Színház

Faktúra újság színházhoz kapcsolódó cikkei

Utoljára látható – miért jó darabtemetésre járni?

Szerző:

Két darabtemetésen, tehát egy-egy előadás utolsó alkalmán jártunk a héten. Sipos László Márk Orwell-átirata régi, kedves előadásunk, a premier környékén láttuk először, és még kétszer ránéztünk, hogy éppen hová fejlődött, míg tegnap az Apertúra Bázison elbúcsúztattuk. Darabtemetésre járni azért jó, mert az alkotók megadják a módját a búcsúnak, ilyenkor tényleg mindent beleadnak a játékba, olyan energiák szabadulnak el, ami a nézőnek is felejthetetlen élménnyé teszi az előadást, akkor is, ha először látja. Így lesz a temetésből apoteózis, a halálból halhatatlanság. A tegnapi alkalom után az alkotók és a közönség még hosszú órákig boncolgatta a látottakat egy laza közönségtalálkozó keretében. Kritikusként ritka élmény, hogy végigkövethettük az XX84 teljes életciklusát, számunkra fontos referenciaponttá vált. Főképp a videók kiemelkedően kreatív használata miatt örökös összehasonlítási és hivatkozási alap, de arra is remek példa, hogyan lehet egy regényt sikeresen színpadra adaptálni. Sipos László Márk és Berényi Nóra Blanka arcaival pedig még mindig nem tudunk betelni. Nagyon szerettük azt is, ahogy a produkció kommunikált velünk, minden email, minden Facebook-bejegyzés, esemény tovább építette az XX84 köré szerveződő közösséget. A darabhoz készített emléktárgyak, kitűző, bögre, hűtőmágnes megbecsült színházi relikviáink lesznek. Bár a melankólia elkerülhetetlen, az elengedés mindig nehéz, több, örömre okot adó esemény is vár ránk. Berényi Nóra Blankát a Radnóti Miklós Színházban láthatjuk számos remek szerepben, míg Sípos László Márkot a szombathelyi Weöres Sándor Színházban. Azt, hogy a Sipos László Márk milyen új, saját produkciókkal készül a közeli és távolabbi jövőben, megtudhatjátok, ha velünk tartotok vasárnap a Tilos Rádión a Kétlámpás csodálatos barátai című műsort hallgatva.

A darabról készített 2021-es kritikánkat itt olvashatjátok el, és aki szeptemberben Szombathelyen jár, egy utolsó utáni alkalommal megnézheti ezt a remek előadást.

https://ketlampas.blog.hu/2021/11/14/xx84_988

Ha megismerünk egy új társulatot, szívesen göngyölítjük föl az előzményeket, és pótoljuk régebbi előadásaikat. Így történt ez velünk az Imposztor Színházi Társulat esetében is, akiknek a Betiltott etűdök archívuma című előadása annyira megfogott minket, hogy mindenképpen meg akartuk nézni előző produkciójukat, a Sohasevolt semmise címűt is.

Egy színházi társulat elfelejtett kellékese véletlenül összekeveri a kelléktárban a mérget és a szerelmi bájitalt rejtő üvegeket, így a Shakespeare-drámák halálra ítélt szereplői egymásba szeretnek, a szerelmesek pedig meghalnak. Egyedül Pöcök, a kétbalkezes kellékes mentheti meg a darabokat, de ehhez kivételesen ő is kénytelen rálépni a világot jelentő deszkákra.

S. Papp Máté egészen kiváló író, és remek stílusérzéke van. Ebben az előadásban bravúrosan imitálja Shakespeare nyelvezetét, a rímes szöveg rendkívül szórakoztató. Nem tudjuk, milyenek voltak az előző előadások, ez az utolsó annyira üde, bájos és felszabadult volt, hogy a teltházas közönség az előadás végén nagyon sokáig nem akarta elengedni az alkotókat. A színészek, Wettstein Márk, Fabiny Lujza, Kertész Boglárka, F. Tóth Gergely, Kereki Kristóf, S. Papp Máté, a kifordított shakespeare-i világban és a Kalliopé Színház művészeiként is otthonosan mozogtak a színpadon. Az egyre szürreálisabb események őrülete és kavalkádja nagyon precízen megtervezett, az előadás feszes és jó ritmusú marad, S. Papp Máté rendezőként sem hagyja szétesni, pedig az ilyen struktúrájú daraboknál ez reális veszély. Ismét élőzene kísérte a produkciót, Szőgyényi Júlia csellója és Csanálosi Ilonka zongorajátéka együtt élt az előadással. Igazán szerencsésnek érezzük magunkat, hogy sikerült elcsípnünk ezt az utolsó alkalmat.

Örömünkre szolgál, hogy egyik legkedvesebb erzsébetvárosi színházunk, a Bethlen téri Színház rezidens társulata lett az Imposztor, így a következő évadban, reményeink szerint, sokat fogjuk látni őket.

A Betiltott etűdök archívumáról itt írtunk:

https://ketlampas.blog.hu/2024/06/09/betiltott_etudok_archivuma

Búcsú az Ódry Színpadtól

Szerző:

Kép forrása: Az Üres tér című előadás eseményoldala a Facebookon

Egy idén 65 éves történet záródik le véglegesen 2024. június 9-én. 2021 februárjában már egyszer elbúcsúztunk a játszóhelytől, ami egy átmeneti időre újra a SZFE színpadaként üzemelhetett ez év júniusáig. Rengeteg csodás előadást, felejthetetlen élményt köszönhetünk az Ódrynak, itt fedeztük fel, milyen remek dramaturg Sándor Júlia, milyen különleges rendező Nagy Péter István és Dohy Balázs, itt véstük az eszünkbe, hogy Barna Lilla, Hojsza Henrietta, Márfi Márk, Ténai Petra munkáit mindig keresni fogjuk. Ez az évad újra a csodák évada lett ezen a helyen, a negyedéves prózai és fizikai színházi rendező, koreográfus osztályok csodálatos produkciókkal építették tovább a hely auráját. Mert minden koszlottsága, foszlottsága mellett az Ódry Színpadnak aurája van, a falakba épült az a rengeteg lelkesedés, megrendültség és hála, amit nézők generációi éreztek, az a tömérdek munka, tapasztalás, felismerés, ami hallgatók és oktatók sokaságában született 1959 óta. De ez a hely nem lenne az, ami, ha halála nem lenne méltóságteljes és nagyszerű. Két előadás búcsúztatja az Ódry Színpadot a napokban.

Az Ódry Színpadhoz köthető írásainkat itt olvashatjátok:

https://ketlampas.blog.hu/tags/%C3%93dry_Sz%C3%ADnpad

Kép forrása: Kétlámpás Blog Facebook oldala

„Néha lépteket hallok. Hangokat.
Azt gondolom: visszajönnek
néhányan visszajönnek,
megpróbálnak újra berendezkedni,
keresnek valami itt felejtett tárgyat,
vagy valakit, akit elhagytak.”

Zsótér Sándor most végzős prózai színművész osztályából Kiss Nikolett, Major Irma és Rákos Olivér kiegészülve a negyedéves osztályok egy-egy tagjával, Bari Istvánnal és Lukács Ádámmal Beckett-miniatűrökből hozták létre az Ódry Színpadtól búcsúzó előadásukat, az Üres tér címűt. Rákos Olivér rendezése kifejezetten szuggesztív, nagyon erős hangulatisággal bír. Beckett meglepő módon jó választás, mert nem csak a rezignáció, a posztapokaliptikus magány illik az esemény hangulatához, a búcsúhoz, az elveszettség érzékeltetéséhez, hanem valamiféle dacos remény fölmutatása is sajátja lesz. A becketti véglényeknek most nem a szánalmassága és groteszk nevetségessége, hanem a szívóssága, a minden körülményt felülíró életösztöne erősödött föl. A június 6-án látott előadás ezért bizakodással tölt el bennünket, amíg a nap, ha néhány órára is, de fölkel, addig lesz színház!

Kép forrása: A Cabaret című előadás eseményoldala a Facebookon

Nagyszabású produkcióval, igazi tűzijátékkal, a Cabaret című musicallel int búcsút nekünk az Ódry Színpad június 9-én. A Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a kaposvári Rippl-Rónai Művészeti Kar, illetve a Pesti Magyar Színakadémia hallgatói/tanulói közreműködésével létrejövő előadás már ezzel a névsorral reménykeltő. A különböző intézményekbe járó fiatalok együttműködése hosszú távon is azzal kecsegtet, hogy a fiatal tehetségek megtalálják egymást és azt a fórumot, ahol hallathatják a hangjukat. Csáki Benedektől már láttunk musical-rendezést, az SZFE harmadéves bábosaival rakott össze egy remek Chicago-t, úgyhogy tudjuk, hogy jó kezekben van a legendás alapanyag. Két kedves ismerőst is fölfedeztünk a játszók között, a konferansziét Bíró Kristóf, Sallyt Ferenczy-Nagy Boglárka alakítja. Reméljük, sokszor és változatos helyeken lesz majd látható a következő évadban.

Együtt lenni jó – közösségi színházi előadások az évadban

Szerző:

Kép forrása: https://trafo.hu/programok/szinhaz_kozveszelyes_munkakerulok

Igen erős évadot zár egy különleges színházi forma, a közösségi színház. A közösségi színházi előadások úgy jönnek létre, hogy egy csapat meghirdet egy témát, aminek mentén előadást szeretne készíteni, és ehhez keres civileket, akik tudnak ehhez a témához kapcsolódni, és van kedvük, idejük kimunkálni, színházi formába önteni a történetüket. Bár ez nem feltétel, jó esetben a nagyon hosszas, akár egy éves közös munka eredménye egy olyan színházi előadás lesz, ami a tágabb közönség számára is érdekes. Ez a forma kellőképpen rugalmas, ezért jól kombinálható egyéb színházi formákkal, a kísérletező kedvnek csak a fantázia szab határt. Az alábbiakban összeszedjük az évadban látottakat, sok előadás szeptembertől újra elérhető lesz, érdemes őket keresni. Külön köszönet illeti azokat a helyeket, akik befogadják ezeket az előadásokat: a MU Színházat, a Trafó House-t, a Jurányi Házat. Csatolt kritikáinkból részletesebben is megismerhetőek a produkciók. Aki szeretne mélyebb betekintést nyerni, hogyan is készülnek az ilyen alkotások, esetleg kedvet kapna, hogy résztvevőként csatlakozzon egy ilyen kezdeményezéshez, hallgassa meg két alkotóval, Török Tímeával és Kocsonya Zsófiával folytatott beszélgetésünket a Tilos Rádió archívumából!

https://tilos.hu/episode/ket-lampas/2024/03/03

Kösszhasznúsági jelentés a MU Színházban

Fotó: Éder Vera

A Kösszhasznúsági jelenetés témája az önkéntes munka. A résztvevőket toborzó felhívásban olyan embereket kerestek, akik valamilyen ügy mellett elkötelezték magukat. A többkörös interjúk során kiderült, hogy a legértékesebb dolog, amivel hozzájárulhatunk egy számunkra fontos ügy sikeréhez, az a szabadidő és a folyamatosan fejlesztett tudás, amit erre az ügyre áldozunk. Így aztán az előadás fókusza az önkénteskedés lett. Szivák-Tóth Viktor rendező és Róbert Júlia író-dramaturg készített előadást a nagyon sokféle történetből, amit a játszók hoztak. Nekünk az előadás sokszínűsége lett a legmaradandóbb élményünk a produkcióról.

https://ketlampas.blog.hu/2023/10/24/kosszhasznusagi_jelentes

Örökölt bors a MU Színházban

Kép forrása: MU Színház fb.

Az Örökölt bors a közösségi és a részvételi színház pontosan kimért keveréke. Közösségi színház, hiszen az alkotók egy-egy ételhez, italhoz kapcsolt személyes családi történeteikből állították össze az előadást. Részvételi színház, nemcsak azért mert a közönség asztaltársaságokra oszolva eheti végig a menüt, de azért is, mert az előadás egy pontján mi is bekapcsolódhatunk a vacsora elkészítésébe, így az utolsó fogás valóban közös alkotásként kerül az asztalra. Kocsonya Zsófi diplomamunkájának színházi előadássá fejlesztett változata volt a legkülönlegesebb és legkedvesebb közösségi színházi élményünk. Kedves, játékos, és nem mellékesen finom előadás részesei lehettünk.

https://ketlampas.blog.hu/2023/11/26/orokolt_bors

Remény panzió a Jurányi Házban

Kép forrása: https://juranyihaz.hu/hu/eloadas/remenypanzio

A kerettörténet szerint négy kiugrott független színházi színész – Göndör László, Martinkovics Máté, Messaoudi Emina, Szabó Veronika – valami radikálisan újba fognak, és megalapítják a Remény panziót, ahová civil aktivistákat hívnak meg, akiknek regenerálódásra van szükségük, hogy megmeneküljenek a kiégéstől. Ez a megoldás megosztja a feladatokat a szereplők között, a civilek hozzák a személyiségüket, a történeteiket, az ügyüket, amiért dolgoznak, a színészek, a rendező és a látványtervező (Raissa Kankelfitz) pedig színpadi játékká, előadássá konvertálják ezt. A Stereo Akt előadása a Jurányi Házban nagyon sokféle témát érint, a környezeti igazságosságot, a közoktatást, a nőjogokat, lakhatást, inklúziót és a fenntarthatóságot. Érdemes volt megismerni az ezeken a problémák megoldásán dolgozó aktivisták gondolatait.

https://ketlampas.blog.hu/2024/01/18/remeny_panzio

Köd előttem a MU Színházban

Kép forrása: MU Színház fb.

Az előadásban két idősík jelenik meg, videóinterjúkban, ezeket Fodor Fanni készítette, 1956-ban kivándorolt honfitársaink mesélnek menekülésről, új életről, honvágyról, míg a színházteremben a játszókat most foglalkoztató, a menni vagy maradni kérdést feszegető problémák elevenednek meg jelenetek és monológok formájában. A jelenbeli dilemmák, félelmek, remények párbeszédre lépnek a múltbeli tapasztalatokkal, történetekkel. A játszókkal Török Tímea és Róbert Júlia dolgozott, a látvány Molnár Anna és Török Tímea munkája. Az előadás nagyon a szívünkhöz nőtt, hiszen az első másodperctől követtük a létrejöttét.

https://ketlampas.blog.hu/2024/05/26/kod_elottem_242

Közveszélyes munkakerülők a Trafó House-ban

Utolsóként egy családi emlékekből kiinduló, de nagyon is aktuális problémakör köré szerveződő előadást láttunk: a Közveszélyes munkakerülőket. A szabadúszó lét örömeit, terheit, félelmeit és reményeit osztották meg egymással a felhívásra jelentkezők, és hozták létre hosszas munkával ezt az előadást. A Thury-testvérek dramaturgként, grafikusként és táncos-koreográfusként nagyon sokféle tudást raktak bele a produkcióba, ez kiegészülve a szereplők és a többi alkotó tudásával egy rengeteg, hol remekül, hol kicsit kevésbé működő, nagyon változatos eszközökkel dolgozó előadást hoztak létre. Az átjött a Trafó nagytermének intimnek nem nevezhető terében is, hogy a résztvevők mennyire szeretik ezt a produkciót, a közönség pedig rezonál, végig együtt él az előadással, és a közös játékba is bevonódik. Az előadásban izgalmasan keveredik a dokumentumszínház és a közösségi színház.

https://ketlampas.blog.hu/2024/05/29/kozveszelyes_munkakerulok

És ezzel még korántsem merítettük ki a témát. Érdemes lesz keresni az ÖrkényKözben az 1.5 ezrelék – Józanságaink története című előadást, amely az alkoholhoz való viszony témáját dolgozza fel, és a KÁVA Kulturális Műhely Projektjeit.

Kárpáti Péter: Térkép a túlvilágról – előbemutató a Trafó House-ban

Szerző:

Már 2023 szeptemberében megismerkedhettek a szerencsések Kárpáti Péter hosszú időn át írt regényével, méghozzá egy egészen különleges formában. A Selinunte Kiadó könyvbemutatója a Trafóban felolvasó színházi keretek között ismertetett meg minket a művel. Mi azon melegében el is olvastuk a művet, és a könyvbemutatóról és a regényről jelentettük meg írásunkat. Tehát a regényből írt dramatizált változat már készen várta a megvalósítást.

Korábbi kritikánk itt olvasható:

https://ketlampas.blog.hu/2023/09/24/karpati_peter_terkep_a_tulvilagrol_beszamolo_es_konyvkritika

Drucker Dávid fotója az olvasópróbáról

A játszók köre – Tóth Ildikó, Kárpáti Péter, Jenővári Miklós, Hevesi László – kiegészült Zsótér Sándorral, aki Lőw Immanuel, szegedi főrabbi szerepében csodálatos kettőst alkot Tóth Ildikó Jászai Marijával. További alkotók is csatlakoztak a produkcióhoz. A látvány Veronika Keresztesová munkája, a színpadi teret szervező, árnyjátékhoz is alkalmas ajtók és a virágmintás mennyezeti elemek az üvegházban játszódó részeknek a felhasznált minimális eszközökkel varázslatos hangulatot adnak Lengyel Ákos Papa fénytervező közreműködésével. A mozgást Horkay Barnabás tervezte, amitől a középső, Szent Pétör és Krisztus urunk parasztbibliai meséje szépen elkülönül az elbeszélő részektől és a rabbi és a színésznő találkozásától, dinamikus és nagyon szórakoztató szekvenciát alkotva az előadáson belül. Dramaturgként Zsigó Anna feszesített az anyagon, produkciós vezetőként Vajdai Veronika segítette az író-rendező-szereplő Kárpáti Pétert.



Bár nekünk ez már a harmadik találkozásunk volt az anyaggal, ennek a változatnak is minden másodpercét élveztük, sőt az jutott az eszünkbe, hogy mennyire szívesen hallgatnánk ezt a történetet hangoskönyv formában is, de kizárólag a szerző előadásában. A mostani trafóbeli alkalmak a Térkép a túlvilágrólnak még csak előbemutatói voltak, a premierre az idei Thealter Fesztiválon kerül sor július 27-én a Régi Zsinagógában, Szegeden. Reméljük, a következő évadban többször, sok helyen látható lesz.

„Ne válasszunk magunknak csillagot?” – május 21-ig rendelkezhetünk adónk 1%-áról

Szerző:

A statisztikák szerint, kb. 1,2 millió munkavállaló nem rendelkezik a személyi jövedelemadó egyszázalékáról. Nem csak azért lenne fontos, hogy minél többen vegyük a fáradtságot, és válasszunk egy nekünk kedves ügyet, amit támogatunk, mert a civil szervezeteknek és a független művészeti csoportosulásoknak, játszóhelyeknek minden fillér számít, hanem azért is, mert ezzel jelezhetjük, hogy mi, mint adófizető állampolgárok, mit tartunk fontosnak, hol szeretnénk felhasználni adónk államkincstárba befolyó összegének többi részét.

Megkönnyítendő a választást, összegyűjtöttünk néhány olyan csapatot és befogadó helyet, ahol szerintünk csodálatos produkciók születhetnek, ha mi is hozzájárulunk. Természetesen nem kell megállnunk ennél a gesztusnál, számos lehetőség van, hogy támogassuk a színházművészet független alkotóit. Már önmagában az, ha jegyet váltunk bármelyik előadásukra, komoly hozzájárulás. Sok társulat felkínálja a támogatói jegy vásárlását, ha tehetjük, éljünk a lehetőséggel. Közvetlenül, adományokkal is segíthetünk. A közösségi finanszírozással mi is részesei lehetünk egy-egy fontos előadás megszületésének.

Mi már választottunk magunknak csillagot. És ti?

Alázattal, szenvedéllyel, ritmussal Radnóti

Szerző:

Fotó: Rékasi Attila

Szereti-e még valaki ma Radnóti Miklóst? Nekem, amikor irodalomra kerítem a szót, nagyon sokan mondják, hogy igen, Ő a kedvencem. Szólok, nehogy lemaradjanak azok, akik kedvelik, tisztelik Őt, hogy holnap egy nagyon fontos estje lesz a Kettőspont Színházban ennek a zseniális irodalmárnak, akit most csak azért nem nevezek költőnek, mert Szitás Balázs színművész Ikrek hava önálló estjén egy Radnóti vers sem hangzik el. Az életét a hazájáért adó író prózája lesz előadva, nem „kisiskolás fokon”. Volt szerencsém a főpróbán fényképezni, ami természetesen nem egy primer befogadói élmény, hiszen dolgoztam, a képre kellett koncentráljak, de így is megérintett Balázs értő és magas színvonalú interpretációja. Orgánuma, szöveggel való együtt lüktetése ért el hozzám szinte azonnal, dacára a köztünk lévő kamerának. Úgy érzem, közelebb kerültem Radnótihoz, sokszor éreztem úgy, „jelen” van, itt van köztünk. Méltatlan, értelmetlen, soha fel nem fogható, meg nem bocsájtható halálát nem lehet feldolgozni, annyi vigaszunk lehet, hogy olyan fontos színházi emberek, mint jelen esetben Szitás Balázs rendező, előadó és Formanek Csaba vezető, aki színházába fogadta ezt a szerintem nem mindennapi produkciót, nem feledik el költő óriásunkat. Kérek mindenkit, mi nézők se tegyük, vásároljunk jegyet, őrizve ezzel emlékét!

https://www.jegy.hu/program/radnoti-miklos-ikrek-hava-162011/1141907

Az Ikrek hava Radnóti Miklós egyetlen prózai műve. Sodró lendületű, ritmikus és dallamos, hol humoros, hol megrázó erejű alkotás.

Mélyre merülünk Radnóti boldog és mégis traumatikus gyermekkorába. Az emlékek láncolatán át felsejlik egy ember, egy sors, egy korszak: egy költő születése.

Előadja: Szitás Balázs

Olyan lüktetése van, mint egy zenei remekműnek – interjú Szitás Balázs Radnóti estje kapcsán

Szerző:

Fotók: Rékasi Attila

Radnóti költeményeit sokan szeretik, köztük én is, el is fogok jönni az önálló estedre, de
érdekelne, miért őt választottad a Kettőspontos bemutatkozásodra?

Igazából egy ideje gondolkodom azon, hogy újra színpadra lépjek, de megfogadtam, hogy csak olyan szöveggel, vagy történettel szeretnék a nézők elé állni, ami annyira megfog, hogy nem tudom nem megcsinálni. Újraolvastam tavaly szeptemberben az Ikrek havát, és azonnal tudtam, hogy megvan, amit kerestem. Néhány hétig még csak ízlelgettem a szöveget, mint a jó bort, utána kezdtem csak el vele dolgozni. Mondhatjuk úgy is, hogy a szöveg választott engem, és nem én a szöveget. (Nevet). Rengeteg közös élményem van Radnóti gyerekkorával. Nem pontosan az történt meg velem, ami vele, de hasonló élményeim vannak. És azt hiszem, sokan mondhatjuk el magunkról ugyanezt. Ezért zseniális a szöveg, mert univerzális problémákat vázol a költő egyéni történetén keresztül. Teszi mindezt ritmikusan, dallamosan és érzelmektől fűtve. Olyan lüktetése van, mint egy zenei remekműnek.

Ha már Radnóti, mennyire tartod Őt ma aktuálisnak? Nekem a háborúk miatt hátborzongatóan
aktuális.

Hát igen, rátapintottál a lényegre. Persze nemcsak a háborúk miatt. Ahogy azt fentebb kifejtettem, univerzális állapotokkal dolgozik a szöveg. Dehát az is árulkodó, hogy a költő mikor fejezte be a kéziratot. 1939 augusztus végén. Érezhető a bizonytalanság és a háborúra készülő Európa túlfűtöttsége. De talán egy idézet a műből jobban megvilágítja ezt az állapotot: “Riasztó újságcímek között jöttem idáig, ma újra Európa sorsa dől el, izgatottan és ünnepélyesen élek, de kezdem megszokni már.” Ezt szerintem ma bármelyikünk mondhatná. Hátborzongató, hogy ez az idézet már 85 éves… Ahogy a kapcsolatairól, az érzelmeiről, az érzéseiről mesél, az pedig időtlen. Radnóti egyre aktuálisabb olvasmány.

Nem nagy kockázat egy költőre alapozni egy színházi estet, meg lehet így tölteni a nézőteret?

Nem tudok erre válaszolni, nem vagyok marketingszakember. (Nevet). A szöveg nem egy költemény, hanem egy konkrét történet az egyik legnagyobb költőnk életének egy részéről. Egy sztori, ha úgy tetszik. Zenei dallamokkal, pontosan kiszámított dramaturgiai ívekkel. Gyakorlatilag színpadra van teremtve. Megfelelő jelenléttel előadva katartikus élményt adhat.
Ez egy olyan szöveg, amit meglepően kevesen ismernek. Pedig nem is hosszú, és nem is nehezen befogadható. Kicsit küldetésemnek is érzem, hogy minél több emberhez eljuttassam ezt a csodát, mert az Ikrek hava maga a csoda.



Mi számodra a legnagyobb kihívás ebben a darabban?

Erre a premier után szeretnék válaszolni. (Nevet)

Mivel hívnád fel magadra a nézők figyelmét? Mi adta eddig művészi munkásságodnak, irodalmi kötődéseidnek a gerincét?

Sokfelé sodort az élet. Először színész voltam, egészen hosszú ideig, aztán 9 évig táncos. Külföldön játszottam egy ideig. 2020-ban megkaptam az év legjobb férfiszínészének járó díjat a New York Film Awardson.
Amikor elkezdtem újra tanulni, a filmen kívül mindent abbahagytam, mert nem szerettem volna egy seggel több lovat megülni. Tavaly szereztem meg a filmrendező diplomámat, de mesterre már forgatókönyvíró szakra mentem. Azt hiszem most kezd bennem összeérni az a sokfajta dolog, amivel foglalkoztam, vagy éppen foglalkozom. Mert ezek mind egy tőről fakadnak, és egyfelé vezetnek. Mindegy, hogy a végén vászonra, vagy táncszőnyeggel leterített padlóra álmodom-e a produktumot.

Mennyire fog jellemezni téged a színpadon a Radnótihoz első blikkre jobban illő visszafogottság, vagy meglepetést fogsz okozni?

A színpadon szinte bárki, és bármilyen lehetek. Amelyik figurát meg tudom teremteni, az élni fog. Persze, az általam életre keltett figura csak belőlem tud táplálkozni, hiszen van egy testalkatom, izomzatom, hangom, lelki beállítottságom, mint mindenkinek. De ezeket az attribútumokat másképpen tudja használni egy színész.

Mi a véleményed a FakTúra folyóiratról, hogy érzed tud segíteni egy induló fiatal művésznek
egy ilyen művészeti online folyóirat?

Nagyon fontosnak tartom. Az által, hogy teret kapunk a gondolataink kifejtésére, lehetőséget kapunk a leendő közönségünkkel elkezdeni egyfajta kommunikációt. Ezért nagyon köszönöm neked a lehetőséget, és nagyon-nagyon sok olvasót kívánok a FakTúrának!

Soóky László: Egy disznótor pontos leírása – monodráma Lajos András előadásában

Szerző:

Új helyszínen, az V. kerületi Magyarság Háza Galériában csöppentünk vissza Soóky László februárban megismert szövegeinek világába. Akkoriban beszámoltunk már ezen a felületen a Bethlen téri Színház Vendégváró Fesztiválján vendégül látott Dialog n.o. által elhozott monodrámákról, és a Kétlámpás Blogon bővebben is megírtuk élményeinket.

Ezek az előzmények itt olvashatóak:

Vendégváró Fesztivál a Bethlen téri Színházban

https://ketlampas.blog.hu/2024/03/01/papa_kulonbozo_hangszereken_hegedul_a_bogos_fia_meg_az_ordogok

Fotó: Kovács Dávid

A Papa különböző hangszereken hegedül közegébe, az 1968 utáni Csehszlovákiába térünk vissza az Egy disznótoros pontos leírása című monodrámában. A politikum ezúttal sokkal hangsúlyosabb, mint a már megismert falu és járás mikrotörténései, az ,,ideiglenes” szovjet megszállás és az átvilágítás külön történetszálat kap. A darab struktúrája is bonyolultabb, három történet váltakozik, a disznótor, a pálinkafőzés és az átvilágítás története, ahol a közös szereplők és a történetszálak időleges érintkezései teremtik meg az egységet. Mindhárom történet komótosan építkezik, míg végül mindegyik valamilyen poénnal csúcspontra jut. Varga Emese dramaturgiai munkálkodása nagyon pontos ritmusú alkotást hozott létre. Lajos András úgy játszik a közönségen, mint az előadásban hangsúlyos szerepet kapó citerán. A groteszk, börleszkszerű epizódokat hallgatva-látva könnyes lesz a szemünk a nevetéstől, amikor egy-egy pontosan irányzott mondat a torkunkra fagyasztja azt. Nem csak a hatalom kinevethető bornírtsága köszön vissza, de a félelmetessége, az emberéletekben mérhető rettenete is.

Fotó: Szalai Erika

Lenyűgöző az előadás tárgyhasználata. A hordóból kikerülő tárgyak eleinte csak egy-egy jelenethez szükséges kelléknek tűnnek, de fokozatosan kiderül, hogy egy nagyobb konstrukció épül, a jelenetek végén esetlegesnek tűnő elhelyezés valójában egy hatalmas kirakóst eredményez az előadás csúcspontján. A zene használata ismét jól eltalált és hangsúlyos, nagyon kíváncsiak lennénk, Lajos András hány hangszert tud még megszólaltatni a látottakon kívül.

Soóky László drámái kötetben is olvashatóak, mi kedvet kaptunk hozzájuk.

Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2018.

Színházi társasjáték a Budapest Bábszínházban

Szerző:

Különleges színházi csemege és a társasjátékot szeretőknek is remek lehetőség a Budapest Bábszínház Krabat a fekete malomban című előadásához kapcsolódó társasjáték. A színházi társasjáték egy rendkívül szórakoztató kikapcsolódási forma, érdemes kipróbálni akár az előadás ismerete nélkül is. Bátrabb 12 éveseknek már ajánlható a játék és az előadás is. Fontos, hogy legalább 14 emberre szükség van a játékhoz, így ha jegyet váltottunk, feltétlenül menjünk is el vagy, ha ez végképp lehetetlen, szervezzünk be valakit magunk helyett vagy időben értesítsük a szervezőket!

Olvassátok el beszámolónkat a Krabat – színházi társasjáték bemutatójáról és az alapjául szolgáló előadásról és keressétek a Budapest Bábszínház produkcióit!

https://ketlampas.blog.hu/2024/05/11/krabat_szinhazi_tarsasjatek

https://ketlampas.blog.hu/2024/03/09/krabat_a_fekete_malomban_469

Programdús május a Kettőspont Színházban!

Szerző:

Kettőspont / színház & spirituális ügynökség
MÁJUSI PROGRAMOK a Kettőspontban és a Kispontban ❤

Mindent lehet mondani, de azt nem, hogy eseménytelen lesz a május a Ráday utcai teátrumban! Mindjárt a hónap elején egy erős felütéssel indul a program, a finoman szólva is karakteres Hádész Látomások az Alvilágból monodráma az egyik leggrandiózusabb színpadképpel rendelkező színmű amit eddig a Kettőspontben láthattunk, másnap a Diogenészben csodálhatjuk meg Formanek Csaba játékát.

Nagy örömömre a filozófia is helyet kap a programban a Diogenész Kávéház második estjével, amit Nemes László filozófus vezet. A komoly kérdésfeltevéseket Forgács Gábor Humorforgácsai előzik meg a sűrű programkavalkádban, mely jelzi mennyire széleskörűen igyekszik a teátrum kiszolgálni nézőit.

Személy szerint nagyon várom Ács Tamás új estjét, A bor dicsérete címmel, Tamás karizmáját ismerve azt hiszem az előadás telitalálat lesz, melyhez a Dúzsi borászat szervírozza a finomabbnál, finomabb borokat.

Nem tudom a kedves olvasó, hogy érzi, de én úgy érzem mintha kifejezetten nekem állították volna össze a májusi programot, hiszen nagy szenvedélyem a Jazz zene is megjelenik a repertoárban HEJ! 🙂

Haydn out, Muse in – különleges összművészeti előadás a Jurányi Házban

Szerző:

Plakát: Pájer Lilla

Elsőként a Budapest Bábszínház GAPIT magazin című hírlevelének áprilisi számából értesülhettünk arról egy terjedelmes interjú csattanójaként, hogy Pájer Alma Virágot a közeli jövőben már nem csak színészként és énekesnőként, hanem rendezőként is megismerhetjük. Meglepetésünk persze csak pillanatnyi volt, hiszen Pájer Alma Virág szinte mindig valami újdonsággal rukkol elő. A Budapest Bábszínház Kísérleti Stúdiójában létrehozott Ponttól pontigban többek között robotlabdákkal bábozott, hogy aztán a Tér12 KREÓN ANTIGONÉ című előadásában prózai színészként Iszméné és Samu, az őr szerepét játssza, majd kisvártatva egy egészen egyedi előadásban, a szintén Tér12-ős K(i)útkeresők című játékszínházi innovációban tűnjön fel egy olyan sztárszínésznőt játszva, aki Antigonét alakítja. Innen Bán Bálint első rendezésébe, a sétáló versszínházi Drága kis szemétdombom-ba vezetett az út, hogy közben még egy kis hírszínházi kitérő is beleférjen, az Apertúra Cucli XIV. előadásában, A gátőrben mókázott együtt a társulattal és Nagypál Gáborral. Amit eddig megtudtunk a készülő előadásról, a Haydn out, Muse in – múzsadilemmák című koncertszínházról, az szimatunk szerint, igazi, kihagyhatatlan összművészeti előadást sejtet.

Videó: Márkus Sándor

Elsősorban nagyon izgalmas az alkotók személye, és az a sokféle terület, ahonnan összesereglettek létrehozni ezt a projektet. A Metrum Ensemble munkáit még nem ismerjük, de igen jó ajánlólevél számunkra, hogy dolgoztak már a Forte Társulattal az El, valahová című komoly szakmai sikereket elérő előadásban. Ők hozzák a produkcióba a Haydn kompozícióiból valamint reneszánsz, barokk és kortárs zeneművekből felépített zenei világot. Ténai Petra színésznő a fizikai színház felől érkezik, ez a fenti zeneiséggel és az alant sorolandó szövegekkel együtt igen érdekes kombinációnak ígérkezik. Esterházy Péter 33 változat Haydn koponyára című drámájából és Tóth Kinga All Machine című versciklusából való részletek mellett Benkó Bence és Pájer Alma Virág szövegei is elhangoznak az előadásban. Az egyes megjelenő szereplőknek Hannus Zoltán, a Budapest Bábszínház színésze, Nyakó Júlia, a Stúdió K Színház színésznője és a rendező kölcsönzik a hangjukat. A színlapot tanulmányozva még egy olyan névre bukkanhatunk, akinek a munkái kihagyhatatlanok számunkra: az előadásban megjelenő árnyjátékért Kovács Domokos a felelős. Ennyi művészeti terület, ennyi különböző látásmód fúziója valóban egyedi összművészeti alkotással kecsegtet.

Fotó: Osváth Judit

A téma is igen figyelemfelkeltő. Az eseményoldal leírása szerint:

Adott egy, a feudális kiszolgáltatottság világában lavírozó zseni, aki történetesen férfi.

De milyen szerep juthat ebben a világban egy zseninek, ha történetesen nő?

Vajon csak múzsaként, a vágy ihletadó tárgyaként veheti ki részét az alkotásból?

Haydn alakját legendák övezik – életműve a feldolgozhatatlanság és a talányok szimbóluma is lehetne. Előadásunk ezen életmű mentén a zsenialitás és a külvilág ütközéseiről, valamint a Haydn életében megjelenő nőalakok szerepeinek konfliktushelyzeteiről fogalmaz meg kérdéseket.

A művész és a hatalom viszonya, a női szereplehetőségek és szerepkonfliktusok boncolgatása mindenképpen kedvenc témáink közé tartoznak. Az előadást május 15-én és 16-án 19 órától nézhetjük meg a Jurányi Házban. Találkozzunk!

Az előadás eseményoldala:

https://www.facebook.com/events/3185973438202292/3185973448202291?active_tab=about

A Budapest Bábszínház hírlevelére itt lehet felíratkozni:

https://budapestbabszinhaz.hu/hirlevel

Formanek Csaba gondolatai a Színházi című Rékasi fotók kapcsán

Szerző:

Színház és fotó van ma terítéken. A folyamatos jelenidő elragad, magával ránt, a megállított pillanatok mintha a lelket is megsűrítenék. Nézem ezeket a képeket, és arra gondolok: 100 év múlva, amikor mi már nem leszünk, mit jelentenek majd ezek az akkori szemlélőknek – ha lesznek ilyenek.
Most viszont még vagyunk, és láthatjuk egymást élőben, mozgásban, esendően, tervszerűen közeledve a külső vagy belső őrület, eksztázis felé. Amíg a hullámverések elcsitulnak.
A héten még 2 színház „zavarja meg” az állóképeket:
Ma este: Gogol: Az őrült naplója
Szombat este: Majorfalvi – Téglás: Az ötször született fiú – Az évadban utoljára!

Forgács Gábor humorforgácsai

Szerző:

Fotó: Rékasi Attila

Tegnap este a Kettőspont színházban Forgács Gábor színész, humorista, szinkronszínész Humorforgácsok című előadását láttam, melyet Csifó Dorinával és Kárpáti Leventével vittek színpadra a Ráday utcában összesen hat alkalommal ebben az évadban.

Én ahhoz a generációhoz tartozom, amely a Szeszélyes évszakokon és a Gálvölgyi-Shown nőtt fel, igy az a fajta humor, amit Forgács Gábor képvisel szerves része volt gyerekkoromnak. Talán nem a sajátom, hiszen nem  választottam, de nosztalgiával és biztonságérzettel tölt el, azzal  a tudattal, hogy amit gyermekként szerettem, szerethető lehet ebben az önmagából régen kifordult világban.

Mit kaptam Forgács Gábortól tegnap este? Először is patikamérlegen adagolt Forgács humort, remekül kitalált, jól megrendezett összeállítást mindabból, ami ő: standup comedy, helyzetkomikum, kabaré, dalok, a kihagyhatatlan jódli, finoman de egyértelműen megfogalmazott társadalomkritika, közéleti utalásokkal melyek mindig aktuálisak és persze az elmaradhatatlan svájci sapka és munkás karakter, amit senki nem tud úgy mint ő. Na és persze a sztorik… Honthy Hanna, Hofi Géza, Bessenyei Ferenc..  jó, hogy van még, aki emlékszik rájuk.

Amit még kaptam tőle és vele csodásan kooperáló színésztársaitól az az élmény, hogy minden, ami a színpadon történik nekem, a nézőnek szól, még ha az előadás szinte minden pontja a művész úr személyéhez, munkásságához kapcsolódik, egy percig nem éreztem úgy, hogy az öncélú lenne. A darabnak a közönség pont úgy részese volt, mint a színpadon játszó színészek, bár az elismerés egyértelműen az utóbbiakat illeti meg. A szereplők közötti kedves élcelődés, humoros odaszólások, könnyeddé és személyessé tették az egész előadást.

Forgács Gábor egyike azon színészeknek, akik nagyon tudják, hogy kell a színpadon lenni. Legyen szó tv kabaréról vagy egy kis, alternatív színházról 30 férőhellyel, ugyanazt a minőséget kapja a kedves néző. Bár személyes véleményem, hogy ez utóbbi esetben még annál is többet.

A Kettőspont színház az a hely, ami teret ad modern, alternatív színdaraboknak, képzőművészeti kiállításoknak, amatőr és profi színjátszó társulatok darabjainak, gyerekprogramoknak, filmvetítéseknek és most még bővült a színpaletta ezzel az egyik korábbihoz sem hasonlítható előadással. Számomra ez a varázsa ennek a helynek, hogy mindig egy kicsit mást ad, mer kockázatot vállalni és én hiszek benne, hogy ez a jó út.

A darab a jelen állás szerint már csak két alkalommal, ma április 20-án és holnap este lesz látható a Ráday utcában. Mindenkinek ajánlom. Nosztalgia, szeretet, minőség, csak kaphat az ember ha megnézi, mi mást kívánhatunk még? Ha én kívánhatnék még valamit, az az lenne, hogy Forgács Gábor soha ne érezze azt, hogy amit ad, az már nem elég. Isten tartsa meg őt nekünk még sokáig, minden jót kívánunk Művész Úr! 

Versek a színházban – Költészet Napi ajánló

Szerző:

Meghatározó élményeink kötődnek azokhoz a versekből készített előadásokhoz, amit színházban láttunk. Talán az első ilyen még az ősidőkben Jordán Tamás és Sebő Ferenc József Attila-estje volt és jóval később Fekete Ernő Mennyekbe vágtató prolibusza, aminek a minap volt az utolsó előadása. A közeli jövőben is számos, versekből összeállított előadást nézhetünk, ezekből hoztunk most hármat, és egy ráadás játékot.

Elsőként az Apertúra kortárs költészeti sétaszínházi előadását ajánljuk, április 19-én a Janikovszky Éva – parkban lesz a második előadás. Nádasdy Ádám, Tóth Krisztina, Závada Péter, Kemény Zsófi, Peer Krisztián és Simon Márton verseiből rendezte Bán Bálint, aki azóta már a második rendezésén dolgozik. Különlegessége lesz az alkalomnak, hogy Pájer Alma Virág is csatlakozik a játszókhoz, Borsányi Dánielhez, Formán Bálinthoz, Király Dánielhez és a színpadon ritkán felbukkanó Benkó Bencéhez. Mi a bemutatót láttuk, és nagyon megszerettük az előadást.

Itt írtunk is róla:

https://ketlampas.blog.hu/2024/03/30/draga_kis_szemetdombom

A Vígszínház Házi Színpadán vehetünk részt április 15-én és május 8-án Zoltán Áron és Igó Éva versszínházán, ahol nem csak ismerkedni lehet a Tilos az Á könyvek Szívlapát című, elsősorban kamaszoknak összeállított versantológiája alapján a kortárs költészettel, de magunk is alkotóvá válhatunk.

Ebben a hónapban is elérhető lesz április 18-án az Örkény István Színház verses előadása, az Anyám tyúkja, aminek már a második része is nagy sikerrel fut a színházban. Ez az összeállítás a klasszikusokra fókuszál, Várady Szabolcs száz ismert magyar verset válogatott össze az előadás számára, jó ezeket újra hallgatni és rácsodálkozni az Örkény művészeinek értelmezésére.

Április 18-án a K11-ben a VerShaker Versjátékok című alkalmán lesz lehetőség remekül szórakozni. Mi egy korábbi alkalmon jártunk a Kettőspont Színházban, és lenyűgözött minket a Zoltán Áron által kitalált társasjáték-forma kreativitása. Nem mellesleg remek versekkel is gazdagabbak lettünk.

Beszámolónk itt olvasható:

https://ketlampas.blog.hu/2023/02/01/vershaker

Boldog Költészet Napját kívánunk, olvassatok, hallgassatok és nézzetek verseket az év minden napján!

Kettőspont / színház & spirituális ügynökségÁPRILISI PROGRAMOK a Kettőspontban és a Kispontban ❤

Szerző:

A Kettőspont Színház 2024. áprilisi programja igai tavaszi nekilendülés, kiemelnénk Rékasi Attila SZÍNHÁZI című jubileumi kiállítását a RÉKASI 50/30 rendezvénysorozat keretében, mely a művész ötvenedik születésének napján 25-én este kilenckor nyílik Ács Tamás színművész mond verset, Gogol: Az őrült naplója előadása után.

Premier is várható Forgács Gábor: HUMORFORGÁCSOK szerzői műsora debütál 5-én.

Izgalmasnak ígérkezik a Public Art Konferencia a képzőművészet rajongóinak 12-én.

Végre újra láthatjuk a remek Senki sem mer egyedül élni című darabot Pusztai Luca és Formanek Csaba játsza 10-én és 11-én. jegyek a jegy.hu oldalon beszerezhetők!!!