosz alapvető ontológiai kérdése: “mivégre ez az egész?” – a kérdés, ami a mítosz gyökerének és az emberi rejtély sokrétű dimenzióinak egyre mélyebb vizsgálata felé tereli az alkotót.

Új narratív utakra van szükségünk, amelyek célja az emlékezet ápolása és egy új erkölcsi és politikai felelősség formálása, hogy kiléphessünk a mai középkor sokféle formát öltő diktatúrájából.”

Az ünnep kapcsán a Magyar Színházi Társaság is közleményt tett közzé. Érdemes elolvasni. Mi a Társaság facebook oldalán találtuk meg.

A Magyar Színházi Társaság az idei Színházi Világnaphoz kapcsolódóan fontosnak tartja közzétenni saját alapvetéseit is: a színház nem elválaszt, hanem összeköt, a kultúra és a művészet a józan igazság értékét, az emberi szabadság eszméit is adja nekünk. Szerintünk a színháznak újjá kell teremtenie a párbeszéd lehetőségét.

A Magyar Színházi Társaság hangsúlyosan mindent meg fog tenni a szakmaiatlan döntések miatt, illetve az egzisztenciálisan, morálisan méltatlan helyzetbe került kollégákért, a magyarországi színészek, alkotók, a színházban dolgozók anyagi és erkölcsi elismertetéséért, az igazság helyreállításáért. Meg kell óvnunk egymást!

https://www.facebook.com/formanek.csaba/videos/1319696599111886

A címet világnapi bejegyzésünkhöz Formanek Csaba, a Kettőspont / színház & spirituális ügynökség alapítója, vezetője, rendező, színész, író világnapi videóajánlójából merítettük. Mindhárom üzenetben hangsúlyos a párbeszéd, a személyes jelenlét és a szabadság gondolata. Mi beemelnénk még egy fogalmat, a felelősségét. Mi nézők, ugyanúgy felelősek vagyunk az alkotásért, mint a színpadon és mögötte állók. Nélkülünk nincs színház. A mi választásaink, a mi reakcióink, az előadás bennünk való tükröződése nélkül nincs színház. Jelenlétünk alkotótárssá tesz minket. És ez felelősség. Kinek és hogyan adjuk a tekintetünket? Kinek ajándékozzuk az értő figyelmünket, az időnket és nem utolsó sorban az anyagi forrásainkat? Ki merünk-e lépni a komfortzónánkból, merünk-e saját véleményt alkotni, meglátni az újat, a kicsit, a függetlent? Mi erre biztatnánk titeket, ébresszétek fel magatokban a kalandvágyat, menjetek olyan helyekre, ahol még sosem jártatok!

És, hogy ne maradjon üres szócséplés a bejegyzés, nézzünk néhány előadást, amit március 27-re és a hétvégére időzítettek az alkotók, de később is érdemes lesz keresni őket. A Kettőspont / színház & spirituális ügynökség a Game of My Life című legújabb Formanek Csaba rendezéssel várja a közönséget. Mi nagyon szerettük ezt az előadást, többek között azért, mert bár keresztül-kasul ismerjük a Ráday utcai játszóhelyet, majdnem sikerült eltévednünk, olyan izgalmasan lett kialakítva az előadás tere.

https://ketlampas.blog.hu/2024/10/31/game_of_my_life

A Budapest Bábszínház műsorán délelőtt a Hamupipőke látható, ez a bábtechnikailag és a történetvezetés szintjén is különleges előadás. Átírója Gimesi Dóra, aki idén a HUBBY-tól megkapta az Év Gyerekönyve Díjat szerzői kategóriában Amikor mesélni kezdtek a fák című varázslatos kötetéért. Este Podlovics Laura írása-rendezése, a kamaszoknak és fiatal felnőtteket megszólító Nem félünk a sötétben-jére válthattok jegyet. Különlegessége az előadásnak, hogy főhősét Erdős Lili alakítja vendégként.

https://ketlampas.blog.hu/2024/09/23/hamupipoke_927

https://ketlampas.blog.hu/2023/10/30/nem_felunk_a_sotetben

A Stúdió K színházban pénteken a régen játszott Káosz című előadásra érdemes ellátogatni. Mika Myllyaho fekete komédiáját Nyakó Júlia, Homonnai Katalin és Kakasy Dóra játsszák. Mi a bemutatón még Pallagi Melittával láttuk, úgyhogy nekünk is időszerű lenne ismét megnézni az új szereposztásban is Diego de Brea rendezését. Már most teltházas mindkét vasárnapi Prudentia Hart különös kivetkezése, érdemes résen lenni, hogy jegyet lehessen szerezni erre a sikerelőadásra.

https://ketlampas.blog.hu/2023/10/29/kaosz_630

https://ketlampas.blog.hu/2024/03/03/prudentia_hart_kulonos_kivetkezese

E hét pénteken a Budapesti Skizó bemutatóján leszünk. Thomas Köck drámáját Sándor Dániel Máté rendezi. A szereposztás parádés, a zenét a Tér12 Antigonéjának kardalait jegyző Bánki Mihály írta, a szövegkönyvön a rendezővel Samudovszky Adrian dolgozott. Ilyen előzmények után izgatottan várjuk a végeredményt. jegyek még kaphatók, tartsatok velünk!

Ha nem bemutatóra mennénk, akkor újra megnéznénk az Apertúra Bázison március 28-án a Brománcot és újra jót vitatkoznánk nézőtársainkkal az előadás utáni feldolgozó beszélgetésen. Király Dániel csavaros időkezelésű írása-rendezése nem csak remek szórakozás, de vitaindítóként is nagyon működik. Mindenkit nagyon szerettünk az előadásban, de ez esetben Kocsis Gábor alakítása lenne a legnagyobb vonzerő, hogy megint megnézzük az Apertúra legutóbbi bemutatóját.

https://ketlampas.blog.hu/2024/12/14/bromanc

„Nem hal bele semmibe ,aki úgysem él .Jó , hogy mink babák vagyunk, szívünk bodzabél . ” – Bábszínházi világnap 2025

Március 21-én ünnepeljük a Bábszínházi világnapot. Két üzenetet és számos ajánlót szeretnénk megosztani veletek. Ahogy ígértük tegnapi írásunkban, több, elsősorban a gyerekközönséget megcélzó előadásról hozunk hírt de a felnőttek sem maradnak ajánlatok nélkül. Aki ismer minket, tudja, hogy a báb egy olyan hívószó, aminek nem tudunk ellenállni. Gyermeki énünk újra és újra át akarja élni a teremtés csodáját, ahogy az élettelen tárgyat átlelkesíti a bábművész. Látni akarjuk az álmot, az utazást, a metamorfózist, a találkozást a megszelídített halállal a színpadon.

Fotó: Csatáry-Nagy Kriszta

A 2025-ös bábszínházi világnap magyar üzenetét a Blattner Géza-díjas Láposi Terka, a Vojtina Bábszínház művészeti vezetője fogalmazta meg.

„A bábművészet az emberi létezés univerzuma. A bábjátékosokban van egy olyan játékos találékonyság, egy szertelen és élénk ünnepélyesség, amely az embert önnön léte fölé, a szellem birodalmába emeli. A bábuval való játékosság bizonyítja újból és a legmagasabb értelemben a világban való helyzetünk logikántúli jellegét, azt, hogy túllépünk az élet azonnali szükségletein, legyőzzük az anyagi világ abszolút determinizmusát, s ezáltal az autonómia, a tisztesség és a méltóság szférájába léphessünk át.”

A teljes üzenet itt olvasható:

A következő üzenetet Kovács Domokos osztotta meg. Kovács Domokos egy egészen új világra nyitotta rá a szemünket, amikor megismertetett minket a fizikai bábszínház csodájával, az első alkalom óta lelkes követői vagyunk a munkáinak.

„Ma van a Bábszínházi Világnap!

Nagyon szép egybeesésnek érzem, hogy a csillagászati tavasz kezdetén ünnepeljük azt a műfajt, amelyik központjában az élettelen anyag életre keltése áll. Azonban fontos emlékeztetni is magunkat, hogy még az amúgy rendkívüli erőkkel bíró bábszínészek sem képesek életet adni egy halott tárgynak, pusztán az élet illúzióját érik el annak mozgatásával. Fontos leckének tartom ezt, hogy ami életnek tűnik, még nem feltétlenül jelenti, hogy valóban az. Lehet, hogy az illető csak tökéletesen követi egy külső akarat instrukcióit/rendjét/jogszabályait, és még ha valaha volt is önálló élete, átengedte azt, hogy bábbá váljon a külső akarat kezében. Magyarul a „mozgat” igét használjuk a bábok irányítására, angolban a „manipulál” szót. Ezt csak azért mondom, mert a „manipulál” közelebb áll ahhoz a gondolathoz, amit a bábok kapcsán szeretnék most megfogalmazni. Aki engedi, hogy manipulálják, és végletesen átengedi magát egy külső akarat önkényének, az az életéről mond le, az élet illúziójáért cserébe. Bármekkora közhely, az utóbbi napok, hónapok, évek fényében ez a gondolat jutott eszembe ma a bábművészetről, amit vétek egy ilyen silány allegóriára leegyszerűsíteni, én most mégis elsütöttem ezt a pontatlan hasonlatot.”

Két előadást is a figyelmetekbe ajánlunk tőle. A Tryangle című előadásban L. Nagy Attilával és egy óriásbábbal jön létre egy lenyűgöző látványvilágú, nekünk a párkapcsolati dinamikákról sokat mondó előadás. A MU Színházban láthatjátok, legközelebb április 15-én várja felnőtt nézőit. Az előadás egy régebbi változatáról írott kritikánkat olvashatjátok a blogon, azóta még összetettebbé és izgalmasabbá vált a produkció.

https://ketlampas.blog.hu/2023/05/06/dancing_on_a_grinder

A fekete gólya, fehér gólya, szürke gólya gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló bűbájos és elképesztően letisztult látványvilágú előadás. Nagy Petra és Kovács Domokos meséje elfogadásról, szőlői szeretetről, és persze a gólya lét örömeiről, bánatairól szól. Mi vegyes közönséggel láttuk, és nagyon ritkán tapasztalunk gyerekek részéről olyan koncentrált figyelmet, mint ezen az előadáson. A MU Színház ad otthont ennek a produkciónak is, április 27-ére már elérhetőek a jegyek.

https://ketlampas.blog.hu/2024/09/21/fekete_golya_feher_golya_szurke_golya

Az Apertúra három művésze – Major Irma, Kocsis Gábor és Formán Bálint – már nagyon készül, hogy holnap elvarázsolja a gyerekeket A vulkánpormanó című skandináv mitológiai ihletésű történetével. Hat éves kortól ajánljuk a mesét. A felnőttek és idősebb testvérek is remekül fognak szórakozni Benkó Bence nagyon vicces sz9vegén és Formán Bálint dalain. A társulat most először hozott létre bábos mesejátékot, ebben Pájer Alma Virág, a Budapest Bábszínház bábművésze segítette őket. Egyeztetés után iskolai osztályoknak is elérhető, szép és hasznos csapatépítő élmény lehet az iskolásoknak, akár húsvéti ajándékként. Akár csak a Bábszínházból az Apertúrába költözött Szegény Dzsoni és Árnika, Pájer Alma Virág diplomamunkája. A bábmonodrámával megismerkedni Lázár Ervin klasszikusával emlékezetes színházi élmény lesz a gyerekeknek.

https://ketlampas.blog.hu/2024/10/06/a_vulkanpormano

https://ketlampas.blog.hu/2025/02/22/szegeny_dzsoni_es_arnika_kiraly_kis_miklos

A Kettőspont Színházban nincsenek műfaji korlátok, az egyetlen szempont a minőség a befogadott előadások esetében is. Így keveredhetett két kivételes bábos produkció is a Ráday utcába. A frissen alakult KOHÓ Műhely a kelta mitológia egyik népszerű történetét vette alapul bábjátékához. Nem csak az előadás humora, az élőzene, Romhányi Réka bábjai és a tökéletes csapatmunka teszi kivételessé ezt az előadást, hanem az is, hogy korcsoportokra specifikált feldolgozó foglalkozás is társul a meséhez. 12 éves kortól ajánljuk, de a felnőtteket is megszólítja A kovács kutyája.

https://ketlampas.blog.hu/2025/01/26/a_kovacs_kutyaja

Felnőtteknek lehet fergeteges szórakozás szintén a Kettőspontban a Liselotte és a május. Kiss Dorina harmadéves bábszínházi rendező-hallgató munkája egészen friss élményünk, épp a világnap hajnalára lett kész az előadásról szóló írásunk. Olvassátok és keressétek májusban az előadást!

https://ketlampas.blog.hu/2025/03/20/liselotte_es_a_majus_838

Április 27-én a KuglerArtban lesz újra a Helytelenek Társulat Illúziók című előadása. Mi még az Óvóhelyen láttuk Ivan Viripajev drámáját, és nagyon szerettük az előadást. Vicces, megható, kedves történet és megvalósítás. A társulat másik, szintén felnőtteknek szóló produkciója, a Gardénia, is látható néha ugyanitt, érdemes keresni a produkciót, nekünk etalon a transzgenerációs traumákról szóló színpadi játékok között, pedig nem keveset láttunk.

https://ketlampas.blog.hu/2021/07/15/illuziok_867

https://ketlampas.blog.hu/2022/04/02/gardenia_662

Amint láthatjátok, olyan bábos előadásokat gyűjtöttünk össze, amik nem a bábok hagyományos otthonának számító Budapest Bábszínházban vagy a Stúdió K-ban láthatóak. Ezen a két helyen természetesen mindent is látni kell. ami báb. Mi legközelebb Szikszai Rémusz Peer Gyntjére vagyunk hivatalosak a Bábszínházba.

Vigyél el egy gyereket ma színházba, vagy a színházat hozd el neki! – Gyermekszínházi világnap 2025

Az idén Sue Giles, az ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházak Világszövetségének elnöke fogalmazta meg a Gyermekszínházi világnap üzenetét.

„Ha a gyermekeket és fiatalokat kulturális állampolgároknak tekintjük, akkor a kultúrához való hozzájárulásuk és a művészetekhez való hozzáférésük joga már születésük pillanatában magától értetődő kell legyen.”

Az üzenetet az ASSITEJ Magyar Központ frissen megválasztott, új elnöksége olvassa fel ezen a videón:

Remek bábos produkciókat láttunk idén, ami a kisebbeknek is meghatározó élmény lehet, ezekért érdemes lesz visszatérni holnap a FakTúrára, hiszen március 21. a Bábszínházi világnap, ezeket az előadásokat akkor ajánljuk majd. Most élőszereplős színházi előadásokkal készültünk, amire érdemes gyerekekkel ellátogatni.

Első ajánlatunk az Apertúra legújabb osztálytermi színháza, az Árpád-ház – a királyok nyomában. Mi már másodjára hívtuk meg az iskolánkba, az első alkalom annyira sikeres volt. A hatodik osztálytól érettségiig ajánlható történelmi témájú előadásban Borsányi Dániel és Urbán Richárd remekül alkalmazkodik az aktuális osztály életkorához és tudásszintjéhez. Ilyen szórakoztatóan még nem tanultunk történelmet! Különlegessége a produkciónak, hogy ez Borsányi Dániel első írása-rendezése. Azért is szeretjük az Apertúrát, mert inspirálja a társulat tagjait és a velük sokat játszókat, hogy a színészi tehetségükön kívül bontakoztassák ki egyéb kreatív adottságaikat is. Reméljük az Árpád-ház valamikor a nagyközönség számára is elérhető lesz. Addig is hívjátok az iskoláitokba! Bővebben kritikánkban olvashattok róla a Kétlámpás Blogon.

https://ketlampas.blog.hu/2025/02/07/arpad-haz_a_kiralyok_nyomaban

A RÉV Színház Balássy Fanni kamaszoknak szóló prózakötetéből készített pazar előadást Bocs, hogy élek címmel. A különálló jelenetekből álló előadást a megfelelési kényszer, a gyerekekre, kamaszokra, fiatal felnőttekre zúduló elvárások nyomasztása köti össze. 14-16 éves kortól ajánljuk ezt a remek produkciót. Legközelebb március 29-én lesz látható a MU Színházban. Érdemes erre a napra betervezni egy családi színházi estét.

https://ketlampas.blog.hu/2025/03/11/bocs_hogy_elek_877

Két, kifejezetten a tananyaghoz kapcsolódó ajánlatunk van még. Az Átriumban látható Barátomhoz című előadás Petőfi és Arany barátságát dolgozza fel koncertszínházi formában. Krasznai Vilmos és Liber Ágoston nagyon szerethető figurákat teremtenek a színpadon, a Rackajam és a Tükrös Zenekar pedig fergeteges hangulatot teremtenek. Május 17-én játsszák újra.

https://ketlampas.blog.hu/2024/11/24/baratomhoz_416

A Hamlet megismerésének egy kifejezetten szórakoztató formája a SICC Production rockoperája az Akváriumban. Fantasztikus alakítások, lenyűgöző látvány, zúzós rockzene jellemzi Krasznai Vilmos rendezését. Nagy Feró átirata igazán érdekes alapanyag, érdemes megnézni.

https://ketlampas.blog.hu/2025/01/19/hamlet_sicc_production

Érdemes még a Láthatáron Csoport háza táján is körülnézni, a 15. születésnapját ünneplő társulat áprilisban elérhetővé teszi a Kenyértörés című színházi nevelési előadását. Fábián Péter brechti ihletésű története az egyik legjobb vitaszínházi alapanyag, amit valaha láttunk. menjetek április 7-én a Jurányiba, és döntsétek el, mit érdemel az a bűnös…!

https://ketlampas.blog.hu/2022/10/29/kenyertores_702

A fiatalok nem csak nézőként, de színházcsinálóként is figyelmet érdemelnek. A Gólem Ifjúsági Társulatának Erkély című előadása fiataloktól fiataloknak szóló közérzeti előadás. Legyetek részesei nyolc középiskolás házibulijának, ahol minden az erkélyen történik.

Nőnap 2025 – női monodráma-kollekció az elmúlt évekből

🎭Farkas Franciska🎭 Fodor Katalin🎭 Füsi Borka🎭 Háda Fruzsina 🎭Huzella Júlia 🎭Juhász Maja 🎭Kárász Eszter 🎭Lázár Helga 🎭Móga Piroska 🎭Mravik Eszter Júlia🎭Nagy Mari🎭 Ónodi Adél 🎭Pájer Alma Virág 🎭Pálos Hanna 🎭Pető Kata 🎭Pusztai Luca🎭 Rácz Magdi 🎭Sárközi-Nagy Ilona 🎭Simor Ágnes🎭Sipos Vera 🎭Sodró Eliza 🎭Schupp Gabriella 🎭Szalontay Tünde 🎭Szemerédi Bernadett🎭


Idén azokat a nők által előadott monodrámákat gyűjtöttük össze, amiket a Kétlámpás Blog elindítása óta láttunk. Legtöbbjükről írtunk is, és nagyobb részük a mai napig megtekinthető. A monodráma bátor műfaj. Kell hozzá önbizalom, hit abban, hogy egy erős történet az erős színpadi jelenléttel párosulva megadja azt a teljességet, amit egy többszereplős színpadi produkció. Kell hozzá valami elementáris közlésvágy. Nemcsak akkor, amikor az előadó a saját történetét viszi színpadra, de akkor is, amikor a hangját adja olyan nőknek, akiknek története nélkül szegényebb lenne a világ.


Az a benyomásunk, hogy a nőknek nagyon sok mondanivalójuk van önmagukról, és kevésbé szemérmesek ezeknek színpadi megfogalmazásában, mint a férfiak. Nemcsak a specifikusan női sorsról, a szülésről, a prenatális gyászról, anyaságról, örökbefogadásról beszélnek, de olyan témákról is, mint a kisvárosi élet, az identitáskeresés, az öregedés, a transzcendenssel való kapcsolat, egy közösség felépülése és elvesztése, amik univerzális emberi tapasztalások. És van, amikor az elementáris mesélő kedv kap szárnyra, mint Farkas Franciska Gorkij elbeszélését feldolgozó Makar Csudrájában vagy Pájer Alma Virág Szegény Dzsoni és Árnikájában.


Hálásak vagyunk, hogy olyan élettörténeteket ismerhetünk meg, amik a kanonizált nagy történetek háttérbe szorított szereplőinek adnak hangot, vagy egy olyan nézőpontból mutatnak meg egy ismert történetet, ami felől még nem olvastuk a sztorit. Török Sophie, Kiváncs Illi, Fráter Erzsébet, Janikovszky Éva naplókból, levelekből, életrajzokból és önéletrajzokból, versekből összerakott élettörténetei nélkül szegényebb lenne az irodalomtörténet.


Köszönet az élményekért ezeknek a remek színésznőknek, és persze a mögöttük álló csapatoknak, rendezőknek, dramaturgoknak, drámaíróknak, látványtervezőknek! Mert bármennyire is a játszó viszi leginkább vásárra a bőrét ezen alkotások esetében, a legtöbb esetben igen komoly háttérmunkálatok eredménye a produkció. Reméljük még sokszor lesz részünk ilyen vagány, szókimondó, szomorú, elgondolkodtató, felszabadító, megrendítő és erőt adó történetekben.

Kritikáinkat az előadóra rákeresve megtalálhatjátok a Kétlámpás Blogon.





Nagy visszatérők – rég nem látott előadásokkal érkezik a tavasz

Bár még itt a zimankó, és februárban is rengeteg előadás vár ránk, mi már a márciusi táncrendünket töltögetjük. Számos legendás előadás kel új életre ezen a tavaszon. Ezekből hoztunk egy csokorra valót. Érdemes őket pótolni vagy újra nézni.

A legnagyobb szenzáció a Dante Közösségi Alkotótérben várható március 26-án és 27-én. A felejthetetlen és nagyon hiányzó Óvóhely fogadta be még évekkel ezelőtt Regős Simon rendezését, a Zoltán Gábor regényből készült ORGIA avagy a Nyilas uralom dicső pillanatai – múltszembesítő revü című előadást. Mi akkor vétkes hanyagságból lemaradtunk róla, úgyhogy nagyon örülünk, hogy új esélyt kaptunk a megnézésére. Regős Simon azóta az egyik kedvenc rendezőnkké vált, nem is kérdés, hogy ott a helyünk.

Hogy a korszaknál maradjunk, következő ajánlónk a Bálint Ház ingyenes alkalmára szól. A KV Társulat Kedves Én! című előadása II. világháborús kamasznaplókból készített dokumentumszínházi alkotás. Nekünk 2019-ben az egyik legfontosabb színházi élményünk volt, ekkor szerettünk bele a KV Társulatba, ismertük meg Kovács Domokost, láttuk néhány méterről Barna Lilla csodálatos játékát, és ebben az előadásban csodálkoztunk rá Szenteczki Zita rendező finom megoldásaira. A minap, 6 év után, újra megnéztük, és ismét elementáris hatást gyakorolt ránk.

https://ketlampas.blog.hu/2019/10/05/kedves_en_769

Végre új helyet talált egy másik legendás KV Társulat produkció, a Médeia. Láttuk a Jurányiban és a Barabás Villában. Hallgathattuk az előadás után Karsai György elemzését a drámáról és az előadásról, ami teljesen új fényben tüntette fel Euripidész tragédiáját. Rengeteg Médeiát láttunk a 2019-es előadás óta, de még mindig ezt az interpretációt érezzük a legérdekesebbnek. Március 11-én láthatjátok az Ingában Czukor Balázs rendezését.

https://ketlampas.blog.hu/2019/12/29/medeia_277

Szintén ritkán játszott produkció Szitás Balázs monodrámája, amit Radnóti Miklós egyetlen prózai művéből, az Ikrek havából készített. Március 1-jén a Kettőspont Színházban láthatjátok. Csodálatos ritmusú, megrendítő alkotás. Mi a középiskolás zseblámpás társaságában is láttuk, és nagyon jól tettük, hogy elvittük rá. Azóta érdeklődni kezdett Radnóti költészete után, és megvetette velünk Ács Dániel Nem tudhatod című könyvét, melyben a szerző egy elképesztően izgalmas irodalmi nyomozás eredményét tárja az olvasók elé. Úgyhogy nem csak felnőtt nézők figyelmébe ajánljuk a monodrámát, hanem biztatnánk titeket, hogy diák ismerőseiteket is vigyétek magatokkal vagy ajánljátok nekik az előadást.

https://ketlampas.blog.hu/2024/07/06/ikrek_hava_516

Nagyon szeretjük Komáromy Bese írásait és rendezéseit. A legutóbb a Trafóban láttuk a szememfénye című előadást tőle, és persze eszünkbe jutott korábbi alkotása, a Soha jobban, amit Nyomárkay Zsigmond és Pereznyák Nikolett előadásában láthattok a Turbinában február 26-án. Ez is egy ritkán látható produkció, érdemes most lecsapni rá. Valamiért nagyon rezonálunk Komáromy Bese gondolkodásmódjára, és borzasztóan élvezzük azt a minimális nyelvet, amit kidolgozott a drámáihoz. Ha valami nagyon frissre vágytok, ez az egyik jó választás.

https://ketlampas.blog.hu/2024/03/09/soha_jobban_398

https://ketlampas.blog.hu/2025/02/02/szememfenye

Új helyszínen, a Trafó szervezésében látható Gálhidy Sára csodálatos rendezése, A férfi hirtelen elkomorodik, a nő fázni kezd, nem ölték hát meg magukat. Csodálatos szereposztás, rendkívül ötletes rendezés, egy, a címhez méltóan bizarr történet. Igazi színházi csemegében lehet részetek március 9-én.

https://ketlampas.blog.hu/2024/07/09/a_ferfi_hirtelen_elkomorodik_a_no_fazni_kezd_nem_oltek_hat_meg_magukat

Óbudán, az Esernyős udvarban lesz hosszú idő után újra látható Pass Andrea Újvilág című drámája a Klisé Társulat előadásában. Rég hallottunk erről a formációról, utolsó hírünk róluk, hogy filmet forgatnak, izgatottan várjuk. Addig is érdemes megnézni, hogyan állították színpadra az Újvilágot, mi kifejezetten pazar előadásnak tartottuk.

https://ketlampas.blog.hu/2023/10/11/ujvilag_895

Április 15-én remek alkalom lesz a MU Színházban megismerkedni vagy felújítani az ismeretséget a fizikai bábszínházzal. Kovács Domokos, L. Nagy Attila és a Báb egy elképesztően összetett, de jól követhető (pár)kapcsolati dinamikát mutatnak nekünk a Tryangle című előadásban. Mi biztosan újra megnézzük, nem csak a lenyűgöző látványvilág miatt, de az előadás gondolatisága is olyan mértékben hatott ránk, hogy szeretnénk még új dolgokat fölfedezni benne.

Sokáig a Budapest Bábszínház volt az otthona Pájer Alma Virág mesejátékának, a Szegény Dzsoni és Árnikának. 2025-ben az előadás átköltözött a Csányi utcai Apertúra Bázisra. Mi egészen fiatal, kis- és nagyóvodás nézőkkel együtt láttuk, akik nagyon élvezték a mind időben, mind történetvezetésben rájuk szabott produkciót. És a felnőtt kísérők sem maradtak hoppon, az előadás képi világa, a rengeteg ötlet őket is lenyűgözte. Külön vonzereje a produkciónak, hogy előadás után kicsit közelebbről is meg lehet ismerkedni a szereplők bábjaival, a Százarcú boszorka házával vagy Östör király palotájával. Legközelebb március 29-énmeséli el Lázár Ervin történetét Pájer Alma Virág.

Utolsó ajánlatunk a Gólem Színházba hív titeket. A Kócos macskaember-kölyök a 2022/23-as évad legjobb gyerek- és ifjúsági előadás díjának büszke birtokosa. Cseri Hanna rendezése március 23-án délelőtt nézhető meg. Mi még nem láttuk, úgyhogy ezt az előadást is fölvettük a naptárunkba.

Reméljük, minden kedves olvasónk talál vonzó ajánlatot felsorolásunkban. Várjuk együtt a tavaszt, és menjünk színházba!

Újra kiborul-pótszilveszter a Kettőspontban vacsoraszínházzal

Színházfotók: Rékasi Attila

Még lehet kapni a 2025. január 22-i pótszilveszterre, de nem árt sietni a vásárlással, mert szilveszterkor is sokan már nem jutottak be Formanek Csaba Kiborult című előadásra és vacsoraszínházi eseményére, a FakTúra folyóiratnak Rékasi Attila fotóművész fotózott a premieren, 2024. december 31-én.

#rekasiattila #kettospontszinhaz #formanekcsaba #vacsoraszinhaz #budapest #kiborult

Kettőspont Színház heroikus küzdelem 2025-ben is, függetlenül

A Kettőspont Színház 2025. januári programja a FakTúra ajánlásával

Szinte hősiesnek nevezhető az a küzdelem, amellyel a független színházak próbálnak életben maradni, és alternatívát kínálni az államilag dotált teátrumokkal szemben. Itt, a FakTúra folyóirat hasábjain olvashattuk tavaly év végén Ritter Márta kollégánk szintén heroikusnak nevezhető sorozatát, egy adventi naptárt, amely több mint húsz független játékhelyet mutatott be nem csekély alapossággal. Természetesen abból sem maradt ki a Kettőspont, ami még mindig a felszínen van. Itt jegyzem meg, hogy fontos lenne, hogy minél többen vásároljanak bérletet, jegyet, vagy akár ajándékutalványt, mert olyan időket élünk, amikor már kevés a szó és az ígéret! Én is vettem bérletet, mindenkit erre biztatok. Biztos vagyok benne, hogy a januári kínálatban is mindenki talál kedvére való programot. Amit én nagyon ajánlok, az a Game of My Life és a Kiborult című előadások, de a Kovács kutyája előadás is nagyon kíváncsivá tett.

Rékasi Attila, Újpest

Kiborult, telt házas premierrel szilveszterezett a Kettőspont Színház

Fotó: Rékasi Attila

Este kilenctől majd’ fél tizenkettőig játszotta Formanek Csaba Kiborult című legújabb monodrámáját egy hangulatos, vidámságot sem nélkülöző vacsoraszínházi est keretében. Az öniróniával, önsors-kritikai és ontológiai aspektusokkal dúsított darab igyekezett társadalmi „áthallásokat” is artikulálni. A Formanekre jellemző ön- és világelemző szövegtörzseket interaktív videobejátszások, valamint nézőbevonós jelenetimprovizációk tarkították. A vacsora nem csupán „nézőcsalogató” ötlet, fontos szerepe van a szépen kibomló történetben, és a rövidnek nem nevezhető előadás „emésztését” is kiválóan szolgálja, lazítja.

Idén, hosszú évek szokását megszakítva (sokakat a keletkezett űrrel a kétségbeesés peremére taszítva), az éppen regnáló Köztársasági elnökünk nem szólt népéhez. Isteni szerencse, hogy van nekünk a Kettőspont, így nem maradtunk intelmek és állami jókívánságok híján. Kobakos Alajos lustának sem nevezhető, hiszen már a pezsgőbontás előtt elmondta sajátságos, filozófiai mélységeket is megjáró nagyívű ünnepi köszöntőjét. Nekem személy szerint nagyon szimpatikus volt, hogy elődeitől eltérően nem adott amnesztiát senkinek, illetve a közbeszerzési szabályokat komolyan véve nem csupán díszletnek vásároltatta az elnöki hivatallal a pezsgőt, hanem azt testi épségét sem kímélve bőszen nyakalgatta a beszéde alatt. Természetesen nem csak a magas rangú vendég okán ajánlom a darabot, véleményem szerint egy remek színházi élménnyel gazdagodhatunk, ha jegyet, vagy bérletet vásárolunk rá.

Rékasi Attila, Újpest