Debreczeni Imre festőművész installációja a Caffart 2023-as művésztelepi kiállításán a bajai Eötvös Józsed Főiskola Kortárs Galériában Fotó: EJF
Nagyon fontosak a mai kortárs képzőművészet életében a művésztelepek, amelyek általában nyaranta kínálnak lehetőséget az elmélyült alkotómunkára. A budapesti székhelyű Caffart Képzőművészeti Egyesület 2023. nyarán immár tizennegyedik telepét rendezte meg hivatásos festő, grafikus, szobrász és fotóművészeket invitálva meg a közös gondolkodásra és egyéni kísérletezésre. Az egyesület vezetősége által válogatott gyűjteményi képeket bemutató tárlat mindig sok látogatót vonz Baján; aki teheti, térjen be a Eötvös József Főiskola Kortárs Galéria terébe.
Tizennyolc művész huszonkét alkotását tekinthetik meg az érdeklődők az Eötvös József Főiskola Kortárs Galériájának legújabb kiállításán, amely az elmúlt nyáron rendezett 14. Caffart Nemzetközi Művésztelep résztvevőinek munkáit mutatja be. A tárlat március 20-ig látogatható BAJA Szegedi út 2. szám alatti kiállítótérben.
Alattyáni István ● Balogh Kristóf József ● Boros Mátyás ● Bugyi István József ● Debreczeni Fanni ● Debreczeni Imre ● Harmath Ica ● Harmath István ● Kecső Endre ● Knyihár Amarilla ● László János ● Nagy Zopán ● Őry Annamária ● Pap Gitta ● Papp Nikolett ● Rékasi Attila ● Sütő Róbert ● Tóth Norbert
Pinczés József festőművész hajlandó nem oda nézni, úgy tűnik nem is csak pillanatokra, hanem órákra, napokra nem néz oda. Nem tudjuk hova nem néz és azt sem hova igen, az azonban bizonyos, hogy a vásznait „fürkészi” vizslatja, talán ott jelenik meg a Világnak az a sajátos képe amit művészete képvisel. Stílusa messziről felismerhető, szimbólumrendszere, számomra a cirkusz a manézs vizualitását, tereit idézi. Szürreális magánmitológiás világ ez, mely messze túlmutat a kortárs festőművészet aktuális áramlatain. Kritikát ígértem, de őszintén mondom részemről nehéz kritikát megfogalmazni, ennek nem csak az lehet az oka, hogy rég követem alkotásait és mindig is elismeréssel szóltam azokról, hanem az is, hogy nem nagyon tud hibázni, ha készít is elbizonytalanodott vagy kevésbé sikerült munkákat azok most itt nem lettek kiállítva. Ennek oka lehet az egyébként nagyon hangulatosnak, családiasnak nevezhető Fest; tisztít galéria nyújtotta, finoman szólva is korlátozott hely. Ha jól számoltam tizenegy alkotás reprezentálja Pinczés jelenlegi festészetét. Nem gondolom, hogy csak a helykorlát miatt maradtak el a kritizálható alkotások, „Jocó” van annyira profi, hogy magával szemben igyekszik a legkritikusabb lenni, kihúzva ezzel a talajt a magamfajta tollforgató lába alól. Eljátszottam a gondolattal, hogy a hangzatos likevadász „Ha belépsz megbánod” címet adom a kritikámnak, mert mikor beléptem a hely jobb polgári lakások előszobáinak négyzetmétereit épp csak meghaladó „kicsinysége” azt juttatta eszembe megérte e nekem ezért Újpestről oda-vissza két órát utaznom. Aztán szerencsére behúztak Jocó legújabb képei, illetve a Galéria méretét ellensúlyozó kedves hangulata, bája. Igen ez egy kis kamara kiállítás, de a kiállított képek szinte mindegyike magas színvonalú „meseszép” alkotás. Reggelig lehetne sorolni, leltárba venni Pinczés tereinek lakóit, motívumainak sokaságát, de itt most érzésem szerint előtérbe került az absztrakció, a régiekhez képest ezeken az alkotásokon tovább nőtt a „sejtelmesség”. Ajánlom a kiállítást, ha pedig valaki messzebbről utazna -mint én- megnyugtatom, hogy a környék remek, érdemes benézni a szemben lévő Várfok Galéria aktuális kiállítására, amiről hamarosan szintén írni fogunk.
A tárlatot tegnap Modor Bálint nyitotta meg a Fest, tisztít Galériában Budán.
Meghívó tárlatvezetésre Szürke zóna című MMG Galéria kiállításra
Aki már látta a tárlatot annak is érdemes ellátogatnia a tárlatvezetésre, mert a megnyitóhoz képest a művész új, a művek értelmezését segítő képekkel, szövegekkel egészítette ki az installációkat, festményeket. Ezek a kiegészítések, segítenek a művek befogadásában, illetve betekintést engednek az alkotói folyamatokba. Hogyan születik meg egy új alkotás, miként változik a koncepcióhoz, az elkészült vázlatokhoz képest a mű.
MMG Galéria, Akácfa utca 20, Budapest 1072, 2024. február 24. 16:00
Február 16-18. között rendezték meg Balassagyarmaton a 39. Madách Imre Irodalmi Színpadi Napokat, vagyis az ISZN-t. Három fős szakmai zsűri, Regős János a Magyar Színjátékos Szövetség elnöke, ifjabb Vidnyánszky Attila, a Vígszínház tagja és Perényi Balázs rendező, drámatanár a tíz megtekintett előadás közül a Kétlámpás Blog egyik tavalyi kedvencét, a Trainingspot Társulat Sűrített – avagy ÉletIGENlés HalálNEM választással című előadását találta a legjobbnak, olyannyira, hogy nem csak a legjobb előadás, de a legjobb színésznő és színész díját is elhozták. Boda Tibor, Manyasz Erika és Jobbágy Kata közös alkotása igazán katartikus történet, nem csodáljuk, hogy a zsűrit is levette a lábáról.
A Trainingspot Társulat a legintimebb színházi forma, a szoba- vagy lakásszínházszínház legavatottabb szakértője a városban. Nagyon ajánljuk, hogy próbáljátok ki, egészen más hatásokkal dolgozik egy ilyen előadás, mint akár egy pici színháztermi, pláne kőszínházi, nagyszínpadi produkció. Nem csak azért, mert a nézők és a játszók közelsége miatt nagyon finom és pontos játékot láthatunk, de azért is, mert a kis létszámú közönség valóban nézőközösséggé válik ezekben a bensőséges terekben. A lakásszínházakban a színházi élmény mellett azt is megélhetjük, hogy szívesen látott vendégek vagyunk. A különlegességre nyitottak rácsodálkozhatnak a térhasználat kreatív megoldásaira, például arra, hogy hogyan lehet egy valóságos konyhát bevonni az előadásba. Legközelebb március 10-én, az alkotás13 lakásszínházban láthatjátok a Sűrítettet az Alkotás utcában.
Másik kedves csapatunk, a RÉV Színház rendezői különdíjban részesült a fesztiválon. A Jókedvvel, bőséggel című előadást Fábián Péter rendezte. Árvai Péter, Balla Richie, Bársonyosi Dávid és Kiss Tünde groteszk játéka alá már megint alákúszott a valóság. Az egy szavalóverseny megszervezése körül bonyolódó előadást nézve nehéz lesz nem a közelmúlt hasonló botrányára gondolni, pedig az előadás nem reakcióként, hanem előérzetként született még 2023 elején. Bár a győriek előnyben vannak, ha a RÉV előadásaira kíváncsiak, szerencsére a budapestiek is elcsíphetik néha az előadásaikat, legközelebb a MU Színházban március 9-én a Jókedvvel, bőséggelt, a már korábban ajánlgatott jurányis Tantermi Színházi Szemlén pedig a Belém égsz című színházi nevelési előadásuk nézhető meg. A győriek viszont annak örülhetnek, hogy március 24-én a RÉV meghívására hozzájuk látogat a Trainingspot RePlay című előadása.
Kritikusként hatalmas segítséget és kiapadhatatlan információforrást biztosítanak számunkra a Selinunte Kiadó kiadványai. Akár primer forrásra, vagyis kortárs drámák szövegeire, akár a félmúlt színháztörténetére, akár itt és most alkotó színházi alkotókról van szükségünk olvasni valóra, először náluk keresgélünk.
Az Olvasópróba sorozatban olyan drámaköteteket találunk, amelyek egy-egy téma köré rendezve tartalmaznak olyan kortárs magyar drámaszövegeket, melyek nem csak színpadi megvalósításukban, de olvasmányélményként is hatásosak. Az eddig megjelent hét kötet közül a legfrissebb a Kortánc című, mely rendhagyó módon nem egy téma köré szerveződik, hanem egy darabszervezési megoldás, a körtánc mintájára írt művek gyűjteménye. A mi kedvencünk a Kortárs klasszikusok című kötet, amiben például egy számunkra meghatározó előadás szövege, Gábor Sára és Hegymegi Máté Kohlhaas-átirata olvasható.
A sorozatról bővebben a kiadó oldalán tájékozódhattok:
A Kortárs Drámaírók sorozatban eddig Székely Csaba, Tasnádi István, Kárpáti Péter, Pass Andrea, Darvasi László és Szücs Zoltán gyűjteményes kötete elérhető.
Fodor Tamás dedikálja a Szabadságszigeteket Nagypál Gábornak a Stúdió K előterében (forrás: Stúdió K Színház facebbok oldala)
Számunkra a legfontosabbakká a kínálatból Sándor L. István alkotókat és műhelyeket feldolgozó könyvei váltak. Rengeteget tanultunk a Katona és kora című két kötetes munkájából, de a legkedvesebb számunkra a Stúdió K Színház és Fodor Tamás történetét feldolgozó Szabadságszigetek és Színváltozás. Az elképesztő alaposság mellett egy egyszerűen letehetetlenül szórakoztató olvasmányt kaptunk. Nagyon várjuk a harmadik kötetet. Legújabb szerzeményünk a Színházíró című kötet, mely Kárpáti Péter pályaképét rajzolja fel. Sándor L. István mellett Szűcs Mónika és Sebők Borbála írásai járják körbe ezt az igen izgalmas témát. A Színházíróhoz érdemes hozzáolvasni egy igazi irodalmi szenzációt, Kárpáti Péter első regényét, a Térkép a túlvilágról címűt. Ritkán ragadtatjuk magunkat könyvkritikaírásra, de a Selinunte Kiadó két könyve még ezt is kihozta belőlünk.
A Selinunte Kiadó megújította a könyvbemutató fogalmát, és visszaadta a hitünket abban, hogy ez a forma képes dinamikus és szórakoztató lenni. Volt már felolvasó színház, Kárpáti Péter regénye kapcsán, egy szinte bírósági tárgyalás izgalmával fölérő szembesítés a Színváltozások bemutatójakor, improvizációs workshop Kárpáti Péter pályaképének apropóján. Kíváncsiak vagyunk a következő ötletre.
Érdemes ellátogatni a Selinunte Kiadó honlapjára, ahol nem csak a könyvekről kaphatunk bővebb információt, de remek beszélgetéseket is hallgathatunk. A webshoppon keresztül pedig jelentős kedvezménnyel rendelhetjük meg a köteteket. Ha valaki a kisebb, cikk méretű formátumot kedveli vaskos monográfiák helyett, keresse fel az Ellenfény című folyóirat oldalát, heteket lehet eltölteni a böngészésével!
Majorfalvi Bálint és Téglás Márton a Kettőspont Színház pódiumán, 2023 novemberében Fotó: Rékasi Attila
A címben szereplő matematikai anomália úgy köthető Az ötször született fiú címet viselő előadáshoz, hogy a jó humorú színész rendezők több színházi figura bőrbe bújva állítanak tükröt a teátrumok világának, illetve akár önmaguknak is. Volt szerencsém látni a produkciót és azt kell mondjam nagyon-nagyon jól éreztem magam, ciki nem ciki jól szórakoztam, jól éreztem magam! Megnézném még egyszer ezt a szerethető előadást és nem csak a remek színészi játék miatt. Vegyenek jegyet mielőbb, le ne maradjanak vasárnap este héttől a Kettőspont színházba várják önöket az alkotók, Majorfalvi Bálint és Téglás Márton ill. Fábián Nikolett/Ferenci Péter fények, hangosítás.
Hogy hány éves vagyok, azt ne firtassuk. Annyit elárulok: 1979-ben születtem. (Többet nem segíthetek..) Régi darab régi köntösben, első ránézésre. Másodikra is. Van több idegesítő szokásom. Az egyik, hogy újra és újra ugyanazokat a kérdéseket teszem fel. Ennek ellenére sok barátom van, akik még beszélgetni is szeretnek velem!
Mindezek alapján akár Pielmeier Ágnes, báránykám-ja is lehetnék a Kettőspont színház repertoárjáról. Régi darab (’79-es), ám a kérdések, amiket felvet, sokunkat újra és újra provokálnak, megmozgatnak. Hisz bármennyiszer pörgettük, forgattuk gondolatainkat tudomány és hit határvidékeiről, vélt vagy valós antagonizmusáról, etikai felelősségünk mibenlétéről, gyakran előfordul, hogy az így nyert ábrák, mintázatok valahogy folyton mozgásban vannak. Ebben a témában hív együttgondolkodásra Bodor Géza rendező és három kiváló játszója (Gubík Ági, Pásztor Edina, Fodor Boglárka) egy izgalmas bűnügyi történet kibogozása mentén, egy intim térbe a város szívében: a Kettőspont Színházba. Akár most szombaton este!
Dr. Martha Livingstone-t, a törvényszéki pszichiátert egy zárdába rendelik ki. Feladata, hogy felmérje egy apácanövendék beszámíthatóságát, akit saját újszülöttjének meggyilkolásával vádolnak. Miriam Ruth anya, a zárda főnöknője eltökélten próbálja Ágnest távoltartani az orvostól, amivel tovább fokozza Livingstone gyanúit.
Ki ölte meg a csecsemőt, és ki volt a csöppnyi áldozat apja? Livingstone kérdései arra kényszerítik mindhárom nőt, hogy felülvizsgálják a hit jelentését, a szeretet erejét, és megkérdőjelezzék saját értékrendjüket, viszonyulásukat az emberi bűnökhöz és az isteni akarat(?) megnyilvánulásaihoz.
A történet izgalmas krimibe ágyazva vizsgálja, hogy léteznek-e ma jelenkori csodák, hogy feloldhatatlan-e az ellentét a tudomány és a vallás között.
Szereplők: Doktor / Gubík Ági Anya / Pásztor Edina (Jászai Mari-díjas) Ágnes / Fodor Boglárka
Alkotók: Írta: John Pielmeier Jelmez: Kovács Kata és Kisgyörgy Orsi Zene: Nagy Lajos A rendező munkatársa: Pál Zsófia és Danila Liza
Rendezte: Bodor Géza
A színdarab Magyarországon a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre.
Kőrösi Papp Kálmán festménye és Magyari Balázs szobra társaságában a megnyitó előtti pillanatokban
E két Világot a művészi minőségen kívül összeköti a kozmosz. Esetükben ez nem tudósítói túlzás, hanem a közös érdeklődés, közös téma. Magyari Balázs szobrászművész és Kőrösi Papp Kálmán festőművész alkotásait egy számomra szokatlan, másoknak is talán „egzotikusnak” tűnő helyen láthatjuk: a Vajdahunyad várában, jobban mondva annak a városligeti klónjában. Jópár évet éltem a környéken, számtalanszor róttam hangulatos utcáit, bevallom tehát, nem a kortárs képzőművészet kapcsán égett bele retinámba a környék. Most azonban e két kiforrott, mondhatni pályája csúcsán lévő művésszel örömteli módon egészülnek ki ezzel kapcsolatos korábbi élményeim. Ajánlom a kiállítást mindazoknak, akik két egyedi művész kozmoszi világát szeretnének befogadni és nem mellesleg egy csodás palotát is látni.
Ma este jegyvásár a Kettőspontban, itt vannak a színészek, alkotók is, kedvezmények, a vásárlók tombolán jegyeket nyerhetnek! Beszélgetés, klubhangulat. Mi már itt vagyunk, Ágnes báránykám, Az ötször született fiú, Jelentés az akadémiának. Gyertek!
Székely Edit és „MÁV-os” zeneművész kollégái elvarázsolták a közönséget az „Ismerd meg az ütőhangszereket!” délutánjukon.
Fotók: Rékasi Attila
Székely Edit fuvolaművész műsorvezetőként, animátorként vezette végig a csillogó szemű nagyon aktív újpesti nebulókat az ütőhangszerek játékos megismerésének Vivaldi muzsikáját is megszólaltató élménygazdag útján. Három kiváló „játszótársával” a MÁV Szimfonikusok Zenekart képviselve érkeztek Újpestre, az Ifjúsági Ház nagytermébe mely meg is telt a kis érdeklődőkkel. Edit nagy rutinnal, remek pedagógiai érzékkel vezette a jövő közönségét, akik a sokat emlegetett „csak a telefon érdekli őket” vélekedést itt most messze meghazudtolva, nagyon nagy aktivitást mutattak. A feltett hangszerfelismerő kérdésekre számtalan jelentkező kéz reagált. Felnőttként is élmény volt Vivaldi Tél című közismert kompozíciójának ütős átiratát meghallgatni a három művésztől, igazi zene csemegét hallhattunk. A különleges bemutató koncerten, az előadók által konstruált-fellelt „hangszereket” is megszólaltattak a gyerekeknek, például a nyitóképünkön is látható rozsdás autórugót, aminek kifejezetten kellemes hangja volt a szakavatott kezek által megcsendítve. Azt gondoljuk érdemes akár más kerületekből is ellátogatni, mert nagyon nagy élmény egy ilyen program, március elején újra egy hangszercsoport érkezik, látogassanak el Újpestre!
Székely Edit művésznő a délután házigazdája, műsorvezetője
JÁTÉK, ZENE, ÖRÖM – a MÁV Szimfonikus Zenekarral
Kodály szavai adták az idei sorozat címét. „Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömet!” A klasszikus zene és a hangszerek segítségével nyújtunk élményt a koncertlátogató gyerekeknek. Közös éneklés, zenei játékok segítségével élheti át mindenki a saját alkotás élményét, valamint a közösséghez való tartozás örömét. Az európai kultúra legismertebb és legkedveltebb kamarazenéiből válogattunk a sorozatban, valamint vonós –illetve szimfonikus zenekari művekből. A koncerteken bemutatjuk, hogyan szólalnak meg a hangszerek, valamint előadás közben több játékos zenei gyakorlat, mozgásos játék beiktatása is helyet kap. Az interaktív zenés délelőttöt Székely Edit fuvolaművész, zenepedagógus vezeti.
ZENEDÉLUTÁN ISKOLÁSOKNAK 2. ELŐADÁS: 2024. FEBRUÁR 9. PÉNTEK 14 ÓRA 30 PERC Ismerd meg az ütőhangszereket!
Az előadás időtartama: kb. 50-60 perc
Helyszín: Újpesti Kulturális Központ – Ifjúsági Ház, színházterem (1042 Budapest, István út 17-19.)
A jegy ára: 1500 Ft
A gyerekeket kísérő pedagógusoknak 10 fő esetén 1 db tiszteletbérletet/tiszteletjegyet biztosítunk. Újpest kártyával 10% kedvezményt adunk a bérlet és/vagy a jegy árából. Egy kártya 1 főnek ad kedvezményt.
Az igényeket a jelentkezés sorrendjében tudjuk teljesíteni.
Jelentkezés és információ: Katona Gyöngyi; katona.gyongyi@ujkk.hu; 0670/430-5627
Mindig különleges alkalom, amikor egy színházi nevelési előadást valós működése közben, a gyerekek között láthatunk. A Varázsecset című komplex színházi nevelési előadás ma a József Attila Általános Iskola harmadik és negyedik osztályához látogatott, és voltunk olyan szerencsések, hogy a munkabemutató után élesben is láthattuk a KB35 Színházi Nevelési Társulat produkcióját. A két színész, Fodor Éva és Villant Bálint úgy játszott a gyerekek lelkén, mint az előadásban központi szerepet játszó Koshi csengőn. Egy mozdulattal, egy tekintettel tudták bevonni őket a játékba, és ami még több, egy mozdulattal, egy tekintettel tudták elcsendesíteni őket, amikor újra a figyelmükre volt szükség. A Varázsecset a színházi nevelési előadások között is különleges, nem a vitaszínház felől, hanem a művészetterápia felől közelít, úgy beszél a művészet hatalmáról és gyógyító hatásáról, hogy a hallgatósággal is megismerteti ezt a felszabadító élményt, a közös alkotás örömét. Akinek nagyóvodás, kisiskolás gyereke, tanítványa van, bátran hívja meg ezt az előadást! További kedvcsinálóként olvassátok el a munkabemutatóról szóló írásunkat!
És erről jutott eszünkbe, hogy ajánljuk nektek a Jurányi Házban megrendezésre kerülő 6. Tantermi Színházi Szemlét, amit a Füge Produkció koordinál. Két nap alatt 11 társulat 12 előadása lesz látható, a felhozatal, bár nem teljes, elég pontos képet fog adni arról, hol tart ma a gyerekeknek, kamaszoknak szóló színházi nevelés, milyen előadásokat érdemes keresni, ha meg akarjuk szerettetni a következő generációkkal a színházat, és fontos, őket érintő és foglalkoztató kérdésekről akarunk velük beszélgetni. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy nem csak tanárként, de szülőként is kezdeményezhetjük, hogy ezek az előadások ellátogassanak az iskolákba. A már fent említett KB35 mellett megismerhetitek a győri RÉV Színházat, a Hétpróbás Társulatot (ők nekünk is újak lesznek), a DanteCasinot, ami szintén egy viszonylag friss formáció, a SPOT Csoportot, a Nézőművészeti Kft-t és a Független Színház Magyarországot, találkozhattok Freeszfe-s alkotókkal, és részt vehettek az ÖrkényKöz vitaszínházán. Tartalmas két napnak ígérkezik, a Kétlámpás Blog mindenképpen be fog számolni róla.
De még egy ennyire széles merítésből is maradnak ki fontos társulatok és előadások. Az Apertúra rengeteg jobbnál jobb osztálytermi színházi előadása újabb klasszikus mű feldolgozásával bővül. A Nóra február közepére a nyílt próba fázisáig jut, hamarosan bemutató várható. A középiskolásokat célzó repertoár így az Antigoné, a Hamlet, a Néró, a véres költő, Az apostol és a Kohlhaas mellett egy Ibsen-drámával is bővül. Szerintünk nincs kellemesebb módja az érettségire való készülésnek, mint a klasszikusok osztálytermi színházi formában való befogadása. Ezek az előadások is meghívhatóak, érdemes rászánni egy-két dupla magyarórát évente. Osztályfőnökök számára pedig jó szívvel ajánljuk a Stockholm című részvételi színházi előadást, a diákok egészen új oldalukról ismerhetik meg egymást és önmagukat általa. Bővebben korábbi kritikáinkból tájékozódhattok:
Végül, de nem utolsó sorban érdemes egy pillantást vetni a színházakban működő színházi nevelési munkacsoportokra. Az évad elején végigjártuk a meghirdetett tanárműhelyek nagy részét, ahol megismerkedhettünk a Szkénében, a Trafóban, a Pesti Magyar Színházban és a Budapest Bábszínházban dolgozó műhelyekkel. Ha klasszikusabb színházlátogatásra vágyunk, akkor is érdemes részt venni az előadásokhoz csatlakozó foglalkozásokon, így még teljesebb lesz az élmény, ahogy azt már egyik előző írásunkban a Stúdió K beavató színházi alkalmai kapcsán bemutattuk. Beszámolónkat itt találjátok:
Soltis Miklós SZÜRKE ZÓNA című kiállításán járt a FakTúra folyóirat a Magyar Műhely Galériában
Fotó: Rékasi Attila
Irónia, humor, társadalomkritika a falakon, mindenképp tekintsék meg az ingyenesen látogatható kiállítást, nekünk nagyon tetszett, rég láttunk ilyen remek egyéni kiállítást.
,,És akkor imigyen szóla egy égi hang: Mesélj. Ne féld a meséket, mesélj.” (Esterházy Péter)
A Magyar Műhely Galéria (Akácfa utca 20, Budapest 1072, Magyarország)
Soltis Miklós: SZÜRKE ZÓNA | Festmények és installációk
Megnyitó: 2024. február 7-én, szerdán 18 órára. Megnyitó beszédet mond Fekete Ádám író, rendező.
A kiállítás megtekinthető március 1-ig, munkanapon 10 és 17 óra között.
Az Itt és Most Társulat a Ráday utcában egy improvizációs színházat működtet egyedi és nagyon szórakoztató előadásokat létrehozva. A gyáva című előadásuk viszont különleges a színház repertoárjában, ritkán hoznak létre kötött szövegű produkciót. Legutóbb erre a RUSZT-on, a Ráday Utcai Színházi Találkozón került sor, amikor is Formanek Csaba, a szintén Ráday utcai Kettőspont Színház igazgatója írt számukra jelenetet a Légypapír íze címmel. A február 10-én látható A gyáva Sarkadi Imre kisregényéből készült, Varju Nándor adaptálta és rendezte, Janó Anna és Boda Tibor játssza. A fantasztikus színészi játék mellett az adaptáció kiválósága is a megtekintés mellett szól. Sok gondolkodni valót kaptunk ettől az előadástól, ha elolvassátok kritikánkat, az is kiderül, miért:
Valentin-napra nem is lehetne jobb programot találni, mint a társulat egyik improvizációs előadását, a Lá(j)v sztorit. Alant olvasható beszámolónk a 2023. március 17-ei előadásról szól, és a dátummegjelölés ez esetben azért kiemelten fontos mert az improvizációs előadások esetében tényleg minden alkalom más, megismételhetetlen, egyedi élmény, mely ott és akkor születik a szemünk előtt. Aki még nem találkozott ezzel a formával, annak erősen ajánljuk, hogy próbálja ki! Mi nagyon jól szórakoztunk, és időről időre kedvet érzünk, hogy meglepjenek bennünket.
Amint láthatjátok, nagyon sokféle, akár gyerekekkel is látogatható program lesz egész hónapban a színházban. Az Itt és Most azonban nem csak egy színház, hanem egy rendkívül vendégszerető társulat és közösségi tér is. A látogató nagyon hamar otthon érezheti magát náluk, és szívesen lesz visszatérő vendég. Próbáljátok ki!
Az előadás utáni képzőművészeti foglalkozás fotója
A 2024. február 3-i Leprikónok átka előadás előtt Formanek Csaba a Kettőspont Színház „atyja”, alkotója, remetéje, házigazdája, műhelyvezetője, ügyvivője, gondnoka, az egybegyűlt közönségtől megkérdezte, ki érzi gyereknek s ki felnőttnek magát. Kézfeltartással jeleztük hovatartozásunkat. Én felnőttnek érzem magam, FELNŐTT FELNŐTT, igen! – emeltem a kezem jó magasra. (gyermeki lelkesedéssel)
Tudom, ismerem, alkalmazom baráti beszélgetéseimben a „valahol belül megmaradni gyermeknek” filozófiáját, pszichológiáját és spirituális jelentőségét is. Mindig vegyül tehát egy kis bánat abba, amikor ennyire határozottan felnőttnek tapasztalom magam. Nekem a gyerekkor nem fennkölt nosztalgia, megvagyon annak is az oka, bár úgy érzem, jócskán túlléptem már a gyerekkori sérelmek dédelgetésének szakaszán. A felnőttléthez társuló belső szabadságérzet, erőim és készségeim birtokbavétele, uralása (na jó, törekvés rá) , az autonómia tágassága, a felelősségtudat éberségre szólító ereje engem valahogy mindig ebbe a „táborba” húz. Azt is hiszem, hogy ez a kettő nem zárja ki egymást. De hogy ez mit jelent pontosan, azt most ezen a felületen nem tudom és nem szeretném kifejteni. Akit érdekel, hívjon el kávézni és fülibe dadogom.
Azt viszont le merem itt is írni, hogy ami Ács Tamás előadása közben történik az emberi lénnyel, az túl van ezeken a szofizmákon.
Vajon mi az, amitől egy hatvanperces egyhelyben tartózkodást még a legkisebb kis hároméves is sikerrel „abszolvál” (pici fészkelődést leszámítva) és ami egy alapvetően gyerekeknek szóló előadás felnőtt nézőjét is székhez szegezi és szinte sértődötten veszi tudomásul, hogy véget ért? Azt gondolom, hogy Tamás pazar előadásán is túl ez a valami az, hogy testtől lelken keresztül szellemig elmerülünk valamiben, ami mindünknek, akit anya szült erre a világra, ismerős és otthonos, ami még a tépázott sorsúaknak is bölcső, kapaszkodó és erőforrás lehet: a nyelv ritmusában!
Volt ma egy posztom arról, hogy járjatok színházba, kiállításra meg ilyenek. Most kiegészítem azzal, hogy olvassatok a gyerekeiteknek (magatoknak) Varródani verseket! Teljesen mindegy, hogy hány éves a kölek. Hogy kibújt-e már az anyaméhből vagy sem. Ha nem érti hogy mi a sztori, sebaj, az a réteg akkor neked szól. De a ritmusos szöveg mondásával mondásával mondásával megadod neki, hogy otthon legyen mindenütt, hogy eligazodjon ott is, ahol nem lehet, úristen, ahol képtelenség eligazodni. Oltsuk be a gyerekeket a nyelv ritmusával és az apokalipszis lovait is megülik majd.
Nem tudom, hogy lesz-e még Leprikónok a Kettőspontban, de ha lesz, szólok! Aztán elgyertek ám.
Egy pályázati lehetőséget ajánlunk íróknak, fotósoknak, festőknek, szobrászoknak, műkritikusoknak publikálási lehetőségre tematikánkhoz illeszkedően, minden művészeti ágban.
A 2024 során beérkezett alkotásokat, szakértő zsűri választása alapján minden művészeti ágban az év FakTúra publikációja díjjal tüntetjük ki, melyhez oklevél és művészeti ajándékcsomag is átadásra kerül.
A pályamunkákat a fakturafolyoirat@gmail.com címre várjuk folyamatosan!
