Együtt lenni jó – közösségi színházi előadások az évadban

Kép forrása: https://trafo.hu/programok/szinhaz_kozveszelyes_munkakerulok

Igen erős évadot zár egy különleges színházi forma, a közösségi színház. A közösségi színházi előadások úgy jönnek létre, hogy egy csapat meghirdet egy témát, aminek mentén előadást szeretne készíteni, és ehhez keres civileket, akik tudnak ehhez a témához kapcsolódni, és van kedvük, idejük kimunkálni, színházi formába önteni a történetüket. Bár ez nem feltétel, jó esetben a nagyon hosszas, akár egy éves közös munka eredménye egy olyan színházi előadás lesz, ami a tágabb közönség számára is érdekes. Ez a forma kellőképpen rugalmas, ezért jól kombinálható egyéb színházi formákkal, a kísérletező kedvnek csak a fantázia szab határt. Az alábbiakban összeszedjük az évadban látottakat, sok előadás szeptembertől újra elérhető lesz, érdemes őket keresni. Külön köszönet illeti azokat a helyeket, akik befogadják ezeket az előadásokat: a MU Színházat, a Trafó House-t, a Jurányi Házat. Csatolt kritikáinkból részletesebben is megismerhetőek a produkciók. Aki szeretne mélyebb betekintést nyerni, hogyan is készülnek az ilyen alkotások, esetleg kedvet kapna, hogy résztvevőként csatlakozzon egy ilyen kezdeményezéshez, hallgassa meg két alkotóval, Török Tímeával és Kocsonya Zsófiával folytatott beszélgetésünket a Tilos Rádió archívumából!

https://tilos.hu/episode/ket-lampas/2024/03/03

Kösszhasznúsági jelentés a MU Színházban

Fotó: Éder Vera

A Kösszhasznúsági jelenetés témája az önkéntes munka. A résztvevőket toborzó felhívásban olyan embereket kerestek, akik valamilyen ügy mellett elkötelezték magukat. A többkörös interjúk során kiderült, hogy a legértékesebb dolog, amivel hozzájárulhatunk egy számunkra fontos ügy sikeréhez, az a szabadidő és a folyamatosan fejlesztett tudás, amit erre az ügyre áldozunk. Így aztán az előadás fókusza az önkénteskedés lett. Szivák-Tóth Viktor rendező és Róbert Júlia író-dramaturg készített előadást a nagyon sokféle történetből, amit a játszók hoztak. Nekünk az előadás sokszínűsége lett a legmaradandóbb élményünk a produkcióról.

https://ketlampas.blog.hu/2023/10/24/kosszhasznusagi_jelentes

Örökölt bors a MU Színházban

Kép forrása: MU Színház fb.

Az Örökölt bors a közösségi és a részvételi színház pontosan kimért keveréke. Közösségi színház, hiszen az alkotók egy-egy ételhez, italhoz kapcsolt személyes családi történeteikből állították össze az előadást. Részvételi színház, nemcsak azért mert a közönség asztaltársaságokra oszolva eheti végig a menüt, de azért is, mert az előadás egy pontján mi is bekapcsolódhatunk a vacsora elkészítésébe, így az utolsó fogás valóban közös alkotásként kerül az asztalra. Kocsonya Zsófi diplomamunkájának színházi előadássá fejlesztett változata volt a legkülönlegesebb és legkedvesebb közösségi színházi élményünk. Kedves, játékos, és nem mellékesen finom előadás részesei lehettünk.

https://ketlampas.blog.hu/2023/11/26/orokolt_bors

Remény panzió a Jurányi Házban

Kép forrása: https://juranyihaz.hu/hu/eloadas/remenypanzio

A kerettörténet szerint négy kiugrott független színházi színész – Göndör László, Martinkovics Máté, Messaoudi Emina, Szabó Veronika – valami radikálisan újba fognak, és megalapítják a Remény panziót, ahová civil aktivistákat hívnak meg, akiknek regenerálódásra van szükségük, hogy megmeneküljenek a kiégéstől. Ez a megoldás megosztja a feladatokat a szereplők között, a civilek hozzák a személyiségüket, a történeteiket, az ügyüket, amiért dolgoznak, a színészek, a rendező és a látványtervező (Raissa Kankelfitz) pedig színpadi játékká, előadássá konvertálják ezt. A Stereo Akt előadása a Jurányi Házban nagyon sokféle témát érint, a környezeti igazságosságot, a közoktatást, a nőjogokat, lakhatást, inklúziót és a fenntarthatóságot. Érdemes volt megismerni az ezeken a problémák megoldásán dolgozó aktivisták gondolatait.

https://ketlampas.blog.hu/2024/01/18/remeny_panzio

Köd előttem a MU Színházban

Kép forrása: MU Színház fb.

Az előadásban két idősík jelenik meg, videóinterjúkban, ezeket Fodor Fanni készítette, 1956-ban kivándorolt honfitársaink mesélnek menekülésről, új életről, honvágyról, míg a színházteremben a játszókat most foglalkoztató, a menni vagy maradni kérdést feszegető problémák elevenednek meg jelenetek és monológok formájában. A jelenbeli dilemmák, félelmek, remények párbeszédre lépnek a múltbeli tapasztalatokkal, történetekkel. A játszókkal Török Tímea és Róbert Júlia dolgozott, a látvány Molnár Anna és Török Tímea munkája. Az előadás nagyon a szívünkhöz nőtt, hiszen az első másodperctől követtük a létrejöttét.

https://ketlampas.blog.hu/2024/05/26/kod_elottem_242

Közveszélyes munkakerülők a Trafó House-ban

Utolsóként egy családi emlékekből kiinduló, de nagyon is aktuális problémakör köré szerveződő előadást láttunk: a Közveszélyes munkakerülőket. A szabadúszó lét örömeit, terheit, félelmeit és reményeit osztották meg egymással a felhívásra jelentkezők, és hozták létre hosszas munkával ezt az előadást. A Thury-testvérek dramaturgként, grafikusként és táncos-koreográfusként nagyon sokféle tudást raktak bele a produkcióba, ez kiegészülve a szereplők és a többi alkotó tudásával egy rengeteg, hol remekül, hol kicsit kevésbé működő, nagyon változatos eszközökkel dolgozó előadást hoztak létre. Az átjött a Trafó nagytermének intimnek nem nevezhető terében is, hogy a résztvevők mennyire szeretik ezt a produkciót, a közönség pedig rezonál, végig együtt él az előadással, és a közös játékba is bevonódik. Az előadásban izgalmasan keveredik a dokumentumszínház és a közösségi színház.

https://ketlampas.blog.hu/2024/05/29/kozveszelyes_munkakerulok

És ezzel még korántsem merítettük ki a témát. Érdemes lesz keresni az ÖrkényKözben az 1.5 ezrelék – Józanságaink története című előadást, amely az alkoholhoz való viszony témáját dolgozza fel, és a KÁVA Kulturális Műhely Projektjeit.

Kárpáti Péter: Térkép a túlvilágról – előbemutató a Trafó House-ban

Már 2023 szeptemberében megismerkedhettek a szerencsések Kárpáti Péter hosszú időn át írt regényével, méghozzá egy egészen különleges formában. A Selinunte Kiadó könyvbemutatója a Trafóban felolvasó színházi keretek között ismertetett meg minket a művel. Mi azon melegében el is olvastuk a művet, és a könyvbemutatóról és a regényről jelentettük meg írásunkat. Tehát a regényből írt dramatizált változat már készen várta a megvalósítást.

Korábbi kritikánk itt olvasható:

https://ketlampas.blog.hu/2023/09/24/karpati_peter_terkep_a_tulvilagrol_beszamolo_es_konyvkritika

Drucker Dávid fotója az olvasópróbáról

A játszók köre – Tóth Ildikó, Kárpáti Péter, Jenővári Miklós, Hevesi László – kiegészült Zsótér Sándorral, aki Lőw Immanuel, szegedi főrabbi szerepében csodálatos kettőst alkot Tóth Ildikó Jászai Marijával. További alkotók is csatlakoztak a produkcióhoz. A látvány Veronika Keresztesová munkája, a színpadi teret szervező, árnyjátékhoz is alkalmas ajtók és a virágmintás mennyezeti elemek az üvegházban játszódó részeknek a felhasznált minimális eszközökkel varázslatos hangulatot adnak Lengyel Ákos Papa fénytervező közreműködésével. A mozgást Horkay Barnabás tervezte, amitől a középső, Szent Pétör és Krisztus urunk parasztbibliai meséje szépen elkülönül az elbeszélő részektől és a rabbi és a színésznő találkozásától, dinamikus és nagyon szórakoztató szekvenciát alkotva az előadáson belül. Dramaturgként Zsigó Anna feszesített az anyagon, produkciós vezetőként Vajdai Veronika segítette az író-rendező-szereplő Kárpáti Pétert.



Bár nekünk ez már a harmadik találkozásunk volt az anyaggal, ennek a változatnak is minden másodpercét élveztük, sőt az jutott az eszünkbe, hogy mennyire szívesen hallgatnánk ezt a történetet hangoskönyv formában is, de kizárólag a szerző előadásában. A mostani trafóbeli alkalmak a Térkép a túlvilágrólnak még csak előbemutatói voltak, a premierre az idei Thealter Fesztiválon kerül sor július 27-én a Régi Zsinagógában, Szegeden. Reméljük, a következő évadban többször, sok helyen látható lesz.

Olyan lüktetése van, mint egy zenei remekműnek – interjú Szitás Balázs Radnóti estje kapcsán

Fotók: Rékasi Attila

Radnóti költeményeit sokan szeretik, köztük én is, el is fogok jönni az önálló estedre, de
érdekelne, miért őt választottad a Kettőspontos bemutatkozásodra?


Igazából egy ideje gondolkodom azon, hogy újra színpadra lépjek, de megfogadtam, hogy csak olyan szöveggel, vagy történettel szeretnék a nézők elé állni, ami annyira megfog, hogy nem tudom nem megcsinálni. Újraolvastam tavaly szeptemberben az Ikrek havát, és azonnal tudtam, hogy megvan, amit kerestem. Néhány hétig még csak ízlelgettem a szöveget, mint a jó bort, utána kezdtem csak el vele dolgozni. Mondhatjuk úgy is, hogy a szöveg választott engem, és nem én a szöveget. (Nevet). Rengeteg közös élményem van Radnóti gyerekkorával. Nem pontosan az történt meg velem, ami vele, de hasonló élményeim vannak. És azt hiszem, sokan mondhatjuk el magunkról ugyanezt. Ezért zseniális a szöveg, mert univerzális problémákat vázol a költő egyéni történetén keresztül. Teszi mindezt ritmikusan, dallamosan és érzelmektől fűtve. Olyan lüktetése van, mint egy zenei remekműnek.

Ha már Radnóti, mennyire tartod Őt ma aktuálisnak? Nekem a háborúk miatt hátborzongatóan
aktuális.


Hát igen, rátapintottál a lényegre. Persze nemcsak a háborúk miatt. Ahogy azt fentebb kifejtettem, univerzális állapotokkal dolgozik a szöveg. Dehát az is árulkodó, hogy a költő mikor fejezte be a kéziratot. 1939 augusztus végén. Érezhető a bizonytalanság és a háborúra készülő Európa túlfűtöttsége. De talán egy idézet a műből jobban megvilágítja ezt az állapotot: “Riasztó újságcímek között jöttem idáig, ma újra Európa sorsa dől el, izgatottan és ünnepélyesen élek, de kezdem megszokni már.” Ezt szerintem ma bármelyikünk mondhatná. Hátborzongató, hogy ez az idézet már 85 éves… Ahogy a kapcsolatairól, az érzelmeiről, az érzéseiről mesél, az pedig időtlen. Radnóti egyre aktuálisabb olvasmány.

Nem nagy kockázat egy költőre alapozni egy színházi estet, meg lehet így tölteni a nézőteret?

Nem tudok erre válaszolni, nem vagyok marketingszakember. (Nevet). A szöveg nem egy költemény, hanem egy konkrét történet az egyik legnagyobb költőnk életének egy részéről. Egy sztori, ha úgy tetszik. Zenei dallamokkal, pontosan kiszámított dramaturgiai ívekkel. Gyakorlatilag színpadra van teremtve. Megfelelő jelenléttel előadva katartikus élményt adhat.
Ez egy olyan szöveg, amit meglepően kevesen ismernek. Pedig nem is hosszú, és nem is nehezen befogadható. Kicsit küldetésemnek is érzem, hogy minél több emberhez eljuttassam ezt a csodát, mert az Ikrek hava maga a csoda.



Mi számodra a legnagyobb kihívás ebben a darabban?

Erre a premier után szeretnék válaszolni. (Nevet)

Mivel hívnád fel magadra a nézők figyelmét? Mi adta eddig művészi munkásságodnak, irodalmi kötődéseidnek a gerincét?

Sokfelé sodort az élet. Először színész voltam, egészen hosszú ideig, aztán 9 évig táncos. Külföldön játszottam egy ideig. 2020-ban megkaptam az év legjobb férfiszínészének járó díjat a New York Film Awardson.
Amikor elkezdtem újra tanulni, a filmen kívül mindent abbahagytam, mert nem szerettem volna egy seggel több lovat megülni. Tavaly szereztem meg a filmrendező diplomámat, de mesterre már forgatókönyvíró szakra mentem. Azt hiszem most kezd bennem összeérni az a sokfajta dolog, amivel foglalkoztam, vagy éppen foglalkozom. Mert ezek mind egy tőről fakadnak, és egyfelé vezetnek. Mindegy, hogy a végén vászonra, vagy táncszőnyeggel leterített padlóra álmodom-e a produktumot.

Mennyire fog jellemezni téged a színpadon a Radnótihoz első blikkre jobban illő visszafogottság, vagy meglepetést fogsz okozni?

A színpadon szinte bárki, és bármilyen lehetek. Amelyik figurát meg tudom teremteni, az élni fog. Persze, az általam életre keltett figura csak belőlem tud táplálkozni, hiszen van egy testalkatom, izomzatom, hangom, lelki beállítottságom, mint mindenkinek. De ezeket az attribútumokat másképpen tudja használni egy színész.

Mi a véleményed a FakTúra folyóiratról, hogy érzed tud segíteni egy induló fiatal művésznek
egy ilyen művészeti online folyóirat?


Nagyon fontosnak tartom. Az által, hogy teret kapunk a gondolataink kifejtésére, lehetőséget kapunk a leendő közönségünkkel elkezdeni egyfajta kommunikációt. Ezért nagyon köszönöm neked a lehetőséget, és nagyon-nagyon sok olvasót kívánok a FakTúrának!

Soóky László: Egy disznótor pontos leírása – monodráma Lajos András előadásában

Új helyszínen, az V. kerületi Magyarság Háza Galériában csöppentünk vissza Soóky László februárban megismert szövegeinek világába. Akkoriban beszámoltunk már ezen a felületen a Bethlen téri Színház Vendégváró Fesztiválján vendégül látott Dialog n.o. által elhozott monodrámákról, és a Kétlámpás Blogon bővebben is megírtuk élményeinket.

Ezek az előzmények itt olvashatóak:

https://ketlampas.blog.hu/2024/03/01/papa_kulonbozo_hangszereken_hegedul_a_bogos_fia_meg_az_ordogok

Fotó: Kovács Dávid

A Papa különböző hangszereken hegedül közegébe, az 1968 utáni Csehszlovákiába térünk vissza az Egy disznótoros pontos leírása című monodrámában. A politikum ezúttal sokkal hangsúlyosabb, mint a már megismert falu és járás mikrotörténései, az ,,ideiglenes” szovjet megszállás és az átvilágítás külön történetszálat kap. A darab struktúrája is bonyolultabb, három történet váltakozik, a disznótor, a pálinkafőzés és az átvilágítás története, ahol a közös szereplők és a történetszálak időleges érintkezései teremtik meg az egységet. Mindhárom történet komótosan építkezik, míg végül mindegyik valamilyen poénnal csúcspontra jut. Varga Emese dramaturgiai munkálkodása nagyon pontos ritmusú alkotást hozott létre. Lajos András úgy játszik a közönségen, mint az előadásban hangsúlyos szerepet kapó citerán. A groteszk, börleszkszerű epizódokat hallgatva-látva könnyes lesz a szemünk a nevetéstől, amikor egy-egy pontosan irányzott mondat a torkunkra fagyasztja azt. Nem csak a hatalom kinevethető bornírtsága köszön vissza, de a félelmetessége, az emberéletekben mérhető rettenete is.

Fotó: Szalai Erika

Lenyűgöző az előadás tárgyhasználata. A hordóból kikerülő tárgyak eleinte csak egy-egy jelenethez szükséges kelléknek tűnnek, de fokozatosan kiderül, hogy egy nagyobb konstrukció épül, a jelenetek végén esetlegesnek tűnő elhelyezés valójában egy hatalmas kirakóst eredményez az előadás csúcspontján. A zene használata ismét jól eltalált és hangsúlyos, nagyon kíváncsiak lennénk, Lajos András hány hangszert tud még megszólaltatni a látottakon kívül.

Soóky László drámái kötetben is olvashatóak, mi kedvet kaptunk hozzájuk.

Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2018.

Színházi társasjáték a Budapest Bábszínházban

Különleges színházi csemege és a társasjátékot szeretőknek is remek lehetőség a Budapest Bábszínház Krabat a fekete malomban című előadásához kapcsolódó társasjáték. A színházi társasjáték egy rendkívül szórakoztató kikapcsolódási forma, érdemes kipróbálni akár az előadás ismerete nélkül is. Bátrabb 12 éveseknek már ajánlható a játék és az előadás is. Fontos, hogy legalább 14 emberre szükség van a játékhoz, így ha jegyet váltottunk, feltétlenül menjünk is el vagy, ha ez végképp lehetetlen, szervezzünk be valakit magunk helyett vagy időben értesítsük a szervezőket!

Olvassátok el beszámolónkat a Krabat – színházi társasjáték bemutatójáról és az alapjául szolgáló előadásról és keressétek a Budapest Bábszínház produkcióit!

https://ketlampas.blog.hu/2024/05/11/krabat_szinhazi_tarsasjatek

https://ketlampas.blog.hu/2024/03/09/krabat_a_fekete_malomban_469

Haydn out, Muse in – különleges összművészeti előadás a Jurányi Házban

Plakát: Pájer Lilla

Elsőként a Budapest Bábszínház GAPIT magazin című hírlevelének áprilisi számából értesülhettünk arról egy terjedelmes interjú csattanójaként, hogy Pájer Alma Virágot a közeli jövőben már nem csak színészként és énekesnőként, hanem rendezőként is megismerhetjük. Meglepetésünk persze csak pillanatnyi volt, hiszen Pájer Alma Virág szinte mindig valami újdonsággal rukkol elő. A Budapest Bábszínház Kísérleti Stúdiójában létrehozott Ponttól pontigban többek között robotlabdákkal bábozott, hogy aztán a Tér12 KREÓN ANTIGONÉ című előadásában prózai színészként Iszméné és Samu, az őr szerepét játssza, majd kisvártatva egy egészen egyedi előadásban, a szintén Tér12-ős K(i)útkeresők című játékszínházi innovációban tűnjön fel egy olyan sztárszínésznőt játszva, aki Antigonét alakítja. Innen Bán Bálint első rendezésébe, a sétáló versszínházi Drága kis szemétdombom-ba vezetett az út, hogy közben még egy kis hírszínházi kitérő is beleférjen, az Apertúra Cucli XIV. előadásában, A gátőrben mókázott együtt a társulattal és Nagypál Gáborral. Amit eddig megtudtunk a készülő előadásról, a Haydn out, Muse in – múzsadilemmák című koncertszínházról, az szimatunk szerint, igazi, kihagyhatatlan összművészeti előadást sejtet.

Videó: Márkus Sándor

Elsősorban nagyon izgalmas az alkotók személye, és az a sokféle terület, ahonnan összesereglettek létrehozni ezt a projektet. A Metrum Ensemble munkáit még nem ismerjük, de igen jó ajánlólevél számunkra, hogy dolgoztak már a Forte Társulattal az El, valahová című komoly szakmai sikereket elérő előadásban. Ők hozzák a produkcióba a Haydn kompozícióiból valamint reneszánsz, barokk és kortárs zeneművekből felépített zenei világot. Ténai Petra színésznő a fizikai színház felől érkezik, ez a fenti zeneiséggel és az alant sorolandó szövegekkel együtt igen érdekes kombinációnak ígérkezik. Esterházy Péter 33 változat Haydn koponyára című drámájából és Tóth Kinga All Machine című versciklusából való részletek mellett Benkó Bence és Pájer Alma Virág szövegei is elhangoznak az előadásban. Az egyes megjelenő szereplőknek Hannus Zoltán, a Budapest Bábszínház színésze, Nyakó Júlia, a Stúdió K Színház színésznője és a rendező kölcsönzik a hangjukat. A színlapot tanulmányozva még egy olyan névre bukkanhatunk, akinek a munkái kihagyhatatlanok számunkra: az előadásban megjelenő árnyjátékért Kovács Domokos a felelős. Ennyi művészeti terület, ennyi különböző látásmód fúziója valóban egyedi összművészeti alkotással kecsegtet.

Fotó: Osváth Judit

A téma is igen figyelemfelkeltő. Az eseményoldal leírása szerint:

Adott egy, a feudális kiszolgáltatottság világában lavírozó zseni, aki történetesen férfi.

De milyen szerep juthat ebben a világban egy zseninek, ha történetesen nő?

Vajon csak múzsaként, a vágy ihletadó tárgyaként veheti ki részét az alkotásból?

Haydn alakját legendák övezik – életműve a feldolgozhatatlanság és a talányok szimbóluma is lehetne. Előadásunk ezen életmű mentén a zsenialitás és a külvilág ütközéseiről, valamint a Haydn életében megjelenő nőalakok szerepeinek konfliktushelyzeteiről fogalmaz meg kérdéseket.

A művész és a hatalom viszonya, a női szereplehetőségek és szerepkonfliktusok boncolgatása mindenképpen kedvenc témáink közé tartoznak. Az előadást május 15-én és 16-án 19 órától nézhetjük meg a Jurányi Házban. Találkozzunk!

Az előadás eseményoldala:

https://www.facebook.com/events/3185973438202292/3185973448202291?active_tab=about

A Budapest Bábszínház hírlevelére itt lehet felíratkozni:

https://budapestbabszinhaz.hu/hirlevel

Forgács Gábor humorforgácsai

Fotó: Rékasi Attila

Tegnap este a Kettőspont színházban Forgács Gábor színész, humorista, szinkronszínész Humorforgácsok című előadását láttam, melyet Csifó Dorinával és Kárpáti Leventével vittek színpadra a Ráday utcában összesen hat alkalommal ebben az évadban.

Én ahhoz a generációhoz tartozom, amely a Szeszélyes évszakokon és a Gálvölgyi-Shown nőtt fel, igy az a fajta humor, amit Forgács Gábor képvisel szerves része volt gyerekkoromnak. Talán nem a sajátom, hiszen nem  választottam, de nosztalgiával és biztonságérzettel tölt el, azzal  a tudattal, hogy amit gyermekként szerettem, szerethető lehet ebben az önmagából régen kifordult világban.

Mit kaptam Forgács Gábortól tegnap este? Először is patikamérlegen adagolt Forgács humort, remekül kitalált, jól megrendezett összeállítást mindabból, ami ő: standup comedy, helyzetkomikum, kabaré, dalok, a kihagyhatatlan jódli, finoman de egyértelműen megfogalmazott társadalomkritika, közéleti utalásokkal melyek mindig aktuálisak és persze az elmaradhatatlan svájci sapka és munkás karakter, amit senki nem tud úgy mint ő. Na és persze a sztorik… Honthy Hanna, Hofi Géza, Bessenyei Ferenc..  jó, hogy van még, aki emlékszik rájuk.

Amit még kaptam tőle és vele csodásan kooperáló színésztársaitól az az élmény, hogy minden, ami a színpadon történik nekem, a nézőnek szól, még ha az előadás szinte minden pontja a művész úr személyéhez, munkásságához kapcsolódik, egy percig nem éreztem úgy, hogy az öncélú lenne. A darabnak a közönség pont úgy részese volt, mint a színpadon játszó színészek, bár az elismerés egyértelműen az utóbbiakat illeti meg. A szereplők közötti kedves élcelődés, humoros odaszólások, könnyeddé és személyessé tették az egész előadást.

Forgács Gábor egyike azon színészeknek, akik nagyon tudják, hogy kell a színpadon lenni. Legyen szó tv kabaréról vagy egy kis, alternatív színházról 30 férőhellyel, ugyanazt a minőséget kapja a kedves néző. Bár személyes véleményem, hogy ez utóbbi esetben még annál is többet.

A Kettőspont színház az a hely, ami teret ad modern, alternatív színdaraboknak, képzőművészeti kiállításoknak, amatőr és profi színjátszó társulatok darabjainak, gyerekprogramoknak, filmvetítéseknek és most még bővült a színpaletta ezzel az egyik korábbihoz sem hasonlítható előadással. Számomra ez a varázsa ennek a helynek, hogy mindig egy kicsit mást ad, mer kockázatot vállalni és én hiszek benne, hogy ez a jó út.

A darab a jelen állás szerint már csak két alkalommal, ma április 20-án és holnap este lesz látható a Ráday utcában. Mindenkinek ajánlom. Nosztalgia, szeretet, minőség, csak kaphat az ember ha megnézi, mi mást kívánhatunk még? Ha én kívánhatnék még valamit, az az lenne, hogy Forgács Gábor soha ne érezze azt, hogy amit ad, az már nem elég. Isten tartsa meg őt nekünk még sokáig, minden jót kívánunk Művész Úr! 

Versek a színházban – Költészet Napi ajánló

Meghatározó élményeink kötődnek azokhoz a versekből készített előadásokhoz, amit színházban láttunk. Talán az első ilyen még az ősidőkben Jordán Tamás és Sebő Ferenc József Attila-estje volt és jóval később Fekete Ernő Mennyekbe vágtató prolibusza, aminek a minap volt az utolsó előadása. A közeli jövőben is számos, versekből összeállított előadást nézhetünk, ezekből hoztunk most hármat, és egy ráadás játékot.

Elsőként az Apertúra kortárs költészeti sétaszínházi előadását ajánljuk, április 19-én a Janikovszky Éva – parkban lesz a második előadás. Nádasdy Ádám, Tóth Krisztina, Závada Péter, Kemény Zsófi, Peer Krisztián és Simon Márton verseiből rendezte Bán Bálint, aki azóta már a második rendezésén dolgozik. Különlegessége lesz az alkalomnak, hogy Pájer Alma Virág is csatlakozik a játszókhoz, Borsányi Dánielhez, Formán Bálinthoz, Király Dánielhez és a színpadon ritkán felbukkanó Benkó Bencéhez. Mi a bemutatót láttuk, és nagyon megszerettük az előadást.

Itt írtunk is róla:

https://ketlampas.blog.hu/2024/03/30/draga_kis_szemetdombom

A Vígszínház Házi Színpadán vehetünk részt április 15-én és május 8-án Zoltán Áron és Igó Éva versszínházán, ahol nem csak ismerkedni lehet a Tilos az Á könyvek Szívlapát című, elsősorban kamaszoknak összeállított versantológiája alapján a kortárs költészettel, de magunk is alkotóvá válhatunk.

Ebben a hónapban is elérhető lesz április 18-án az Örkény István Színház verses előadása, az Anyám tyúkja, aminek már a második része is nagy sikerrel fut a színházban. Ez az összeállítás a klasszikusokra fókuszál, Várady Szabolcs száz ismert magyar verset válogatott össze az előadás számára, jó ezeket újra hallgatni és rácsodálkozni az Örkény művészeinek értelmezésére.

Április 18-án a K11-ben a VerShaker Versjátékok című alkalmán lesz lehetőség remekül szórakozni. Mi egy korábbi alkalmon jártunk a Kettőspont Színházban, és lenyűgözött minket a Zoltán Áron által kitalált társasjáték-forma kreativitása. Nem mellesleg remek versekkel is gazdagabbak lettünk.

Beszámolónk itt olvasható:

https://ketlampas.blog.hu/2023/02/01/vershaker

Boldog Költészet Napját kívánunk, olvassatok, hallgassatok és nézzetek verseket az év minden napján!

A művészet béke. – Színházi világnap 2024.

„…minden jó művészet valahol mélyen ugyanazon dolog körül forog: fogja a teljességgel megismételhetetlent, a jellegzetest és egyetemessé teszi. Művészileg az egyedit az egyetemessel egyesíteni azt jelenti, hogy nem hagyjuk ki belőle a sajátosságokat, hanem inkább hangsúlyozzuk őket, hagyjuk, hogy az ismeretlen átragyogjon a művünkön. A háború és a művészet ellentétek, ahogy a háború és a béke is azok – ez ilyen egyszerű. A művészet béke.”

A Színházi Világnap idei üzenetét Jon Fosse norvég író, drámaíró fogalmazta meg, ami Németh Nikolett fordításában ma minden színházi előadás előtt elhangzik. A nobel-díjas művész gondolatait teljes egészében is érdemes megismerni. A világnap alkalmából három örömteli eseményről szeretnénk beszámolni, ami a napokban történt.

Idén is kiosztották a Nemzetközi Színházi Intézet Magyar Központja által 1998-ban alapított Hevesi Sándor- díjat, amit olyan Magyarországon élő és alkotó színházművészek vagy a színházért dolgozó személyek kaphatnak, akik a magyar színházművészet nemzetközi el- és megismertetéséért tettek. Idén alkotóművész kategóriában Bányai Tamás világítástervező, előadóművész kategóriában Szabó Réka , táncos, koreográfus, a Tünet Együttes alapítója lett a díjazott. Teljes elfogultsággal jelentjük ki, hogy nekünk Gyarmati Kata, drámaíró, dramaturg, határokon átívelő színházi koprodukciók létrehozója kultúraközvetítő kategóriában kiosztott díja a legörömtelibb. Gyarmati Kata a Stúdió K Színház igazgatója, ami a Kétlámpás Blog kedves helye, és dramaturgiai munkáit is nagyon szeretjük, a Kutyaévek című Günter Grass – regény színpadi adaptációjának nagyszerűségét azóta sem sikerült senkinek túlszárnyalnia számunkra. A Kutyaévek a határokon átívelésre is jó példa, az előadást ugyanis Mirko Radonjić rendezte. Jelen évadát is ennek jegyében nyitotta a Stúdió K, három, friss, európai dráma fordításának felolvasó színházi előadásával, az Eurodram-mal együttműködve, és az évad első bemutatójában, a Káoszban is külföldi rendezővel, Diego de Breaval dolgoztak.

Az említett előadásokról itt olvashattok bővebben:

https://ketlampas.blog.hu/tags/St%C3%BAdi%C3%B3_K

Nagyon szeretjük a fesztiválokat, és nagyon nem tudunk mit kezdeni a díjakkal. Az idei tatabányai MOST Feszten, vagyis a monodrámák és stúdiószszínházi előadások fesztiválján, is az volt az érdekes a díjakban számunkra, hogy mennyiben vág egybe a szakmai zsűri – Dohy Balázs, Molnár Zsófia és Zsurzs Kati – és a közönség ízlése a miénkkel. Úgy tűnik, eléggé egy húron pendülünk, a négy előadásból hármat már láttunk, és szerettük is őket, a negyediket, a legjobb monodrámának kihozott, Született: Wágner Emesét, a nagyon közeli jövőben fogjuk végre megnézni. Szalontay Tünde önéletrajzi elemekből felépülő produkcióját Szenteczki Zita rendezte, és április 4-én látható legközelebb a Jurányi Házban. A legjobb stúdiószínházi előadást, a Tér 12 KREÓN ANTIGONÉ című produkcióját már háromszor láttuk a tavalyi bemutató óta. A Stúdió K Színházban fellelhető, legközelebb április 23-án, és nem csak a tatabányai zsűri, de mi is nagyon ajánljuk, akár diákcsoportokkal is. A nagyon erős szereplőgárda (Sipos György, Pallagi Melitta, Pájer Alma Virág, Bánki Mihály) és az elgondolkodtató koncepcióra épülő rendezés (Viktor Balázs) mellett, minket Bánki Mihály kardalokból átírt songjai vonzanak újra és újra vissza az előadásra. A legjobb alakítás különdíját a Szombathelyi Weöres Sándor Színház fiatalkorú bűnözőket alakító fiúcsapata, László Gáspár, Hajdu Péter István és Kuttner Bálint vehette át a Horváth János Antal által rendezett Kutyabaj című előadásért. Mondjuk azt kevéssé értjük, hogy a negyedik szereplő, Csonka Szilvia, hogy maradhatott ki a szórásból, az ő katalizátor szerepe nélkül a fiúk se mentek volna ekkorát. A közönségzsűrinek van humorérzéke, hiszen a RÉV Színház Jókedvvel, bőséggel című előadását választotta kedvencnek. Fábián Péter darabja ugyanis egy szavalóverseny zsűrijének manipulációtól sem mentes döntéséről szól. Mi a Kettőspont Színházban láthattuk az előadást, és nagyon szerettük.

Olvassátok el, a Kétlámpás Blog hogy látta ezeket az előadásokat:

https://ketlampas.blog.hu/2023/04/11/_kreon_antigone

https://ketlampas.blog.hu/2023/09/17/kutyabaj_435

https://ketlampas.blog.hu/2023/03/12/jokedvvel_boseggel

Dante Casino: Szentmihályi Hajnalka leszámolja önmagát

Fotó forrása: Jurányi Ház facebbok-oldala

Az utóbbi két napot a Jurányi Házban töltöttük a 6. Tantermi Színházi Szemlén. A 12 előadásból hatot tudtunk megnézni, és hármat már ismertünk, így csak három maradt ki az idei válogatásból. Számunkra a legfontosabb előadás a Hétpróbás Társulat szexedukációs programja, a Szex:Ed: Kabaré volt, a leginnovatívabbnak a DanteCasino Szentmihályi Hajnalka leszámolja önmagát című előadást tartottuk, a célközönséget az általunk látott előadások közül a KB35 Színházi Nevelési Társulás Kimondva-kimondatlanulja aktivizálta a legjobban, a legszebbnek az Independent Theater Hungary Hét krajcárját találtuk. Remekül éreztük magunkat ezen a pezsgő két napon. Mindezt sokkal-sokkal-sokkal hosszabban is kifejtettük a Kétlámpás Blogon található írásunkban. Ajánljuk olvasásra és keressétek az előadásokat!

https://ketlampas.blog.hu/2024/03/27/6_tantermi_szinhazi_szemle

Boldog Színházi Világnapot kívánunk! Art is peace. A művészet béke.

Bábszínházi Világnap és Költészet Világnapja – ünnepeljünk a csillagászati tavasz első napján!

„Épp ezért a bábművészet a legalkalmasabb arra, hogy kortárs nézőt neveljen: egy bábos koncepció mögött mindig felfedezhető egy filozófiai sík is, a vizuális absztrakció a gyönyörködtetés mellett el is gondolkodtat. A bábszínház valódi „Gesamtkunstwerk”, ahol a képzőművészet, a színészi játék, az irodalom, a mozgásművészet, a zene, a mozgókép egyenrangúan, egymást erősítve van jelen a készülő műalkotásban. Szintézise mindannak, amit a különböző művészeti ágak külön-külön tudnak, így a nézőre gyakorolt hatásuk is megsokszorozódik.”

Az idei Bábszínházi Világnap magyar üzenetét Meczner János, a Budapest Bábszínházat 25 évig igazgató rendező, egyetemi tanár írta a Magyar Bábművészek Szövetségének felkérésére. Az üzenet a szövetség oldalán olvasható, és itt megtalálható a világnap nemzetközi üzenete is, amit idén Blanca Felipe Rivero, az UNIMA, a Nemzetközi Bábművész Szövetség, kubai központjának alelnöke írt.

Nagyon szeretjük a bábszínházat, és rajongunk a Budapest Bábszínház színészei és bábtervezői iránt. Véleményünk szerint jelenleg Magyarország leginnovatívabb, legizgalmasabb kőszínháza ez a műhely. Csodáljuk a nyitottságukat a kortárs irodalomra és a független színházi alkotókra, akiket gyakran bevonnak az előadásaik létrehozásába. Tanárként és kritikusként is modellértékűnek tartjuk azt a kommunikációt, amit a Bábszínház közönségszervezése és színházi nevelési műhelye folytat, a tanárműhelyek kihagyhatatlan alkalmak számunkra. Az idei évadban a Péntek úr csodálatos barátai és a Nem félünk a sötétben volt eddig a két kedvenc előadásunk, de a Krabat a fekete malombant is figyelemreméltónak találtuk. Nagyon várjuk a két hátra lévő bemutatót, az olvasópróba fázisban járó Hamupipőkét, és a késő tavasszal esedékes Szomjas trollt is. Figyelemmel kísérjük a Budapest Bábszínház művészeinek külsős, más csapatokkal készített előadásait is. Pájer Alma Virágot legutóbb az Apertúra hírszínházában és a Tér12 csodálatos KREÓN ANTIGONÉ-jában láttuk. Legközelebb a Bethlen téri Színházba, Barna Zsombor vásári bábjátékára, a Batu-tá kalandjaira vagyunk hivatalosak, illetve a MU Színházba Kovács Domokos és L. Nagy Attila közös fizikai bábszínházi produkciójára a Tryangle-ra.

A Budapest Bábszínházról írott kritikáinkat itt találjátok. A legtöbb előadás még repertoáron van, érdemes őket bepótolni:

https://ketlampas.blog.hu/tags/Budapest_B%C3%A1bsz%C3%ADnh%C3%A1z/page/1

Németh Ilona Naplemente című fotója

A Stúdió K Színház bábelőadásaira még most is vissza-visszajárunk, pedig már nem tudunk alibi gyereket vinni rájuk. Németh Ilona bábjainak finom szépségével és melankóliájával nem tudunk betelni, és még mindig nagyon élvezzük azokat a míves szövegeket – Zalán Tibor vagy Tóth Réka Ágnes munkáit – amikből ezek a produkciók készültek. Márciusban és áprilisban látható lesz náluk A kíváncsi kiselefánt és a Kengurukölyök a legkisebbek örömére, kicsit nagyobbaknak az Odüsszeusz bolyongásai, a még nagyobbaknak és a felnőtteknek pedig A kék madár.

Ma ünnepeljük a Költészet Világnapját is, és természetesen ezzel az ünneppel kapcsolatban is tudunk ajánlani programokat. Április 6-án negyedik születésnapját ünnepli a VerShaker, az egész napos ünnepi programra szeretettel várnak mindenkit az Itt és Most Színház közösségi terébe. Aki nem tud személyesen jelen lenni, azoknak nagyon ajánljuk a VerShaker youtube-csatornáját, ahol szinte kimeríthetetlen mennyiségű műsor található költőkről, versekről. Mi eddig három különböző programjukon jártunk, és mindhármat nagyon élveztük. A költőbemutató események közül a Závada Péterrel való beszélgetésen voltunk ott, játszottunk a VersJátékokon, és legutóbb megismerhettük Nagypál Gábor kedvenc versét a RUSZT Fesztivál utolsó napján a Versmegfejtőben.

Élményeinkről itt olvashattok:

https://ketlampas.blog.hu/2023/11/07/versmegfejto_nagypal_gaborral

https://ketlampas.blog.hu/2023/02/01/vershaker

Kortárs költők alkotásaiból hoz létre előadást az Apertúra egy rendhagyó helyszínen, az erzsébetvárosi Janikovszky Éva parkban március 30-án délben. Bán Bálint első rendezésében Benkó Bence, Borsányi Dániel, Formán Bálint, Király Dániel, Meyer Lili szerepel. A szervezők azt kérik, hozzunk magunkkal esernyőt, akkor is, ha derült lesz az ég. Izgalmas performansznak ígérkezik, mi mindenképpen ott leszünk.

Március 20., a Gyermekszínházi Világnap

Március 20. a gyermek- és ifjúsági színházak nemzetközi ünnepe. Az ASSITEJ (Gyermek- és ifjúsági színházak világszervezete) által meghirdetett világnapon idén Sue Giles, az ASSITEJ elnöke fogalmazta meg a világnap üzenetét. Érdemes teljes terjedelmében elolvasni, mi csak egy gondolatot emelnénk ki:

„Művészeti formánk közvetlenül olyan témákkal foglalkozik és olyan helyzeteket interpretál, amelyekkel a gyerekek a mindennapi életükben szembesülnek – értő és megértő hangon szólva hozzájuk. Mindezzel a saját helyzetükre való reflexiójukat segítjük: biztonságos közegben feltárjuk az őket érintő problémákat, igazságot kínálunk a lehetőségek mellett, és olyan jövőt vagy utat vetítünk eléjük, ami elképzelhetővé teszi számukra a változást. Az alkotás aktusa reményteli.”

Az idei üzenet itt olvasható:

https://szinhaz.online/egyutt-alkotni-a-gyerekekkel-a-gyerekekert-itt-a-2024-es-gyermekszinhazi-vilagnapi-uzenet/?fbclid=IwAR2UaPNUX67yI-FzLHGD41fMDfIJXoxRB1wtcAm5JzsyO47e_2elykmYD2M

Itthon egyre nehezebb a színházi nevelési műhelyek helyzete, a pályázati források alig csörgedeznek, az iskolákkal való kapcsolattartást sok helyen megnehezíti a tankerületi bürokrácia, az információ ezekről a remek lehetőségekről nehézkesen jut el a célközönséghez, azokhoz a pedagógusokhoz, agilisebb szülőkhöz, diákokhoz, akik megszervezhetnék ezeket a találkozásokat. Szeretnénk pár olyan műhelyre és előadásra felhívni a figyelmet, akiket érdemes keresni. Ezeket a figyelemre méltó kezdeményezéseket többféleképpen is támogathatjuk. Elsősorban, ha jegyet váltunk az előadásaikra vagy meghívjuk a produkciókat az iskolákba, másrészt a legtöbb csapat különböző adományoldalakon gyűjt egy-egy projektre, ezek az akciók a honlapjukon vagy facebook-oldalukon fellelhetőek, harmadrészt a legtöbb társulatnak felajánlhatjuk adónk 1%-át. Ha tehetjük, éljünk ezekkel a lehetőségekkel!

Március 26-án, 19.30-kor játssza a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ a Marczibányi téren a Felejthetetlen című előadását. A vitaszínházzal egybekötött darabot Vilmos Noémi írta és Szalai Ádám rendezte. A játszók:  Lipták Ildikó, Papp Dániel mv., Kenéz Ágoston mv. és Jobbágy Kata. A látvány Molnár Anna munkája, az egyik kedvenc díszletünk tőle. Mi is egy felnőtteknek játszott előadáson találkoztunk a produkcióval, és az egyik legmeghatározóbb vitaszínházi élményünk lett. Parázs vitákat lehet folytatni nézőtársainkkal a generációk kapcsolatáról, az idősebbek és a fiatalok kötelezettségeiről, jogairól és elvárásairól. Középiskolás kortól nagyon ajánljuk.

Korábbi kritikánk itt olvasható:

https://ketlampas.blog.hu/2022/05/01/felejthetetlen_322

Az Apertúra legújabb osztálytermi színházi előadása a Nóra április 4-én lesz látható a Csányi utcában. Ibsen Babaházából inspirálódva Király Dániel egy nagyon aszimmetrikus párkapcsolaton keresztül foglalkozik a párkapcsolatok, a kapcsolati erőszak és az ebből való kilépés problémájával részvételi színházi formában. A nézők több ponton beléphetnek a történetbe, tanácsaikkal alakíthatják annak menetét. Az előadás utáni beszélgetésen a közönség együtt boncolgathatja tovább a témát az alkotókkal, Meyer Lilivel, Urbán Richárddal, Koós Boglárkával és a rendezővel. Mi a nyílt főpróbán találkoztunk az előadással, középiskolás tesztközönséget is magunkkal hozva. A beszélgetést még jóval az előadás után is hosszasan folytattuk, a célközönség tehát könnyen tudott kapcsolódni a látottakhoz.

A Jurányi Házban, ahogy azt már korábbi írásunkban jeleztük, március 25-26-án Tantermi Színházi Szemle lesz. Nagyon várjuk az előadásokat, két csapat produkcióját már láttuk, de szívesen nézzük újra őket. A RÉV Színház Belém égsz című produkciója egy másik szemszögből néz a Nóra kapcsán már említett párkapcsolati problémákra, és szintén nagyon érdekesen alkalmazza a részvételi színházi formát. Ez az előadás is középiskolásokhoz szól, érdemes keresni. Mi a RUSZT Fesztivál keretében a Kettőspontban láttuk főként szakmabeliek társaságában, és hosszú órákig elemeztük a látottakat. Szivák-Tóth Viktor drámáját a szerző rendezésében  Balla Richie, Kiss Tünde, Szántó Dániel játsszák. A Nézőművészeti Kft 7 nap című előadás már 7-8. osztálytól ajánlható, az iskolai zaklatás a témája, két remek színésznő, Bajor Lili és Kőszegi Mária előadásában. Az egyik kedvenc ifjúsági könyvünkből, Eve Ainsworth azonos című művéből Scherer Péter rendezett előadást. Mindig nagyon megörülünk, amikor az általános iskola felső tagozata számára is elérhető előadásra bukkanunk, ez a korosztály még mindig elég mostohán van kezelve színházi berkekben.

Kritikáink az előadásokról:

https://ketlampas.blog.hu/2023/11/11/szivak-toth_viktor_belem_egsz

https://ketlampas.blog.hu/2018/11/08/7_nap_423

A KB35 Színházi Nevelési Társulat is jelen lesz a fesztiválon egy általunk még nem ismert előadással, a Kimondva-kimondatlanul cíművel. A Varázsecsetttel Villant Bálint és Fodor Éva nemrég járt nálunk, erről már olvashattatok a FakTúrán. A Gizda című, középiskolásoknak szóló előadás is kedvencünk tőlük. Ha azon szeretnénk gondolkodni népesebb diákcsoportunkkal, hogy hogyan lehet jól segíteni valakin, aki szerintünk bajban van, akkor ezt az előadást válasszuk! Boda Tibor és Fazekas Anna Dorottya alakítása lenyűgöző, és mindketten nagyon értenek a megcélzott korosztály nyelvén.

Írásunk a Gizdáról:

https://ketlampas.blog.hu/2022/11/06/gizda_munkabemutato

Április 22-én a Jurányi Házban lesz újra látható a Láthatáron Csoport három szereplős, ókori görög környezetbe helyezett igen izgalmas tandrámája, a Kenyértörés. Fábián Péter írása és rendezése a tavalyi évben nagy kedvencünk volt. Hősiességről és hazaárulásról, szülő-gyerek kapcsolatokról, háborúról és békéről beszélgethetünk az előadás kapcsán. Csányi Dávid, Háda Fruzsina és Feuer Yvette játékában gyönyörködhetünk, ha ezt az előadást választjuk. A Láthatáron Csoport is gondol a kisebbekre is, nekik a Ketrecharc című előadásukat ajánljuk. Láttuk már iskolai környezetben is, maradandó élmény volt a gyerekeknek. Film is készült belőle, amit a feldolgozást segítő segédanyaggal együtt szintén szívesen visznek az alkotók az iskolákba.

Írásaink az említett produkciókról:

https://ketlampas.blog.hu/2022/10/29/kenyertores_702

https://ketlampas.blog.hu/2022/02/13/ketrecharc_698

https://ketlampas.blog.hu/2023/02/19/ketrecharc_film

Számunkra nagyon fontos műhely a MáSzínház, a Carlo és a Különös című színházi nevelési előadásaink a szívünkhöz nőttek. Ezek sajnos nagyközönség számára ritkán láthatóak, de iskolai csoportoknak elérhetőek. Legutóbb egy befogadott produkciót láttunk náluk alsó tagozatosokkal, a Hököm Project Mimózáék című előadása vicces és szívmelengető élmény volt. Remek bábos megoldásokkal, szerethető karakterekkel.

Kritikáink:

https://ketlampas.blog.hu/2021/11/13/carlo_808

https://ketlampas.blog.hu/2022/05/27/kulonos

Végül, de nem utolsósorban, 11-12-es középiskolások és felnőttek számára ajánljuk a TrainingSpot Társulat RePlay című előadását, melyet már több, mint ötvenszer adtak elő az alkotók, ezekből háromhoz nekünk is szerencsénk volt. A sok improvizatív elemet tartalmazó, mindig megújuló előadás fontos beszélgetések kiindulópontja lehet. Az alapanyag Stephen Belber Tape című darabja, ami 1999-ben íródott, 2001-ben pedig filmes feldolgozás is készült belőle Richard Linklater rendezésében. Ebből készített nyelvileg leleményes átiratot Boda Tibor író-rendező. Legközelebb a győriek ismerkedhetnek az előadással, de Budapesten is gyakran elcsíphető, és természetesen, ez is meghívható iskolákba, de akár nagyobb baráti közösségekbe is.

Itt írtunk róla:

https://ketlampas.blog.hu/2019/10/28/replay_315

A Gyermekszínházi Világnap jelmondata: „Vigyél egy gyereket színházba ma, vagy a színházat hozd el neki!” Erre szerettünk volna lehetőséget teremteni ünnepi ajánlónkkal.

Az élet nem habostorta – újra Cucli az Apertúrában

Az Apertúra havi rendszerességgel jelentkező HírHalász Programjának márciusi alkalmán jártunk. Ezúttal Benkó Bence írt és rendezett egy csütörtöki hírből bő másfél órás előadást az érdeklődőknek. A meghívott játszótársak ezúttal Nagypál Gábor, a Stúdió K színésze és Pájer Alma Virág, a Budapest Bábszínház és a Tér12 színésznője voltak. A Stúdió K Színház és az Apertúra elődje, a k2 Színház, szoros együttműködése már az ősidőkre tekint vissza, a Stúdió K nem csak befogadta az akkor szárnyait bontogató csapat előadásait, a Mielőtt az éj leszállt és A Cenci-házat, de közösen is hoztak létre emlékezetes előadásokat. Mi is egy ilyenen, a Dürrenmatt-átirat Bakfittyen figyeltünk föl a k2-re, miután már kihagyhatatlan volt számunkra a következő koprodukció, a Rettegés és ínség is. Nagypál Gábor tehát nem vendégként, inkább jó ismerősként érkezett a produkcióba, bár a jelen csapatból eddig csak Borsányi Dániellel állt együtt színpadon. Pájer Alma Virág is otthon érezhette magát, hiszen a Tér 12 K(i)útkeresőkjében Urbán Richárddal próbálnak színre vinni egy darabot a nézők segítségével, és ezt az előadást is az Apertúra Bázison láthatjuk. Így A gátőr című hírszínházi előadás szereplőgárdája miatt egyszerre volt nagyon ismerős és újszerű nézőknek és alkotóknak egyaránt.

https://ketlampas.blog.hu/2018/03/03/retteges_es_inseg_a_harmadik_birodalomban

Az alkotók: Bán Bálint, Borsányi Dániel, Nagypál Gábor, Urbán Richárd, Benkó Bence, Formán Bálint, Pájer Alma Virág, Papp Letícia

Ugyanezt az egyszerre otthonos és egyszerre originális élményt adta számunkra a színpadi játék is. Benkó Bence egy, a közelgő önkormányzati választásokon induló kormánypárti jelöltekről szóló, hírből inspirálódva Bacsó Béla 1969-es filmszatírájának, a Tanúnak egy figyelemre méltó parafrázisát írta meg erre az alkalomra. Feketevágás helyett egy lefóliázott mesekönyv birtoklása lesz az az apró botlás, ami miatt Gödény (Borsányi Dániel), az egyszeri, független színházi díszítő a politika karmai közé keveredik. Bibe (Nagypál Gábor), a kormánypárt nagy hatalmú manipulátora lehetőséget lát benne, ráadásul akkora a káderhiány a kormánypárton belül, hogy minden lehetőséget meg kell ragadnia a hatalomnak, ha legalább látszatra működtetni akarja az országot. Így lesz Gödény kórházigazgató, a Stúdió K Színház vezetője és egy egyetem rektora, végül polgármesterjelölt. Ez a villódzás a film világa és 50 évvel későbbi valóságunk között hol felvillanyozó, hol félelmetes. Felvillanyozó a tisztelgés a színészelődök előtt, felidézni Kállai Ferenc, Őze Lajos, Both Béla és Versényi Ida alakítását méltó megemlékezés. Másfelől félelmetes, hogy ez a történet minden nosztalgikus felhang nélkül működik 2024 márciusában. A szállóigévé vált mondatok ebben az új kontextusban változtatás nélkül elhangozhatnak, a bornírtság, a hozzá nem értés, a hatalom túlkompenzáló kiszolgálása újra itt van köztünk. Urbán Richárd Rondella miniszterelnöke egészen félelmetes volt. Attól a kiüresedett tekintettől, a lárvaszerű arctól, a faék egyszerűségű gondolkodásmódtól, ami a hatalom legfőbb birtokosát jellemezte, a hideg futkosott a hátunkon. Ez a doktor miniszterelnökúrról alkotott paródia nem külsőségeiben hozta elénk a túl jól ismert figurát, hanem működésmódjában. Formán Bálint, mint egyre följebb kapaszkodó, gátlástalan és erőszakos csatlós, szintén pontos és lidérces alakítás.

„Miért halad így a történelem?
Hogy az emberiség derűsen
váljék meg múltjától.”

Ebben a hónapban még rengeteg alkalommal érdemes lesz visszatérni az Apertúra Bázisra. A csapattal ismerkedőknek a Hidegpont című előadást ajánlanánk, az élőzenével kísért, színházi közegben játszódó gengszterkomédia rendkívül szórakoztató, miközben a közéleti kérdésekre való reflexiót sem ússzuk meg. Teljessé az élmény akkor válik, ha ehhez a hónap második felében hozzánézzük a Rebelliseket és a Premier Bullyt. Három nagyon különböző, mégis tematikájában egységet alkotó előadásról beszélhetünk, a három előadás külön-külön is lezárt egységet alkot, de a három együtt egy komplexebb képet ad. A Felhőkakukkvár a múlt hónapban nagy kedvencünkké vált, a KV Társulattal együtt létrehozott produkció Arisztophanész komédiáinak igen üde, fogyaszthatóvá tett variációja. A négy befogadott előadás mind különleges valamiben, egytől egyig színházi csemegék. A Kétlámpás Blogon az Apertúra címke alatt szinte az összes előadásról írott kritikánk megtalálható:

https://ketlampas.blog.hu/tags/Apert%C3%BAra

Mennyi az esélye? – nőnapi poszt

Ebben az évben azokat a női szerzőket gyűjtöttük össze, akiknek a munkáit 2023. március 8. és 2024. március 8. között láttuk. A képek sorrendjében: Gianina Cărbunariu, Csábi Anna, Dézsi Fruzsina, Gimesi Dóra, Háda Fruzsina, Hódi Virág Noémi, Kemény Zsófi, Line Knutzon, Lábán Katalin, Móga Piroska, O. Horváth Sári, Pass Andrea, Podlovics Laura, Gajda Anna, Romankovics Edit, Szabó Borbála, Szabó Imola Julianna, Szarvas Melinda, Szemerédi Bernadett, Tóth Réka Ágnes, Elise Wilk, Znajkay Zsófia. Mindannyiuknak nagyon köszönjük az élményt!

Az általunk ebben az időszakban látott 135 előadásból 21-nek volt nő a szerzője. Ez siralmas 15%. Túlnyomó részt független színházi előadásokról van szó. Kíváncsiságból megnéztük négy budapesti kőszínház – a Katona József Színház, az Örkény István Színház, a Radnóti Miklós Színház és a Vígszínház – új bemutatóit és repertoárját, hátha csak mi választunk rosszul, és ha kőszínházba járnánk, ebből a szempontból kielégítőbb lenne az eredmény. Véletlenül ebben az esetben is 135 előadást számoltunk össze, ahol értelmezhető a szerzőség, és még alacsonyabb, 12%-os eredményt kaptunk. Itt azért megemlítendő, hogy az Örkény idei négy bemutatójából kettő is női szerző műve, Kincses Réka és Gáspár Ildikó jegyzik a szövegkönyveket. Természetesen ez az arány abból is adódik, hogy a klasszikus színműveket szinte kivétel nélkül férfiak írták, igazságtalan lenne tehát számonkérni a színházakon, hogy nem játszanak több női szerzőt. Valóban így lenne? Ennek a kérdésnek az eldöntéséhez átszámoltuk az általunk látott produkciókat, és csak a kortárs szerzők műveit vizsgáltuk. Az elmúlt évtizedekben csak sikerült annyit változnunk, hogy gond nélkül találhatunk nők által írt műveket. A 93 kortárs színpadi szöveget vizsgálva, amit megnézhettünk az elmúlt egy évben, valóban némi javulás mutatkozik. A férfi és női szerzők aránya így 70%-30%-ra módosul. Ez annak fényében tűnik igazán lemaradásnak, hogy ugyanerre az időszakra vonatkozó olvasmányaink különösebb odafigyelés nélkül hozzák a 55%-45%-os arányt, amit egyébként a főképp a kritikaíráshoz olvasott drámák és szövegkönyvek billentenek ki az egyensúlyból.

Nem csak a címben említett esélyegyenlőség miatt probléma ez, bár ez sem elhanyagolható szempont. Az, hogy egy nőnek szerzőként tized annyi esélye van színpadra kerülni saját drámájával vagy szövegkönyvével, mint egy férfi szerzőnek, mélyen igazságtalan. Ha fent felsorolt alkotók műveit megnézzük, pont ugyanolyan műfaji sokszínűséget találunk, mint a férfi szerzőknél. Az autobiografikus szövegek mellett klasszikusok átiratát vagy újramesélését, ökothrillert, történelmi drámát, fekete komédiát, mesét és kifejezetten politikus alkotást is találhatunk. Ha teljesen önző, nézői szempontból tekintünk a jelenségre, akkor nem csak felháborító, de kifejezetten káros is. Megfosztatunk olyan nézőpontoktól, melyekkel új ismereteket, tapasztalásokat szerezhetnénk a világról. Vétkes pazarlás ezeket a történeteket, meglátásokat, revelációkat az asztalfiókban hagyni. Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy ennyi ötlet kárba vesszen. Ki tudja, lehet, hogy valamelyik égető társadalmi problémánk megoldásához innen jönne a döntő inspiráció vagy egyenesen a megoldás.

Szellem útja – színházi nyomozás tárlatvezetéssel az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban

A Simorág TánCirkusz – Detectivity és a Gláser Jakab Emlékalapítvány Teleki ’44 kutatási projektjének koprodukciója révén jött létre az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban az a rendhagyó színházi nyomozással egybekötött tárlatvezetés, amit most ingyenesen bárki kipróbálhat, aki regisztrál a dogirichard@gmail.com e-mail címen. A program még finomhangolás alatt áll, ebben is segíthetnek azok, akik most részt vesznek, ősztől lesz középiskolások számára elérhető.

A múzeum épületében, a Csányi utca 5. alatti bérházban valóban sok zsidó család élt, 1944 júniusában csillagos házzá nyilvánították. A Csillagos Házak projekt is egy nagyon érdekes kezdeményezés, az alábbi linken rengeteg információ mellett azt is meg tudjuk keresni, vajon a mi lakóhelyünk is csillagos ház volt-e.

https://www.csillagoshazak.hu/#

A házban berendezett tárlat rekonstruálja egy zsidó nagypolgári otthon több helyiségét, egy nyomdász család otthonát, bepillanthatunk egy rabbi dolgozó szobájába, egy fényképész műtermébe és egy varrónő műhelyébe is. Páratlanul gazdag tárgyanyaggal ismerkedhetünk, minket Molnár Ildikó tárlatvezető kalauzolt, segített értelmezni a látottakat és felhívta a figyelmünket az apró részletekre. Segítőtársa, a tárlatvezetési forgatókönyv írója, Fris Kata kutató volt, aki a történeti háttérre vonatkozó kérdéseinket válaszolta meg. Ez már így önmagában is nagyon izgalmas lenne, de mi természetesen színházi oldalról keveredtünk bele a történetbe, és nem véletlen, hogy ez az írás a színházi ajánlók között kapott helyet.

A házat ugyanis egy szellem kísérti, aki valamit nagyon el akar mondani nekünk. A Szellem minden helyiségben megjelenik, mond egy rövid monológot vagy eljátszik egy párbeszédtöredéket, megérint tárgyakat. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy kövessük az általa elejtetett nyomokat, és próbáljuk meg összerakni, mi történhetett az első lakásban élő nagypolgári családdal a vészkorszakban. A kirajzolódó történetnek tétje van, egy testvér és egy gyerek túlélése. Nyomozásunk eredménye nem csak tisztázza ezeket a kérdéseket, de új kérdéseket is fölvet, arra ösztönöz, hogy mi is menjünk utána saját családunk történetének. Simor Ágnes nem csak játssza a Szellemet, de a történetet is ő írta, saját családjának történeteiből és fent maradt dokumentumaiból. Olyannyira személyes ez a történet, hogy még az „előadás” során felbukkanó levelekben is egyik felmenőjének kézírását utánozza az alkotó.

Ha már egy fotográfiával kiemelten foglalkozó felületen kaptunk helyet, említsük meg a tárlat fotós vonatkozásait. Kinszki Imre 1929-ben készült, a korabeli Király utcát megörökítő képének szemlélésébe teljesen beleveszett kis múzeumlátogató csapatunk, úgy kellett minket tovább noszogatni, hogy elhagyjuk a fényképész műtermének berendezett szobácskát. Itt hívták fel a figyelmünket Kis Pál fotóművész munkásságára is, akinek botlatókövét a figyelmesebb sétálók felfedezhetik a Király utcában, ahol napfényműterme volt. Naplóját Csillaggal nem jó járni most címmel a Magvető jelentette meg 2016-ban a Tények és Tanúk sorozatban.

A színház, a kiállítás és a nyomozós játék ötvözése rendkívül szórakoztató módja az ismeretszerzésnek. A hatalmas munkával összerakott programot csak ajánlani tudjuk mindenkinek, de kiváltképp a tanárokat ösztönöznénk, hogy nézzék meg, és vegyék fel osztályaik jövő évi programjába. A rendhagyó történelemóraként funkcionáló múzeumlátogatás ez esetben valóban élményszerűvé tenné a korszak tanítását.

A képek a Simorág TánCirkusz – Detectivity oldaláról és a Wikipédiáról származnak.

Ember(i) kérdések a Kettőspontban

A FakTúra folyóirat Szókratész védőbeszédét emeli ki a Ráday utcai teátrum márciusi kínálatából, annak okán, hogy Ács Tamás eddig nekünk nem okozott csalódást, ha szereti a filozófiát, vagy csak a szellem nagyságát, akkor mindenképp érdemes ellátogatnia a Kettőspont Színházba 2024. március 27-én este hét órai kezdettel, és a világ pusztulásának kapujában gyönyörködni abban, mi nagy volt az Ember!