„Új idők új dalai” a fotóművészek szövetségében – kiállítás ajánló

Szerző:

A Kortárs Magyar Fotográfia 2024 kiállítás meghívója – Faktúra folyóirat

A külső szemlélőnek hosszú idő óta úgy tűnhetett, hogy magyarország legrangosabb fotóművészeti szervezete „eltűnt” a jó pár éve megfigyelhető bárkinek teret adó honi kulturális kavalkádból. Akár tűnhetett így is, belülről végigélve a folyamatokat én azt láttam, a társadalmi változások, a gazdasági környezet átalakulása, a demográfiai folyamatok megfejelve a koviddal nagy csapásokat mért minden civil szerveződésre, a szövetségre is. Az MFSZ is megvívta harcait és a jelek szerint újult erővel mutatja fel egyetemes értékeit, az általa létrehozott -előszobájaként is definiált- Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójával vállvetve egy majd kétszáz kortárs alkotót bemutató pécsi kiállítás keretében igyekszik „új” színt hozni hazánk kiállítási kínálatába.

Ha jól érzékelem az egyesülés hatvanadik születésnapján a Várkert Bazárban megrendezett nagyszabású Face-BOOM tárlathoz lehet mérni ezt a kiállítást úgy jelentőségében mint volumenében. Az is egy grandiózus, reprezentatív és látogatott esemény volt.

A pécsi tárlat nívóját tovább növeli, hogy egy minőségi, a munkákat, illetve azok leírását tartalmazó könyv is bemutatásra kerül a megnyitón 2024. március 23-án szombaton este öt órakor a Pécsi Galériában.

Kortárs Magyar Fotográfia 2024
A Magyar Fotóművészek Szövetsége egy generációkat összefogó csoportos kiállítást szervez közel 200 alkotó részvételével 2024 március 23. és április 28. között Pécsen, a Pécsi Galériában és a Martyn Ferenc Galériában.

A tárlat kurátora: Nagy Izabella
A kiállításon köszöntőt mond:
Hamarits Zsolt,
Elnök, Magyar Fotóművészek Szövetsége.
A kiállítást megnyitja:
Fekete Valéria művészeti vezető


A két helyszínen párhuzamosan zajló kiállításon a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának tagjai (FFS) és a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagjai (MFSZ) mutatják be legfrissebb munkáikat.


FFS tagok: Ajkai Dávid, Ákos Levente, Pamuki- Balogh Viktória, Bóka Krisztina, Cseke Tamás, Kis-Kéry Anna, Kiss Richárd, Krász Kíra Dorottya, Legát Franciska, Markó Luca, Nagy Iza, Németh Domonkos Tamás, Nényei Lujza, Orosz Fanni, Regős Benedek, Szabó Liza, Száraz Katalin, Szekeres Laura Virág, Szövérffi Adrienn, Sztrehalet Oxána, Tóthová Emese, Üveges Mónika, Váczi Lilla, Varga Krisztián, Varga Domonkos, Veres Noémi Viktória, Zellei Boglárka.


MFSZ tagok: A Fehér Vera, Agócs József, Ambrits Tamás, Apáti-Tóth Sándor, Arató András, Assay H. Péter, Balázs Zsolt, Balogh Attila, Dr.Baloghné Kovács Matild, Barcsi Diána, Barta Zsolt Péter, Bátorfi Andrea, Bátori Zsolt, Becze Anita, Belicza László Gábor, Benkő Imre, Beregi Edina, Chochol Etelka, Czimbal Gyula, Csikós Árpád, Csillag Pál, Csizik Balázs, Deim Balázs, Diósi Máté, Drégely Imre, Dusha Béla, Eifert János, eM Soós György, Erdős Gábor, Fábry Péter, Farkas Ildikó, Fedor Ilka, Fejér Zoltán György, Felicides Ildikó, Féner Tamás, Fuchs Lehel, Gaál Zoltán, Gál András, Gálos László, Galyasi Géza Attila, Gerhes Gábor, Glázer Attila, Gombos Lajos, Varga Tamás, Gőbölyös Luca, Gyenes Zsolt, Gyukics Péter, Haid Attila, Haris László, Haid Attila, Hajdú József, Hamarits Zsolt, Harnóczy Örs, Hegedűs 2 László, Herbst Rudolf, Herendi Péter, Hitre Imola, Homoga József, Horváth Barnabás, Horváth M Judit, Horváth Péter, Horváth Tamás, Ilku János, Jáger Viktor, Kállai Márton, Kaiser Ottó, Katona Bálint, Katkó Tamás, Kele János, Keleti Éva, Kerekes Emőke, /Keresztes Zoltán, Kis Lajos, Kiss-Kuntler Árpád,Kolozsi Beáta, Korniss Péter, Kovács Norbert, Kóti Réka, Körtvélyesi László, Landthaller Judit, Lehotka László, London Katalin, Martin Wanda, Martinkó Márk, Mánfai György, Mészáros János, Mezősi Ágnes, Módos Gábor, Molnár Zoltán, Mónos Gábor, Móser Zoltán, Mike Károly, Nagy Tamás, Nagy Zopán, Nyilas Ilona, Papp Elek, Polyvás Béla Albert, Ritter Doron, Rékasi Attila, Schild Tamás, Schreck Mo, Sélley Miklós, Seres Géza, Siklós Péter, Simon Csilla, Síró Lajos, Stalter György, Sulyok László, Szabó Béla, Szabó Ferenc, Szabó Judit (Meer), Szamódy Zsolt Olaf, Szilágyi László, Szilágyi Lenke, Sziráczki György, Szirányi István, Szita János, Szél Ágnes, Szolga Hajnal, Tamási Gábor, Tarjáni Antal, Tasnádi László, Timár Péter, Tombor Zoltán, Tóth Egó István, Tóth György, Tumbász András, Urbán Ádám, Váczi Anna, Vadászi Zoltán, Vágó Lévai Katalin, Dr. Varga Tamás, Venczel Attila, Vedres Ágnes, Vécsy Attila, Vizúr János, Wei Xiang, Zséger Olivia, Zsila Sándor.

Vizuális Művészeti Centrum-Pécsi Galériák
Zsolnay Örökségkezelő Nkft
A kiállítás fő támogatói: NKA, MMA.
Az esemény támogatói a Bock Pincészet és a Kostas Oliva.
Zenei háttér: Bodó Marci.
A képanyag szakszerű szállítását Honfi Zsolt biztosította.

Az élet nem habostorta – újra Cucli az Apertúrában

Szerző:

Az Apertúra havi rendszerességgel jelentkező HírHalász Programjának márciusi alkalmán jártunk. Ezúttal Benkó Bence írt és rendezett egy csütörtöki hírből bő másfél órás előadást az érdeklődőknek. A meghívott játszótársak ezúttal Nagypál Gábor, a Stúdió K színésze és Pájer Alma Virág, a Budapest Bábszínház és a Tér12 színésznője voltak. A Stúdió K Színház és az Apertúra elődje, a k2 Színház, szoros együttműködése már az ősidőkre tekint vissza, a Stúdió K nem csak befogadta az akkor szárnyait bontogató csapat előadásait, a Mielőtt az éj leszállt és A Cenci-házat, de közösen is hoztak létre emlékezetes előadásokat. Mi is egy ilyenen, a Dürrenmatt-átirat Bakfittyen figyeltünk föl a k2-re, miután már kihagyhatatlan volt számunkra a következő koprodukció, a Rettegés és ínség is. Nagypál Gábor tehát nem vendégként, inkább jó ismerősként érkezett a produkcióba, bár a jelen csapatból eddig csak Borsányi Dániellel állt együtt színpadon. Pájer Alma Virág is otthon érezhette magát, hiszen a Tér 12 K(i)útkeresőkjében Urbán Richárddal próbálnak színre vinni egy darabot a nézők segítségével, és ezt az előadást is az Apertúra Bázison láthatjuk. Így A gátőr című hírszínházi előadás szereplőgárdája miatt egyszerre volt nagyon ismerős és újszerű nézőknek és alkotóknak egyaránt.

https://ketlampas.blog.hu/2018/03/03/retteges_es_inseg_a_harmadik_birodalomban

Az alkotók: Bán Bálint, Borsányi Dániel, Nagypál Gábor, Urbán Richárd, Benkó Bence, Formán Bálint, Pájer Alma Virág, Papp Letícia

Ugyanezt az egyszerre otthonos és egyszerre originális élményt adta számunkra a színpadi játék is. Benkó Bence egy, a közelgő önkormányzati választásokon induló kormánypárti jelöltekről szóló, hírből inspirálódva Bacsó Béla 1969-es filmszatírájának, a Tanúnak egy figyelemre méltó parafrázisát írta meg erre az alkalomra. Feketevágás helyett egy lefóliázott mesekönyv birtoklása lesz az az apró botlás, ami miatt Gödény (Borsányi Dániel), az egyszeri, független színházi díszítő a politika karmai közé keveredik. Bibe (Nagypál Gábor), a kormánypárt nagy hatalmú manipulátora lehetőséget lát benne, ráadásul akkora a káderhiány a kormánypárton belül, hogy minden lehetőséget meg kell ragadnia a hatalomnak, ha legalább látszatra működtetni akarja az országot. Így lesz Gödény kórházigazgató, a Stúdió K Színház vezetője és egy egyetem rektora, végül polgármesterjelölt. Ez a villódzás a film világa és 50 évvel későbbi valóságunk között hol felvillanyozó, hol félelmetes. Felvillanyozó a tisztelgés a színészelődök előtt, felidézni Kállai Ferenc, Őze Lajos, Both Béla és Versényi Ida alakítását méltó megemlékezés. Másfelől félelmetes, hogy ez a történet minden nosztalgikus felhang nélkül működik 2024 márciusában. A szállóigévé vált mondatok ebben az új kontextusban változtatás nélkül elhangozhatnak, a bornírtság, a hozzá nem értés, a hatalom túlkompenzáló kiszolgálása újra itt van köztünk. Urbán Richárd Rondella miniszterelnöke egészen félelmetes volt. Attól a kiüresedett tekintettől, a lárvaszerű arctól, a faék egyszerűségű gondolkodásmódtól, ami a hatalom legfőbb birtokosát jellemezte, a hideg futkosott a hátunkon. Ez a doktor miniszterelnökúrról alkotott paródia nem külsőségeiben hozta elénk a túl jól ismert figurát, hanem működésmódjában. Formán Bálint, mint egyre följebb kapaszkodó, gátlástalan és erőszakos csatlós, szintén pontos és lidérces alakítás.

„Miért halad így a történelem?
Hogy az emberiség derűsen
váljék meg múltjától.”

Ebben a hónapban még rengeteg alkalommal érdemes lesz visszatérni az Apertúra Bázisra. A csapattal ismerkedőknek a Hidegpont című előadást ajánlanánk, az élőzenével kísért, színházi közegben játszódó gengszterkomédia rendkívül szórakoztató, miközben a közéleti kérdésekre való reflexiót sem ússzuk meg. Teljessé az élmény akkor válik, ha ehhez a hónap második felében hozzánézzük a Rebelliseket és a Premier Bullyt. Három nagyon különböző, mégis tematikájában egységet alkotó előadásról beszélhetünk, a három előadás külön-külön is lezárt egységet alkot, de a három együtt egy komplexebb képet ad. A Felhőkakukkvár a múlt hónapban nagy kedvencünkké vált, a KV Társulattal együtt létrehozott produkció Arisztophanész komédiáinak igen üde, fogyaszthatóvá tett variációja. A négy befogadott előadás mind különleges valamiben, egytől egyig színházi csemegék. A Kétlámpás Blogon az Apertúra címke alatt szinte az összes előadásról írott kritikánk megtalálható:

https://ketlampas.blog.hu/tags/Apert%C3%BAra

Mennyi az esélye? – nőnapi poszt

Szerző:

Ebben az évben azokat a női szerzőket gyűjtöttük össze, akiknek a munkáit 2023. március 8. és 2024. március 8. között láttuk. A képek sorrendjében: Gianina Cărbunariu, Csábi Anna, Dézsi Fruzsina, Gimesi Dóra, Háda Fruzsina, Hódi Virág Noémi, Kemény Zsófi, Line Knutzon, Lábán Katalin, Móga Piroska, O. Horváth Sári, Pass Andrea, Podlovics Laura, Gajda Anna, Romankovics Edit, Szabó Borbála, Szabó Imola Julianna, Szarvas Melinda, Szemerédi Bernadett, Tóth Réka Ágnes, Elise Wilk, Znajkay Zsófia. Mindannyiuknak nagyon köszönjük az élményt!

Az általunk ebben az időszakban látott 135 előadásból 21-nek volt nő a szerzője. Ez siralmas 15%. Túlnyomó részt független színházi előadásokról van szó. Kíváncsiságból megnéztük négy budapesti kőszínház – a Katona József Színház, az Örkény István Színház, a Radnóti Miklós Színház és a Vígszínház – új bemutatóit és repertoárját, hátha csak mi választunk rosszul, és ha kőszínházba járnánk, ebből a szempontból kielégítőbb lenne az eredmény. Véletlenül ebben az esetben is 135 előadást számoltunk össze, ahol értelmezhető a szerzőség, és még alacsonyabb, 12%-os eredményt kaptunk. Itt azért megemlítendő, hogy az Örkény idei négy bemutatójából kettő is női szerző műve, Kincses Réka és Gáspár Ildikó jegyzik a szövegkönyveket. Természetesen ez az arány abból is adódik, hogy a klasszikus színműveket szinte kivétel nélkül férfiak írták, igazságtalan lenne tehát számonkérni a színházakon, hogy nem játszanak több női szerzőt. Valóban így lenne? Ennek a kérdésnek az eldöntéséhez átszámoltuk az általunk látott produkciókat, és csak a kortárs szerzők műveit vizsgáltuk. Az elmúlt évtizedekben csak sikerült annyit változnunk, hogy gond nélkül találhatunk nők által írt műveket. A 93 kortárs színpadi szöveget vizsgálva, amit megnézhettünk az elmúlt egy évben, valóban némi javulás mutatkozik. A férfi és női szerzők aránya így 70%-30%-ra módosul. Ez annak fényében tűnik igazán lemaradásnak, hogy ugyanerre az időszakra vonatkozó olvasmányaink különösebb odafigyelés nélkül hozzák a 55%-45%-os arányt, amit egyébként a főképp a kritikaíráshoz olvasott drámák és szövegkönyvek billentenek ki az egyensúlyból.

Nem csak a címben említett esélyegyenlőség miatt probléma ez, bár ez sem elhanyagolható szempont. Az, hogy egy nőnek szerzőként tized annyi esélye van színpadra kerülni saját drámájával vagy szövegkönyvével, mint egy férfi szerzőnek, mélyen igazságtalan. Ha fent felsorolt alkotók műveit megnézzük, pont ugyanolyan műfaji sokszínűséget találunk, mint a férfi szerzőknél. Az autobiografikus szövegek mellett klasszikusok átiratát vagy újramesélését, ökothrillert, történelmi drámát, fekete komédiát, mesét és kifejezetten politikus alkotást is találhatunk. Ha teljesen önző, nézői szempontból tekintünk a jelenségre, akkor nem csak felháborító, de kifejezetten káros is. Megfosztatunk olyan nézőpontoktól, melyekkel új ismereteket, tapasztalásokat szerezhetnénk a világról. Vétkes pazarlás ezeket a történeteket, meglátásokat, revelációkat az asztalfiókban hagyni. Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy ennyi ötlet kárba vesszen. Ki tudja, lehet, hogy valamelyik égető társadalmi problémánk megoldásához innen jönne a döntő inspiráció vagy egyenesen a megoldás.

Szabad-ka, fajájé

Szerző:

MMG Magyar Műhely Galériában ezekben a pillanatokban nyílik egy kiállítás, ami betekintést enged „Az európai és magyar kísérleti képregény retró-szemléje” címet viselő együttes lapokba. Grafikai lapok ezek, amik nagyon szemléletesen érzékeltetik ennek az eltűnő-feltűnő műfajnak a sokszínű világát: szavak helyett képriportunk, cím a zajló performanszból

Szellem útja – színházi nyomozás tárlatvezetéssel az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban

Szerző:

A Simorág TánCirkusz – Detectivity és a Gláser Jakab Emlékalapítvány Teleki ’44 kutatási projektjének koprodukciója révén jött létre az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban az a rendhagyó színházi nyomozással egybekötött tárlatvezetés, amit most ingyenesen bárki kipróbálhat, aki regisztrál a dogirichard@gmail.com e-mail címen. A program még finomhangolás alatt áll, ebben is segíthetnek azok, akik most részt vesznek, ősztől lesz középiskolások számára elérhető.

A múzeum épületében, a Csányi utca 5. alatti bérházban valóban sok zsidó család élt, 1944 júniusában csillagos házzá nyilvánították. A Csillagos Házak projekt is egy nagyon érdekes kezdeményezés, az alábbi linken rengeteg információ mellett azt is meg tudjuk keresni, vajon a mi lakóhelyünk is csillagos ház volt-e.

https://www.csillagoshazak.hu/#

A házban berendezett tárlat rekonstruálja egy zsidó nagypolgári otthon több helyiségét, egy nyomdász család otthonát, bepillanthatunk egy rabbi dolgozó szobájába, egy fényképész műtermébe és egy varrónő műhelyébe is. Páratlanul gazdag tárgyanyaggal ismerkedhetünk, minket Molnár Ildikó tárlatvezető kalauzolt, segített értelmezni a látottakat és felhívta a figyelmünket az apró részletekre. Segítőtársa, a tárlatvezetési forgatókönyv írója, Fris Kata kutató volt, aki a történeti háttérre vonatkozó kérdéseinket válaszolta meg. Ez már így önmagában is nagyon izgalmas lenne, de mi természetesen színházi oldalról keveredtünk bele a történetbe, és nem véletlen, hogy ez az írás a színházi ajánlók között kapott helyet.

A házat ugyanis egy szellem kísérti, aki valamit nagyon el akar mondani nekünk. A Szellem minden helyiségben megjelenik, mond egy rövid monológot vagy eljátszik egy párbeszédtöredéket, megérint tárgyakat. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy kövessük az általa elejtetett nyomokat, és próbáljuk meg összerakni, mi történhetett az első lakásban élő nagypolgári családdal a vészkorszakban. A kirajzolódó történetnek tétje van, egy testvér és egy gyerek túlélése. Nyomozásunk eredménye nem csak tisztázza ezeket a kérdéseket, de új kérdéseket is fölvet, arra ösztönöz, hogy mi is menjünk utána saját családunk történetének. Simor Ágnes nem csak játssza a Szellemet, de a történetet is ő írta, saját családjának történeteiből és fent maradt dokumentumaiból. Olyannyira személyes ez a történet, hogy még az „előadás” során felbukkanó levelekben is egyik felmenőjének kézírását utánozza az alkotó.

Ha már egy fotográfiával kiemelten foglalkozó felületen kaptunk helyet, említsük meg a tárlat fotós vonatkozásait. Kinszki Imre 1929-ben készült, a korabeli Király utcát megörökítő képének szemlélésébe teljesen beleveszett kis múzeumlátogató csapatunk, úgy kellett minket tovább noszogatni, hogy elhagyjuk a fényképész műtermének berendezett szobácskát. Itt hívták fel a figyelmünket Kis Pál fotóművész munkásságára is, akinek botlatókövét a figyelmesebb sétálók felfedezhetik a Király utcában, ahol napfényműterme volt. Naplóját Csillaggal nem jó járni most címmel a Magvető jelentette meg 2016-ban a Tények és Tanúk sorozatban.

A színház, a kiállítás és a nyomozós játék ötvözése rendkívül szórakoztató módja az ismeretszerzésnek. A hatalmas munkával összerakott programot csak ajánlani tudjuk mindenkinek, de kiváltképp a tanárokat ösztönöznénk, hogy nézzék meg, és vegyék fel osztályaik jövő évi programjába. A rendhagyó történelemóraként funkcionáló múzeumlátogatás ez esetben valóban élményszerűvé tenné a korszak tanítását.

A képek a Simorág TánCirkusz – Detectivity oldaláról és a Wikipédiáról származnak.

Home

Apátsági lélekkérdések fotóművészettel

Szerző:

Ma nyílik egyik legkiválóbb, legszenzitívebb magyar fotóművészünk a ceglédi Apáti-Tóth Sándor tárlata Az idő kapujában címmel a Tihanyi Bencés Apátság Galériájában mely április 14-ig látogatható. Olyan kérdésekre keresi a választ a művész, mely előbb utóbb minden élőt érint. Miként távozunk a földi világból, milyen módon rejtélyes utakon. Nagyon nagy szeretettel ajánljuk a tárlatot, akár egy kirándulással összekötve az országból bárhonnan érdemes felkerekedni, Apáti-Tóth magas minőségű művészete garantált látogatói élményt ígér!

Ember(i) kérdések a Kettőspontban

Szerző:

A FakTúra folyóirat Szókratész védőbeszédét emeli ki a Ráday utcai teátrum márciusi kínálatából, annak okán, hogy Ács Tamás eddig nekünk nem okozott csalódást, ha szereti a filozófiát, vagy csak a szellem nagyságát, akkor mindenképp érdemes ellátogatnia a Kettőspont Színházba 2024. március 27-én este hét órai kezdettel, és a világ pusztulásának kapujában gyönyörködni abban, mi nagy volt az Ember!

Vendégváró Fesztivál a Bethlen téri Színházban

Szerző:

A tizenkettedik alkalommal megrendezett Vendégváró Fesztiválon határon túli magyar színházi műhelyekkel lehet ismerkedni. Idén a Dialog n.o. és a Kaptár Színházi Társulás érkezik három produkcióval Szlovákiából. Ugyan a fesztivál első napja már lezajlott, hétfőn és kedden még lehetőség van bekapcsolódni. A Dialog n.o. 2016-ban alakult formáció, melynek fontos küldetése van:

„Célunk, hogy párbeszédet alakítsunk ki azok között az alkotói csoportok között, melyek a szlovákiai magyar színházi közösségen belül kissé elszigetelődtek. Ez jelentheti olyan előadások létrehozását, melyekben a színházi közeg különböző szegmenseiből érkező alkotókat „boronálunk össze” egy-egy produkció erejéig, akik egyébként nem találkoznának az intézményesített színházi rendszerben. Másik fontos célkitűzésünk, hogy lehetőséget teremtsünk a párbeszédre az alkotók és az egyes színházi területek között.„

A nyitóelőadás Soóky László írásából Keszég László rendezésében a Papa különböző hangszereken hegedül című monodráma, melyet Lajos András adott elő. Mintha egy cseh újhullámos filmbe csöppentünk volna, egyszerre volt megható és groteszk, idilli és nagyon emberi. Lajos András több tucatnyi karaktert jelenít meg, számtalan hangszeren játszik, mesél és énekel. Csodálatos vasárnap esti program volt, amikor még meghalni is jobb, mint más napokon.

A Kaptár Polgári Társulás egy sikerdarab, Martin McDonagh Vaknyugat című darabjának Csikmák Kati dramaturg általi újrafordítását hozza Otthol címmel. A cselekmény is átkerült Csallóközbe, így a drámát jól ismerőknek is érdekes lehet ez a változat, míg az új nézők valószínűleg könnyebben tudnak kapcsolódni a történethez, mint az angol környezetben játszódó eredetihez. Martin McDonagh olyan nagyszerű filmeket jegyez, mint a magyarul Erőszakik címen futó In Bruges, A Három óriásplakát Ebbing határában vagy a a 2022-es év nagy dobása, A sziget szellemei. Drámaíróként is rendkívül népszerű a magyar színpadokon, a Vaknyugatnak is több színpadi verziója futott már, a Soltis Lajos Színház is készített belőle előadást. A Leanne szépe a B32-ben fut a Nézőművészeti Kft-től. Tatabányán játsszák tőle A hóhérokat, a Radnóti Színház pedig újra műsorra tűzte a Párnaembert. Jegyek még kaphatóak a Kaptár előadására, használjátok ki a pedagógus-, nyugdíjas- és diákkedvezményeket!

https://bethlenszinhaz.jegyx1.hu/eloadas/3021/kaptar-polgari-tarsulas-otthol?fbclid=IwAR0sMXVD-Fb5gRPaAoggkcTM4_Jvp_cG8UenWFNKJ2DOEGVvl-2eMgqysvk

Kedden ismét Lajos András játékában gyönyörködhetünk A bőgős fia meg az ördögök című előadáson. Illyés Gyula meséjét Soóky László írta át az előadó számára. A pajzán mese rendezője Fandl Ferenc, a képen is látható, különleges élménnyel kecsegtető látvány Hircsu Mariann munkája. Nagyon szeretjük a bábos megoldásokat, és a vasárnapi élmény is azt súgja nekünk, hogy egy újabb különleges színházi csemegével leszünk gazdagabbak, ha kedden a Bethlen téri Színház fesztiválját választjuk. Találkozzunk! Jegyeket itt találtok:

https://bethlenszinhaz.jegyx1.hu/eloadas/2996/dialog-no-a-bogos-fia-meg-az-ordogok%E2%80%AF?fbclid=IwAR0dKrPqwXYmMB_dCP259ECc1SYYcFmu-v4tzWG7oR9IwQx6PA5PBC4wGbo

A képek a Bethlen téri Színház oldaláról származnak.

Főoldal

Művésztelepi tárlat Baján – Caffart

Szerző:

Debreczeni Imre festőművész installációja a Caffart 2023-as művésztelepi kiállításán a bajai Eötvös Józsed Főiskola Kortárs Galériában Fotó: EJF

Nagyon fontosak a mai kortárs képzőművészet életében a művésztelepek, amelyek általában nyaranta kínálnak lehetőséget az elmélyült alkotómunkára. A budapesti székhelyű Caffart Képzőművészeti Egyesület 2023. nyarán immár tizennegyedik telepét rendezte meg hivatásos festő, grafikus, szobrász és fotóművészeket invitálva meg a közös gondolkodásra és egyéni kísérletezésre. Az egyesület vezetősége által válogatott gyűjteményi képeket bemutató tárlat mindig sok látogatót vonz Baján; aki teheti, térjen be a Eötvös József Főiskola Kortárs Galéria terébe.

Tizennyolc művész huszonkét alkotását tekinthetik meg az érdeklődők az Eötvös József Főiskola Kortárs Galériájának legújabb kiállításán, amely az elmúlt nyáron rendezett 14. Caffart Nemzetközi Művésztelep résztvevőinek munkáit mutatja be. A tárlat március 20-ig látogatható BAJA Szegedi út 2. szám alatti kiállítótérben.

Alattyáni István ● Balogh Kristóf József ● Boros Mátyás ● Bugyi István József ● Debreczeni Fanni ● Debreczeni Imre ● Harmath Ica ● Harmath István  ● Kecső Endre ● Knyihár Amarilla ● László János ● Nagy Zopán ● Őry Annamária ● Pap Gitta ● Papp Nikolett ● Rékasi Attila ● Sütő Róbert ● Tóth Norbert

CaffArt kiállítás fotó: EJF

Hova néz a Pinczés?

Szerző:

Fotók: Rékasi Attila

Pinczés József festőművész hajlandó nem oda nézni, úgy tűnik nem is csak pillanatokra, hanem órákra, napokra nem néz oda. Nem tudjuk hova nem néz és azt sem hova igen, az azonban bizonyos, hogy a vásznait „fürkészi” vizslatja, talán ott jelenik meg a Világnak az a sajátos képe amit művészete képvisel. Stílusa messziről felismerhető, szimbólumrendszere, számomra a cirkusz a manézs vizualitását, tereit idézi. Szürreális magánmitológiás világ ez, mely messze túlmutat a kortárs festőművészet aktuális áramlatain. Kritikát ígértem, de őszintén mondom részemről nehéz kritikát megfogalmazni, ennek nem csak az lehet az oka, hogy rég követem alkotásait és mindig is elismeréssel szóltam azokról, hanem az is, hogy nem nagyon tud hibázni, ha készít is elbizonytalanodott vagy kevésbé sikerült munkákat azok most itt nem lettek kiállítva. Ennek oka lehet az egyébként nagyon hangulatosnak, családiasnak nevezhető Fest; tisztít galéria nyújtotta, finoman szólva is korlátozott hely. Ha jól számoltam tizenegy alkotás reprezentálja Pinczés jelenlegi festészetét. Nem gondolom, hogy csak a helykorlát miatt maradtak el a kritizálható alkotások, „Jocó” van annyira profi, hogy magával szemben igyekszik a legkritikusabb lenni, kihúzva ezzel a talajt a magamfajta tollforgató lába alól. Eljátszottam a gondolattal, hogy a hangzatos likevadász „Ha belépsz megbánod” címet adom a kritikámnak, mert mikor beléptem a hely jobb polgári lakások előszobáinak négyzetmétereit épp csak meghaladó „kicsinysége” azt juttatta eszembe megérte e nekem ezért Újpestről oda-vissza két órát utaznom. Aztán szerencsére behúztak Jocó legújabb képei, illetve a Galéria méretét ellensúlyozó kedves hangulata, bája. Igen ez egy kis kamara kiállítás, de a kiállított képek szinte mindegyike magas színvonalú „meseszép” alkotás. Reggelig lehetne sorolni, leltárba venni Pinczés tereinek lakóit, motívumainak sokaságát, de itt most érzésem szerint előtérbe került az absztrakció, a régiekhez képest ezeken az alkotásokon tovább nőtt a „sejtelmesség”. Ajánlom a kiállítást, ha pedig valaki messzebbről utazna -mint én- megnyugtatom, hogy a környék remek, érdemes benézni a szemben lévő Várfok Galéria aktuális kiállítására, amiről hamarosan szintén írni fogunk.

A tárlatot tegnap Modor Bálint nyitotta meg a Fest, tisztít Galériában Budán.

Újdonságok a Soltis kiállítás tárlatvezetésén

Szerző:

Meghívó tárlatvezetésre Szürke zóna című MMG Galéria kiállításra

Aki már látta a tárlatot annak is érdemes ellátogatnia a tárlatvezetésre, mert a megnyitóhoz képest a művész új, a művek értelmezését segítő képekkel, szövegekkel egészítette ki az installációkat, festményeket. Ezek a kiegészítések, segítenek a művek befogadásában, illetve betekintést engednek az alkotói folyamatokba. Hogyan születik meg egy új alkotás, miként változik a koncepcióhoz, az elkészült vázlatokhoz képest a mű.

MMG Galéria, Akácfa utca 20, Budapest 1072, 2024. február 24. 16:00

Sűrített jókedv – tarolt a Trainingspot és a RÉV Színház a 39. ISZN Fesztiválon

Szerző:

Február 16-18. között rendezték meg Balassagyarmaton a 39. Madách Imre Irodalmi Színpadi Napokat, vagyis az ISZN-t. Három fős szakmai zsűri, Regős János a Magyar Színjátékos Szövetség elnöke, ifjabb Vidnyánszky Attila, a Vígszínház tagja és Perényi Balázs rendező, drámatanár a tíz megtekintett előadás közül a Kétlámpás Blog egyik tavalyi kedvencét, a Trainingspot Társulat Sűrített – avagy ÉletIGENlés HalálNEM választással című előadását találta a legjobbnak, olyannyira, hogy nem csak a legjobb előadás, de a legjobb színésznő és színész díját is elhozták. Boda Tibor, Manyasz Erika és Jobbágy Kata közös alkotása igazán katartikus történet, nem csodáljuk, hogy a zsűrit is levette a lábáról.

A Trainingspot Társulat a legintimebb színházi forma, a szoba- vagy lakásszínházszínház legavatottabb szakértője a városban. Nagyon ajánljuk, hogy próbáljátok ki, egészen más hatásokkal dolgozik egy ilyen előadás, mint akár egy pici színháztermi, pláne kőszínházi, nagyszínpadi produkció. Nem csak azért, mert a nézők és a játszók közelsége miatt nagyon finom és pontos játékot láthatunk, de azért is, mert a kis létszámú közönség valóban nézőközösséggé válik ezekben a bensőséges terekben. A lakásszínházakban a színházi élmény mellett azt is megélhetjük, hogy szívesen látott vendégek vagyunk. A különlegességre nyitottak rácsodálkozhatnak a térhasználat kreatív megoldásaira, például arra, hogy hogyan lehet egy valóságos konyhát bevonni az előadásba. Legközelebb március 10-én, az alkotás13 lakásszínházban láthatjátok a Sűrítettet az Alkotás utcában.

Az előadás eseményoldalát itt találjátok:

https://www.facebook.com/events/7160346404078097

Korábbi kritikánkat pedig olvassátok el a Kétlámpás Blogon:

https://ketlampas.blog.hu/2023/02/26/suritett

Másik kedves csapatunk, a RÉV Színház rendezői különdíjban részesült a fesztiválon. A Jókedvvel, bőséggel című előadást Fábián Péter rendezte. Árvai Péter, Balla Richie, Bársonyosi Dávid és Kiss Tünde groteszk játéka alá már megint alákúszott a valóság. Az egy szavalóverseny megszervezése körül bonyolódó előadást nézve nehéz lesz nem a közelmúlt hasonló botrányára gondolni, pedig az előadás nem reakcióként, hanem előérzetként született még 2023 elején. Bár a győriek előnyben vannak, ha a RÉV előadásaira kíváncsiak, szerencsére a budapestiek is elcsíphetik néha az előadásaikat, legközelebb a MU Színházban március 9-én a Jókedvvel, bőséggelt, a már korábban ajánlgatott jurányis Tantermi Színházi Szemlén pedig a Belém égsz című színházi nevelési előadásuk nézhető meg. A győriek viszont annak örülhetnek, hogy március 24-én a RÉV meghívására hozzájuk látogat a Trainingspot RePlay című előadása.

Mi mindhárom előadást szerettük:

https://ketlampas.blog.hu/2023/03/12/jokedvvel_boseggel

https://ketlampas.blog.hu/2023/11/11/szivak-toth_viktor_belem_egsz

https://ketlampas.blog.hu/2019/10/28/replay_315

Egy páratlan vállalkozás: Selinunte – a színházi könyvek kiadója

Szerző:

Kritikusként hatalmas segítséget és kiapadhatatlan információforrást biztosítanak számunkra a Selinunte Kiadó kiadványai. Akár primer forrásra, vagyis kortárs drámák szövegeire, akár a félmúlt színháztörténetére, akár itt és most alkotó színházi alkotókról van szükségünk olvasni valóra, először náluk keresgélünk.

Az Olvasópróba sorozatban olyan drámaköteteket találunk, amelyek egy-egy téma köré rendezve tartalmaznak olyan kortárs magyar drámaszövegeket, melyek nem csak színpadi megvalósításukban, de olvasmányélményként is hatásosak. Az eddig megjelent hét kötet közül a legfrissebb a Kortánc című, mely rendhagyó módon nem egy téma köré szerveződik, hanem egy darabszervezési megoldás, a körtánc mintájára írt művek gyűjteménye. A mi kedvencünk a Kortárs klasszikusok című kötet, amiben például egy számunkra meghatározó előadás szövege, Gábor Sára és Hegymegi Máté Kohlhaas-átirata olvasható.

A sorozatról bővebben a kiadó oldalán tájékozódhattok:

Olvasópróba

A Kortárs Drámaírók sorozatban eddig Székely Csaba, Tasnádi István, Kárpáti Péter, Pass Andrea, Darvasi László és Szücs Zoltán gyűjteményes kötete elérhető.

Kortárs drámaírók

Fodor Tamás dedikálja a Szabadságszigeteket Nagypál Gábornak a Stúdió K előterében (forrás: Stúdió K Színház facebbok oldala)

Számunkra a legfontosabbakká a kínálatból Sándor L. István alkotókat és műhelyeket feldolgozó könyvei váltak. Rengeteget tanultunk a Katona és kora című két kötetes munkájából, de a legkedvesebb számunkra a Stúdió K Színház és Fodor Tamás történetét feldolgozó Szabadságszigetek és Színváltozás. Az elképesztő alaposság mellett egy egyszerűen letehetetlenül szórakoztató olvasmányt kaptunk. Nagyon várjuk a harmadik kötetet. Legújabb szerzeményünk a Színházíró című kötet, mely Kárpáti Péter pályaképét rajzolja fel. Sándor L. István mellett Szűcs Mónika és Sebők Borbála írásai járják körbe ezt az igen izgalmas témát. A Színházíróhoz érdemes hozzáolvasni egy igazi irodalmi szenzációt, Kárpáti Péter első regényét, a Térkép a túlvilágról címűt. Ritkán ragadtatjuk magunkat könyvkritikaírásra, de a Selinunte Kiadó két könyve még ezt is kihozta belőlünk.

https://ketlampas.blog.hu/2020/12/30/szabadsagszigetek_konyvkritika

https://ketlampas.blog.hu/2023/09/24/karpati_peter_terkep_a_tulvilagrol_beszamolo_es_konyvkritika

A Selinunte Kiadó megújította a könyvbemutató fogalmát, és visszaadta a hitünket abban, hogy ez a forma képes dinamikus és szórakoztató lenni. Volt már felolvasó színház, Kárpáti Péter regénye kapcsán, egy szinte bírósági tárgyalás izgalmával fölérő szembesítés a Színváltozások bemutatójakor, improvizációs workshop Kárpáti Péter pályaképének apropóján. Kíváncsiak vagyunk a következő ötletre.

Érdemes ellátogatni a Selinunte Kiadó honlapjára, ahol nem csak a könyvekről kaphatunk bővebb információt, de remek beszélgetéseket is hallgathatunk. A webshoppon keresztül pedig jelentős kedvezménnyel rendelhetjük meg a köteteket. Ha valaki a kisebb, cikk méretű formátumot kedveli vaskos monográfiák helyett, keresse fel az Ellenfény című folyóirat oldalát, heteket lehet eltölteni a böngészésével!

http://www.ellenfeny.hu/

Kétszerkettő most biztos öt

Szerző:

Majorfalvi Bálint és Téglás Márton a Kettőspont Színház pódiumán, 2023 novemberében Fotó: Rékasi Attila

A címben szereplő matematikai anomália úgy köthető Az ötször született fiú címet viselő előadáshoz, hogy a jó humorú színész rendezők több színházi figura bőrbe bújva állítanak tükröt a teátrumok világának, illetve akár önmaguknak is. Volt szerencsém látni a produkciót és azt kell mondjam nagyon-nagyon jól éreztem magam, ciki nem ciki jól szórakoztam, jól éreztem magam! Megnézném még egyszer ezt a szerethető előadást és nem csak a remek színészi játék miatt. Vegyenek jegyet mielőbb, le ne maradjanak vasárnap este héttől a Kettőspont színházba várják önöket az alkotók, Majorfalvi Bálint és Téglás Márton ill.   Fábián Nikolett/Ferenci Péter fények, hangosítás.

Ágnes, báránykám

Szerző:

Főpróba fotó: Rékasi Attila

Hogy hány éves vagyok, azt ne firtassuk. Annyit elárulok: 1979-ben születtem. (Többet nem segíthetek..)
Régi darab régi köntösben, első ránézésre. Másodikra is.
Van több idegesítő szokásom. Az egyik, hogy újra és újra ugyanazokat a kérdéseket teszem fel. Ennek ellenére sok barátom van, akik még beszélgetni is szeretnek velem!

Mindezek alapján akár Pielmeier Ágnes, báránykám-ja is lehetnék a Kettőspont színház repertoárjáról. Régi darab (’79-es), ám a kérdések, amiket felvet, sokunkat újra és újra provokálnak, megmozgatnak. Hisz bármennyiszer pörgettük, forgattuk gondolatainkat tudomány és hit határvidékeiről, vélt vagy valós antagonizmusáról, etikai felelősségünk mibenlétéről, gyakran előfordul, hogy az így nyert ábrák, mintázatok valahogy folyton mozgásban vannak. Ebben a témában hív együttgondolkodásra Bodor Géza rendező és három kiváló játszója (Gubík Ági, Pásztor Edina, Fodor Boglárka) egy izgalmas bűnügyi történet kibogozása mentén, egy intim térbe a város szívében: a Kettőspont Színházba. Akár most szombaton este!

1 szenvedélybeteg pszichiáter
1 “szent” apácanövendék
1 terhelt múltú zárdafőnök
1 halott csecsemő

Dr. Martha Livingstone-t, a törvényszéki pszichiátert egy zárdába rendelik ki. Feladata, hogy felmérje egy apácanövendék beszámíthatóságát, akit saját újszülöttjének meggyilkolásával vádolnak. Miriam Ruth anya, a zárda főnöknője eltökélten próbálja Ágnest távoltartani az orvostól, amivel tovább fokozza Livingstone gyanúit.

Ki ölte meg a csecsemőt, és ki volt a csöppnyi áldozat apja? Livingstone kérdései arra kényszerítik mindhárom nőt, hogy felülvizsgálják a hit jelentését, a szeretet erejét, és megkérdőjelezzék saját értékrendjüket, viszonyulásukat az emberi bűnökhöz és az isteni akarat(?) megnyilvánulásaihoz.

A történet izgalmas krimibe ágyazva vizsgálja, hogy léteznek-e ma jelenkori csodák, hogy feloldhatatlan-e az ellentét a tudomány és a vallás között.

Szereplők:
Doktor / Gubík Ági
Anya / Pásztor Edina (Jászai Mari-díjas)
Ágnes / Fodor Boglárka

Alkotók:
Írta: John Pielmeier
Jelmez: Kovács Kata és Kisgyörgy Orsi
Zene: Nagy Lajos
A rendező munkatársa: Pál Zsófia és Danila Liza

Rendezte: Bodor Géza

A színdarab Magyarországon a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre.