Nem lehet könnyű ilyen elődök után a világot jelentő deszkákra lépni, megítélésem szerint a Hevesi Sándor Színtársulat mai színjátszóinak mégis sikerült, nem éreztem rajtuk a nyomást amiatt, hogy a címben felsorolt óriások mellett még nagyon hosszú a hírességek névsora, kik jáctak, tanultak, szárnyat bontogattak ebben az 1958 óta működő színházi műhelyben.
Én három darabot is láttam a társulattól az Angyalföldi Láng MK-ban, egy modern és két klasszikus bohózatot. Nem megbántva senkit, de a magamfajta művészeti írással is foglalkozó ember némi félelemmel megy el egy nem hivatásos előadásra, sok kellemetlen szituációba futhat bele az ember, az izgulás, a felkészületlenség, a dramaturgiai dilettantizmus gyakran vendégeskedik ezekben a „szabadcsapatokban” tisztelet a kivételnek. Nos a Hevesisek esetében nagyon kellemes meglepetés ért, nemhogy félrenézős, zavartan nevetős (végül is ingyen volt, jó az) pillanatok nem voltak, de amennyire én meg tudom ítélni kifejezetten magas minőségű színjátszókat volt szerencsém a Rejtő darabokban láthatnom! Úgy a női mint a férfi szerepekben professzionális játékot éreztem, azért nem emelek ki senkit, mert nyilván a szereposztás is hatással van arra kire mennyire tudunk felfigyelni, az nagyon jó élmény volt, hogy nem volt senki akire rosszat tudnék mondani.
A rendezés a Jutalomjétékban Kamarás Kristóf vidéki színész szerepét is játszó, társulatvezető Rácz Ferenc munkája, rendben volt akár lehetne vitatkozni egy-két dramaturgia feszesítésen, de olyan jól éreztem magam aznap este, hogy szőrszálhasogatásnak tűnne, köszönöm az élményt a játszóknak is!
A társulat legközelebb 2023. November 11-én Tatabányán vendégszerepel, Alterego című előadásával.
