Tartalmas és változatos műsorral várja látogatóit a Kettőspont Színház októberben is! Az évad egyik újdonsága, hogy bérletet is válthatunk az előadásokra. A nagy sikerrel futó „sikerdarabok”, mint a Pusztai Luca és Formanek Csaba alkotta Senki se mer egyedül élni, vagy az Ács Tamás megformálta Szókratész védőbeszéde mellett számomra új formációk is feltűnnek. Újdonság lesz például az Özvegyek Alice Cooper Tribute Band zenekar koncertje, amiben, ha jól látom, Lehoczky Frici barátom is megmutatkozik – ott a helyem! Örömmel látom, hogy továbbra is menetel Szitás Balázs remek Radnóti darabja, az Ikrek hava. Összefoglalva: színház magas fokon, ezért véleményem szerint akár jeggyel, akár bérlettel, Önöknek is ott a helyük! 🙂
Ma délután a Kettőspont / színház & spirituális ügynökségben jártunk operát hallgatni, a Kisképző Mezitlábas Opera nevű formációja adta elő utoljára Claudio Monteverdi Orfeoját. A remek előadás után vettük észre a színház kirakatában, hogy egy két éve látott különleges előadás újra elérhető lesz október 23-án a IX. kerületi Ferenc téren három időpontban is. A nemzeti ünnep méltó megünneplése lehet a részvétel, 12-13 éves kortól bátran ajánljuk bárkinek. Mi nagyon sokat tanultunk az előadásból a forradalom roma résztvevőiről, és jelentősen bővült az 1956-ról való tudásunk. A Független Színház Magyarország előadását Balogh Rodrigó írta és Szegedi Tamás András rendezte.
Nem csak a tartalom, de a forma is tartogat izgalmakat. Az eseményeknek nem csak szemlélői, de résztvevői is lehetünk. A sétaszínházi és a részvételi színházi forma ötvözése teszi kuriózummá ezt a produkciót. Mi a Kőbányai Sörgyárban láttuk, kíváncsiak vagyunk, a Ferenc téri helyszínen hogy működik. Olvassátok el a 2022-es alkalomról szóló kritikánkat, válasszatok egy időpontot, és regisztráljatok az előadásra!
Faktúra részéről Rékasi Attila: Tamás, amikor én láttam ezt a darabot, a felnőttek és a gyerekek is nagyon jól szórakoztak. Nem ciki beülni ősz halántékkal vagy egyedül sem. Ez cél volt az előadás megalkotásánál?
Gyermekkoromban rajongtam a dobókockás kalandkönyvekért, és amikor találkoztam Varró Dani hasonló stílusban megírt meséjével, egyből tudtam, hogy előadást szeretnék belőle készíteni. Úgy gondolom, hogy a szöveg és a belőle készített mesejátékunk minden korosztálynak tartogat humort és mondanivalót. Egy igazi családi előadást szerettünk volna létrehozni.
Ki lesz most a zenésztársad? Mondanál róla pár gondolatot, illetve a zene szerepéről a darabban?
Bergics András zenész az alkotótársam ebben az előadásban. Korábban is dolgoztunk együtt a Forrás Színház Székely betlehemes című produkciójában, és már ott barátok lettünk. Amikor felmerült a mese létrehozásának gondolata, egyből tudtam, hogy őt szeretném felkérni a darab zenei világának megalkotásához. Fantasztikus zenét komponált a meséhez, ötvözve a magyar, a kelta és a világzenei motívumokat, amit minden előadáson ő maga ad elő, időnként szerepekbe is bújva.
Fantasztikus volt látni, hogy a „mobilfüggőnek” (lásd iskolai telefonstop) titulált mai gyermekeket milyen hamar be tudtad vonni a játékba. Az interakció sajátja a darabnak, ettől nem statikus. Jól láttam, hogy aktívak a gyerekek?
Az előadás minden ízében interaktív, hiszen Varró Dani is úgy írta meg a szöveget, hogy az olvasó dönti el, a hős milyen döntéseket hozzon. A dramatizáció során én is szerettem volna ezt megtartani, így felkínálom a lehetőséget a nézőknek, hogy irányítsák a hős útját, amit nagyon szoktak élvezni. Az előadás így soha nem válhat rutinná, hiszen minden nézőtér máshogy reagál a látottakra, amire nekünk minden alkalommal rezonálnunk kell. Ettől válik élővé a mesejáték.
A te repertoárodban hol szerepel ez a darab, hiszen nagy szerencsére sok „komolyabb” drámát is játszol?
Számomra minden alkalommal felüdülést jelent játszani ezt az előadásomat, hiszen sok fajsúlyos, nehéz és megterhelő darabot tartok repertoáron (Platón: Szókratész védőbeszéde, Gogol: Az őrült naplója, Kafka: Jelentés az Akadémiának, Babits Mihály: Jónás könyve). Ebben az előadásomban maximálisan kiélhetem a játékos és gyermeki énemet, amit nagyon élvezek újra és újra.
Lehet tudni a jövőről? Ezt vagy mást fogsz még játszani a Kettőspontban? Ha nem, hol láthat még a közönség?
Szerencsére sok felkérésem van szerte az országban. Egy hete volt a legfrissebb bemutatóm Székesfehérváron a V54-ben, Mikó Csaba: Apa, avagy egy gyilkosság anatómiája című drámájából. Ezen kívül nagy álmom válik valóra, hogy végre közös darabot hozunk létre Formanek Csabival. Egy nagyon érdekes előadást próbálunk, melynek címe Game of my life lesz. Október 23-án lesz a bemutatónk a Kettőspontban. Erre az előadásra is várjuk szeretettel a kedves nézőket!
Szeptember 26-án nyílik a Millenárison a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Ennek beharangozójaként szedtünk össze néhány, színházi vonatkozású őszi megjelenést és könyves vonatkozású színházi eseményt. Látogassatok ki a Könyvfesztiválra, keressétek a vonatkozó előadásokat, és olvassatok minden nap!
Elsőként a Selinunte Kiadó legeslegújabb kortárs, magyar szerzők drámáiból összerakott válogatását ajánljuk. A kötetben Bíró Bence: MAGYARTENGER; Tasnádi István: MIKOR HAZUDTAM?; Hajdu Szabolcs: A LEGKÖZELEBBI EMBER; Lőrinczy Attila: HARAGOSSZIGET; Kerékgyártó István: SKORPIÓ; Háy János: ELEM című művei olvashatóak. Az Elem október 18-án a Szkéné Színházban meg is nézhető, Bérczes László rendezését Mucsi Zoltán és Kerekes Éva játssza. A Magyartengert Alföldi Róbert rendezésében a Centrál Színház műsorán találjátok, októberben többször is. A Legközelebbi ember a Radnóti Színházban megy, még szeptember 28-ra is van jegy. A Skorpiót a Belvárosi Színházban keressétek!
Ugyancsak a Selinunte Kiadó adta ki Kárpáti Péter első regényét, A Térkép a túlvilágról-t, melyet a szerző, a felolvasó színházi változat sikerén felbuzdulva színdarabbá dolgozott át. A Trafó House-beli előbemutató után az előadás premierjét a Thealter Fesztiválon tartották, most ősszel azonban visszatért a Trafóba, szeptember 30-án lesz látható. Az előbemutatóról itt számoltunk be nektek:
Az Athenaeum Kiadó idén gyönyörű kiadásban jelentette meg Érzelmes Klasszikusok című sorozatában William Somerset Maugham Színház című 1938-as regényét, melyből Szabó István a Csodálatos Júliát forgatta. Az új kiadás dísze lehet minden könyvespolcnak.
Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című, a Jelenkor Kiadónál megjelent műve egyszerre nyűgözte le a szakmát és az olvasókat is, hiszen 2024-ben egyszerre tudta elhozni a Meríés-díj zsűrije által kiosztott és a közönség által megszavazott díjat is. De igazán attól lesz nekünk különösen érdekes ez a regény, hogy egyfelől színházi közegben játszódik, másfelől az Örkény István Színház tervez belőle bemutatót 2025. márciusára. A dramaturgiai munkát Ari-Nagy Barbara végzi, az előadást Gáspár Ildikó rendezi, és a szereposztás is izgalmas. Mi biztos újraolvassuk addig.
A Gólem Színház ebben az évadban könyvklubbal színesíti programkínálatát. Az első közös olvasmány Mikołaj Łoziński Stramer című könyve lesz Hermann Péter fordításában a Poligráf Könyvkiadó kiadásában. Az érdeklődők a szerzővel is találkozhatnak a Könyvfesztiválon, szeptember 28-án a Gólem Színház vezetője, Borgula András beszélget vele, a Gólem Ifjúsági Társulat két tagja, Sefel Rebekaés Lendvai Péter pedig felolvas a műből. Természetesen dedikáltatni is lehet majd a regényt.
Tóth Krisztina mesekönyveit, a Malac és liba sorozatot a KL Színház és a Kabóca Bábszínház bábelőadásán keresztül is megismerhetitek a legkisebb olvasókkal szeptember 29-én 10 órakor. A Manó Könyvek menő könyvek.
Szombaton Nagypál Gábor olvas föl a könyvfesztivál díszvendégének az izlandi Jón Kalman Stefánsson műveiből, Gyárfás Dorka pedig a szerzővel beszélget. Szintén szombati program a Momentán Társulat improvizációs előadása, ezúttal a dél-koreai irodalomra hangszerelve. Vasárnap a Pagony Mesedélelőttön a Bartók Színházzal találkozhatnak az érdeklődők, vagy a szintén díszvendég Franciaország standjánál zenés felolvasószínház segítségével ismerkedhetnek a francia kortárs irodalommal. Megjelent a színházi szerzőként is zseniális Mikó Csaba legújabb, kiskamaszoknak szóló kalandregénye, A legendák hivatala a Mítoszvadászok sorozat harmadik köteteként a Lampion Kiadónál. A szerző és az illusztrátor, Orbán Orsolya szombaton délben dedikál.
Végül, de nem utolsó sorban Spiró György új drámakötete kapcsán beszélget Szegő János a szerzővel. A kötetet a Magvető Kiadónál keressétek!
Nem a tragikus sorsú költőóriás jut az eszünkbe, ha a Magyar Dráma műfajára gondolunk, ez talán nem újdonság. Szitás Balázs színművésznek sikerült azonban egy új színt hozni a budapesti, a magyar és -lokalitása okán- a világ drámajátszásának palettájára azzal, hogy egy monodrámában álmodta a „Világot jelentő deszkára” Radnóti Ikrek hava című prózáját. Meglátásom szerint a Kettőspont Színházat vezető Formanek Csaba nagyon érzékeny választása volt a repertoárból a Szitás darabbal ünnepelni ezt a minden teátrum számára jeles napot, melyet a Magyar Írószövetség indított országos útjára 1984-ben. Azt hiszem a négy évtizedes kerek évfordulón unikális választás minden színház-látogatónak Balázs intim, elgondolkodtató de legfőbb megrázó estje, hiszen magas szakmaisággal szerkesztette színpadra a prózát és rendkívül szenzibilisen formálja meg a szerepet.
Nem tudom Madách vagy Paulai Ede mit szólna ehhez a darabválasztáshoz, ehhez az interpretációhoz, vajon megérintené e őket az eszköztelenség, a sallangmentesség, a természetesség vagy kardjukba dőlnének a világ „pőreségét” látva, vagy esetleg az akkoriban jellemző vehementális reakcióval, kiáltozva, füttyögve botrányba fullasztanák az előadást és felháborodásuknak hangot adva követelnék a Formaneken miért nem egy „veretes” a Nemzethez méltóbb nagyszabásúbb darabbal ünnepel? Az én véleményem szerint ennél nemzetibben, méltóbban, nagyszabásúbban nemigen lehetne ünnepelni a Magyar Dráma Napját, minthogy megélhetjük Radnóti Miklós költő egyetlen prózai remekművének színpadi adaptációját. Különleges, minőségi ünneplés ez.
Remélem nem ér a pátosz vádja a fenti elismerő kritikám okán, de ha kételkednek a hozzáértésemben, ne legyenek restek, menjenek el ma, a Magyar Dráma Napján a Kettőspont Szíházba, és nézzék meg Szitás Balázst.
Előadja és rendezte: Szitás Balázs Fény: Formanek Csaba
Az Ikrek hava Radnóti Miklós egyetlen prózai műve. Sodró lendületű, ritmikus és dallamos, hol humoros, hol megrázó alkotás. Mélyre merülünk Radnóti boldog és mégis traumatikus gyermekkorába. Az emlékek láncolatán át felsejlik egy ember, egy sors, egy korszak: egy költő születése. KRITIKA: ”Szitás Balázs alkotása hiteles, megrendítő és elgondolkodtató színház lett, érdemes volt a nyári este könnyedségét felcserélni erre a súlyos élményre.” (Két Lámpás blog) https://ketlampas.blog.hu/2024/07/06/ikrek_hava_516
Nem fogy a lendület a független Ráday utcai Kettőspont Színháznál és a Kispont Galériában, szeptemberben sok izgalmas előadással, programmal indítják a 2024/25 évadot. Kedvenceim sorakoznak, Pusztai Luca és Formanek Csaba Senkiséje, Formanek jácta Diogenésze mellett, a döbbenetesen jó Ikrek hava is műsorra kerül Szitás Balázs lebilincselő játékában, Ács Tamás Leprikónokja Varró Dánielt hozza el a teátrumba, de újdonságok is lesznek, opera kedvelőként nagyon várom Monteverdi Orfeóját!
Fotó: Rékasi Attila
A SZÍNHÁZ FELHÍVÁSA: VISSZATÉRSZ? – TÖRZSUTAS lennél? – esetleg MECÉNÁS?
Ha már úgyis tudod, hogy nem csak egyszer fordulsz meg nálunk a következő 10 hónapban, itt a remek lehetőség!
Hamarosan indul az új évad nálunk is, és ennek örömére bevezetjük új bérlet-rendszerünket!
Váltsd meg – szeptember 10-ig kedvezményesen! – jegyeidet és / vagy bérleteidet a Kettőspontba, hogy legyenek remek élményeink és találkozásaink
2023. december elején számoltunk be a Kétlámpás facebook oldalán egy friss felolvasó színházi élményünkről, és reményünket fejeztük ki, hogy ezzel nem ér véget a történet, és az ígéretes palántából színpompás növénnyé fejlődhet Márfi Márk Lassan című drámája.
„Fantasztikus felolvasó színházi eseményen jártunk ma este az Óbudai Társaskörben. A Színházi Dramaturgok Céhe Nyílt Fórum programjának keretében jutott el felolvasó színházi fázisba Márfi Márk második darabja, a Lassan. A Mikó Csaba mentorálásával készült drámát Szikszai Rémusz rendezte meg. Váradi Eszter Sára és Katona Péter Dániel mindössze két próbával csodálatos összjátékot produkálva alakította a Lassan két karakterét. Már ezen a bemutatón kiderült, hogy sokakat megérintő témájával, briliáns szerkezetével, összetett karaktereivel a következő év nagy dobása lehet. Ennek a drámának mindenképpen színpadon a helye!”
A Lassan tovább építi a szerző diplomamunkájaként készült TELIK című monodráma világát. A kétszereplőssé bővített forma anya és fia találkozásáról, a köztük lévő párbeszédképtelenségről mesél. A kommunikációs szakadék áthidalásában egy színdarab képez hidat, annak összeolvasásán keresztül közeledik egymáshoz a két szereplő. A Kétlámpást mostanában nagyon foglalkoztatja a színház a színházban megoldásokra épülő cselekményvezetés. Hosszan beszélgettünk erről Csernai Mihállyal a legutóbbi Kétlámpás Csodálatos Barátaiban a Tilos Rádión, és az Instant Mecenatúra Fesztivál szombat délutáni beszélgetésén is ezt a témát járjuk körül az Apertúra, az Imposztor Színházi Társulat és a Tér12 előadásai kapcsán. A Lassan egészen egyedi módon használja fel ezt a szituációt, a fiktív drámaszöveg, mint katalizátor, nagyon érdekes megoldásokat hívhat elő, szép feladat elé állítja a rendezőt.
Fotó: Simándi Nóra
Ahogy a képeken is látható az Anyát Für Anikó, a Fiút a szerző, Márfi Márk alakítja majd. A bemutató dátuma is ki van már tűzve, 2025. március 8-án, a Lóvasúton láthatjuk először a Lassant. Ehhez azonban ránk, reménybeli nézőkre is szükség van. Támogatói jegyek vásárlásával segíthetjük a produkció létrejöttét. A Kétlámpás hisz abban, hogy a közösségi finanszírozás járható út, és nem csak anyagi szempontból van hozadéka, hanem színház kinyílását, egy új, aktívabb nézői szerep kialakulását is elősegíti. Mi magunk is támogattuk már ilyen formában több előadás létrejöttét vagy egy könyv megírását, de a Tilos Rádió is közösségi adóként működik, a közreműködők és a hallgatók erőfeszítéseinek eredményeként. Ha felkeltette a lehetőség az érdeklődéseteket, itt találtok információt a támogatási lehetőségekről és további gyönyörű fotókat is nézegethettek:
A TELIKet is meg lehet nézni, legközelebb október 26-ra vannak elérhető jegyek. Mi nagyon szerettük Márfi Márk monodrámáját, a szerencsések legutóbb a Városmajori Színház szemléjén láthatták a Kristály Színtérben, igen jó társaságban. Igen ritka, hogy egy független produkció, pláne egy monodráma ilyen sikeres legyen, de a TELIK már az 50. előadáson is túl jár, határon innen és túl számtalan helyszínre utazott már, és még a kritikusokat is megmozgatta. A Kétlámpás itt írt róla:
Néhány hét (nap) szünet után üzembiztosan megjelennek az elvonási tünetek, színházi élményekre vágyunk. Az évad lassacskán tényleg lecseng, nézzünk tehát körül, hol juthatunk előadásokhoz a nyári hónapokban!
AzÖrdögkatlanrólfog szólni Német Fruzsina Lilla jövő vasárnapi Tilos Rádiós beszélgetése, a Szezám tárulj! műsorban, úgyhogy kezdjük is ezzel!
A 17. Ördögkatlan Fesztiválnak ismét bőséges a színházi kínálata, aki ezt a fesztivált választja, szinte sűrítetten be tudja pótolni az évad legizgalmasabb előadásait. Néhány kedvencünk:
Fábián Péter: Jókedvvel, bőséggel. A győri RÉV Színház előadásában, vígjáték, a kultúrkormányzat szavalóversenyt ír ki. A vers adott: a Himnusz. De ki nyerje?
Benkó Bence és a csapat: Megmihálylottak. A pécsi OSZIP színészképző kiváló, kreatív, vallomásos előadása. Aki szeretné tudni mit gondolnak a fiatalok, annak kötelező.
Született Wágner Emese : Szalontai Tünde monodrámája, szintén önvallomás, Szenteczki Zita rendezései mindig nagyon finom utalásokkal és humorral vannak fűszerezve.
Komáromy Bese: Soha jobban! A freeSZFE produkciója, amiben a 4-edéves SZFE-s Nyomárkay Zsigmond is játszik. Egy egyházi iskolás testvérpár megrázó története a 2020-as évek elejéről. Nehéz, de fontos.
Benkó Bence: A nagy erdő, mely tele van homálylyal Nagyon fontos előadás a tiszaeszlári vérvádról. Az előadást az Apertúra színházban is láthatjátok. Nagyon jó, nagyon megrázó. Aki olvasta évadértékelő írásunkat, tudhatja, hogy a Kétlámpás Blog számára ez volt az évad legjelentősebb produkciója.
Nyikolaj Erdman: Az öngyilkos Ez egy nagyon vicces darab, nincs kétségünk afelől, hogy ifj. Vidnyánszky jót csinál belőle. A Nemzeti Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös előadása a produkció.
Simorág TánCirkusz: Ma No mese /Manómese/ A színház és az újcirkusz csodálatos találkozása, gyerekeknek szóló mesejáték, de a felnőtteket is lenyűgözi.
Jön még többek között a Forte Társulat, Bagossy Júlia tantermi színházi rendezése, a TÁP Színház, az RS9 Színház, Regős Simon remek rendezése, a Lassúság az SZFE negyedéves prózai osztályával, a Nézőművészeti Kft és a Stúdió K a nagy sikerű Néróval.
A Bánkitó Fesztiválnak ugyan nem fő profilja a színház, mindazonáltal nagyon izgalmas, a részvételiséget előtérbe helyező előadásokat, performanszokat is találhatunk idei kínálatukban. Érkezik a TÁP színház és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, tánctréninget tart a Góbi Rita Társulat, a Dante Casino leviszi az Utolsó nyarunk című osztálytermi színházi előadását, Gemza Csongorral, Podlovics Laurával, Vilmányi Benettel, Kétyi Lucával és Georgita Máté Dezsővel lehet majd együtt gondolkodni testvérkapcsolatokról, párkapcsolatokról, menésről és maradásról. Fórumszínházat tart a Köret Színház, lehet színházi társasozni a túlélésért a Szociopolyval, amit az Utcáról Lakásba Egyesület hoz el, és egy freeSZFE-s produkció, a Ventillátor is megtekinthető lesz.
Bőséges színházi programot rakott össze idén is aMűvészetek Völgye, kiemelünk néhány, számunkra érdekes, produkciót, de ez csak töredéke a lehetőségeknek, érdemes alaposan átböngészni a műsorfüzetet. Számos improvizációs előadással érkezik a Momentán Társulat, nekünk a legizgalmasabbnak a Radar: A jövő lehetőségei tűnik, ahol is egy meghívott szakértővel, Rab Árpád jövőkutatóval lehet a mesterséges intelligenciáról és a jövő lehetőségeiről beszélgetni és játszani. Lesznek sétaszínházak, aki nem próbálta még ezt a formát, annak nagyon ajánljuk, mindig nagyon különleges élmény. A Szélcsendélet és a Legyél te is Jane! is ilyenek. Témájukban pedig kapcsolódnak más, környezettudatosságról, fenntarthatóságról, környezetvédelemről szóló előadásokhoz, üdvözlendő, hogy ez a fesztivál egyik kiemelt témája, ilyen a Climate Changer és a De a növények is éreznek, ugye?
Itt is találkozhattok a Nézőművészeti Kft-vel, az AztaBandával közösen lehet majd drámázni, mi nagyon szerettük a Szabadságra hajlamos című előadásukat, úgyhogy erre a programra biztos beneveznénk. Különleges élmény Gyabronka József előadásában meghallgatni Dante Poklát, mi tavaly a Gellérthegyen voltunk részesei, az Orlai Produkció és a Katona József Színház közös produkciójának folytatását a Purgatóriumot és a Paradicsomot a Szentendrei Teátrumban lehet meghallgatni, teljessé téve a mű befogadását. Érdekesnek ígérkezik a Godotra bábva című bábos előadás a Refis Bábozda előadásában és az ÁSZ Drámaiskola növendékeinek SZÉRUM című előadása, ami a Carson Coma negyedik albumának dalaiból összeállított musical. És, ha már zene: az SZFE negyedéves prózai osztályának zenekara, a tejszínhab is koncertezik, Biró Kristóf, Lukács Ádám, Molnár András, Nyomárkay Zsigmond, Urbán Kristóf koncertje jó levezetése lehet egy fesztiválnapnak. Nagyon erős a fesztivál újcirkuszi programokban is, érdemes azokat is keresni.
A Láthatáron Csoport Mi van veled, Akárki ? című performanszát már beharangoztuk itt, a FakTúrán. Mi nagyon élveztük az előadás próbajátékát, a soundpainting egy felettébb érdekes technika, érdemes részt venni egy olyan színházi előadásban, ahol ezt is ki lehet próbálni.
Nagyon sok mindent találtunk idén a Városmajori Szabadtéri Színpadon, amire érdemes elmenni. Június 5-re van még pár, június 6-ra pedig jócskán akad jegy az évad utolsó premierjére. Kovács D. Dániel/Závada Péter/Varga Zsófia: [ESCAPE] – A Donkihóte-projekt című előadása az Örkény Színház bemutatója. Szerintünk kihagyhatatlan.
A mi választásaink még: Moliere: A fösvény A szolnoki Szigligeti Színház társulata Mucsi Zoltánnal kiegészülve és az év közben a 6színben látható Kizárólag az utókor számára, amiről már rengetegen zengtek ódákat nekünk, de Martinkovics Máté, Sodró Eliza és Bíró Bence dramaturg miatt tervbe is volt véve.
Kifejezetten kapacitálnánk rá titeket, hogy az általunk már látott előadások közül nézzétek meg a Milfet. Pető Kata színművésznő önvallomásai nyomán írták a Kovács fivérek. Maga Dr. Pető Kata és valóságbeli párja, Rohonyi Barnabás játssza. Ha úgy nézzük, pajzán, vicces, ha úgy nézzük fájdalmas, kegyetlen. Ki-ki ossza be! A Jurányiban játsszák év közben, ott mindig elfogynak a jegyet, ami jó jel.
Márfi MárkTelik című előadása régi kedvencünk. Márfi Márk nem csak kiváló színész, de szárnyait egyre erőteljesebben bontogató drámaíró is. Megrázó, elgondolkodtató, nagyon személyes és nagyon őszinte monodráma, csak ajánlani tudjuk.
Lehet még újvidéki, tatabányai, miskolci, budaörsi, kecskeméti, marosvásárhelyi és sepsiszentgyörgyi előadásokat nézni, ha korlátlanok lennének az anyagi lehetőségeink, mi meg is néznénk őket.
Programot hirdetett végre a Szentendrei Teátrum is, már nagyon vártuk, szeretünk hozzájuk járni, színház előtt sétálgatni, kávézgatni. Idén két előadást választottunk magunknak, Bertolt Brecht ÁLLÍTSÁTOK MEG ARTURO UIT! című színművét, a Szigligeti Színház Nagyvárad és a Szentendrei Teátrumkoprodukcióját. Brecht még mindig ellenállhatatlan vonzerővel bír számunkra, nagyon kíváncsiak vagyunk Balogh Attila rendezésére. A másik választásunkat a kortárs magyar irodalom és a monodrámák szeretete vezérelte, Halász Rita Margó-díjas írását, a Mély levegőt Pálos Hanna adja elő.
Kecsegtető ajánlat még a PSZICHOTEATRUM: TÁRS/AS/JÁTÉK, Széles Flóra, Takátsy Péter és Xantus Barbara hív minket egy improvizációs, interaktív pszichológiai játék, párkapcsolati témákról. A Purgatórium és a ParadicsomGyabronka József előadásában szintén vonzó, ahogy Widder Kristóf Szenes Hanna életéről szóló rendezése is, a HANNA – szabadesés több szólamban. Mi nagyon szerettük az SZFE végzős zenés színművész osztályának Frontátvonulás című előadását, ha nincs még programotok augusztus 22-re, érdemes ezzel az előadással búcsúztatni a nyarat.
A Frontátvonulás itt is megnézhető, ha valaki nem mozdulna ki Budapestről, Krasznai Vilmos rendezése július 29-én lesz látható. Tovább böngészve a lehetőségeket, már ki is néztük magunknak a A TRIP és a KULT2 cirkuszszínházát, az 1984-ét és a Soltis Lajos Színház Bolond Istókját.
Reméljük, tudtunk segíteni a választásban, tartalmas, színházi élményekben dúskáló nyarat kívánunk!
A Kétlámpás Blog szerzői már kipróbálhatták a Láthatáron Csoport legújabb részvételi színházi előadását, aminek premierje a Művészetek Völgyében várható július 25-én. A Láthatáron Csoport kísérletező kedve nem lankad, biztos, hogy ha hozzájuk megyünk, valamilyen újdonsággal fognak meglepni bennünket, és biztosan lesz meglepetés az alkotók összetételében is. Ha belenéztek a társulatról készített írásainkba, magatok is meggyőződhettek erről.
Ezúttal Manyasz Erika, Somhegyi György, Darázs Ádám és Feuer Yvette a középkori eredetű moralitásjátékokból inspirálódva alkottak meg egy, az emberi életút szakaszainak jellemző pillanatait felvillantó előadást. De mitől lesz ez részvételi és kísérleti? Egy általunk eddig alig ismert technika, a soundpainting alkalmazásától. A soundpainting valós idejű, zenei jellegű kompozíciók létrehozására való technika, amibe bárki könnyedén bekapcsolódhat, és egy olyan közösségi élmény részese lehet, ami egészen megújíthatja a közös alkotásról való elképzelését. Velünk legalábbis ez történt.
A játszók és a „külső szem”: Darázs Ádám, Feuer Yvette, Háda Fruzsina, Manyasz Erika, Somhegyi György
Egy kellemes nyári estén kutatni az élet értelmét, Akárkiként ráismerni és rálátni élethelyzetekre kicsit kizökkenve mindennapjaink mókuskerekéből, felszabadító érzés. Részesei, alkotói lenni egy színházi performansznak, felejthetetlen élmény. És mi másért is látogatnánk egy művészeti fesztiválra, mint hogy új élményekkel gazdagodjunk? Reméljük, minél több látogatónak része lesz ebben a Művészetek Völgyében. És abban is reménykedünk, hogy a következő évadban megtalálja otthonát a produkció, hogy minél többen részesei lehessenek.
Kép forrása: https://trafo.hu/programok/szinhaz_kozveszelyes_munkakerulok
Igen erős évadot zár egy különleges színházi forma, a közösségi színház. A közösségi színházi előadások úgy jönnek létre, hogy egy csapat meghirdet egy témát, aminek mentén előadást szeretne készíteni, és ehhez keres civileket, akik tudnak ehhez a témához kapcsolódni, és van kedvük, idejük kimunkálni, színházi formába önteni a történetüket. Bár ez nem feltétel, jó esetben a nagyon hosszas, akár egy éves közös munka eredménye egy olyan színházi előadás lesz, ami a tágabb közönség számára is érdekes. Ez a forma kellőképpen rugalmas, ezért jól kombinálható egyéb színházi formákkal, a kísérletező kedvnek csak a fantázia szab határt. Az alábbiakban összeszedjük az évadban látottakat, sok előadás szeptembertől újra elérhető lesz, érdemes őket keresni. Külön köszönet illeti azokat a helyeket, akik befogadják ezeket az előadásokat: a MU Színházat, a Trafó House-t, a Jurányi Házat. Csatolt kritikáinkból részletesebben is megismerhetőek a produkciók. Aki szeretne mélyebb betekintést nyerni, hogyan is készülnek az ilyen alkotások, esetleg kedvet kapna, hogy résztvevőként csatlakozzon egy ilyen kezdeményezéshez, hallgassa meg két alkotóval, Török Tímeával és Kocsonya Zsófiával folytatott beszélgetésünket a Tilos Rádió archívumából!
A Kösszhasznúsági jelenetés témája az önkéntes munka. A résztvevőket toborzó felhívásban olyan embereket kerestek, akik valamilyen ügy mellett elkötelezték magukat. A többkörös interjúk során kiderült, hogy a legértékesebb dolog, amivel hozzájárulhatunk egy számunkra fontos ügy sikeréhez, az a szabadidő és a folyamatosan fejlesztett tudás, amit erre az ügyre áldozunk. Így aztán az előadás fókusza az önkénteskedés lett. Szivák-Tóth Viktor rendező és Róbert Júlia író-dramaturg készített előadást a nagyon sokféle történetből, amit a játszók hoztak. Nekünk az előadás sokszínűsége lett a legmaradandóbb élményünk a produkcióról.
Az Örökölt bors a közösségi és a részvételi színház pontosan kimért keveréke. Közösségi színház, hiszen az alkotók egy-egy ételhez, italhoz kapcsolt személyes családi történeteikből állították össze az előadást. Részvételi színház, nemcsak azért mert a közönség asztaltársaságokra oszolva eheti végig a menüt, de azért is, mert az előadás egy pontján mi is bekapcsolódhatunk a vacsora elkészítésébe, így az utolsó fogás valóban közös alkotásként kerül az asztalra. Kocsonya Zsófi diplomamunkájának színházi előadássá fejlesztett változata volt a legkülönlegesebb és legkedvesebb közösségi színházi élményünk. Kedves, játékos, és nem mellékesen finom előadás részesei lehettünk.
Kép forrása: https://juranyihaz.hu/hu/eloadas/remenypanzio
A kerettörténet szerint négy kiugrott független színházi színész – Göndör László, Martinkovics Máté, Messaoudi Emina, Szabó Veronika – valami radikálisan újba fognak, és megalapítják a Remény panziót, ahová civil aktivistákat hívnak meg, akiknek regenerálódásra van szükségük, hogy megmeneküljenek a kiégéstől. Ez a megoldás megosztja a feladatokat a szereplők között, a civilek hozzák a személyiségüket, a történeteiket, az ügyüket, amiért dolgoznak, a színészek, a rendező és a látványtervező (Raissa Kankelfitz) pedig színpadi játékká, előadássá konvertálják ezt. A Stereo Akt előadása a Jurányi Házban nagyon sokféle témát érint, a környezeti igazságosságot, a közoktatást, a nőjogokat, lakhatást, inklúziót és a fenntarthatóságot. Érdemes volt megismerni az ezeken a problémák megoldásán dolgozó aktivisták gondolatait.
Az előadásban két idősík jelenik meg, videóinterjúkban, ezeket Fodor Fanni készítette, 1956-ban kivándorolt honfitársaink mesélnek menekülésről, új életről, honvágyról, míg a színházteremben a játszókat most foglalkoztató, a menni vagy maradni kérdést feszegető problémák elevenednek meg jelenetek és monológok formájában. A jelenbeli dilemmák, félelmek, remények párbeszédre lépnek a múltbeli tapasztalatokkal, történetekkel. A játszókkal Török Tímea és Róbert Júlia dolgozott, a látvány Molnár Anna és Török Tímea munkája. Az előadás nagyon a szívünkhöz nőtt, hiszen az első másodperctől követtük a létrejöttét.
Utolsóként egy családi emlékekből kiinduló, de nagyon is aktuális problémakör köré szerveződő előadást láttunk: a Közveszélyes munkakerülőket. A szabadúszó lét örömeit, terheit, félelmeit és reményeit osztották meg egymással a felhívásra jelentkezők, és hozták létre hosszas munkával ezt az előadást. A Thury-testvérek dramaturgként, grafikusként és táncos-koreográfusként nagyon sokféle tudást raktak bele a produkcióba, ez kiegészülve a szereplők és a többi alkotó tudásával egy rengeteg, hol remekül, hol kicsit kevésbé működő, nagyon változatos eszközökkel dolgozó előadást hoztak létre. Az átjött a Trafó nagytermének intimnek nem nevezhető terében is, hogy a résztvevők mennyire szeretik ezt a produkciót, a közönség pedig rezonál, végig együtt él az előadással, és a közös játékba is bevonódik. Az előadásban izgalmasan keveredik a dokumentumszínház és a közösségi színház.
És ezzel még korántsem merítettük ki a témát. Érdemes lesz keresni az ÖrkényKözben az 1.5 ezrelék – Józanságaink története című előadást, amely az alkoholhoz való viszony témáját dolgozza fel, és a KÁVA Kulturális Műhely Projektjeit.
Már 2023 szeptemberében megismerkedhettek a szerencsések Kárpáti Péter hosszú időn át írt regényével, méghozzá egy egészen különleges formában. A Selinunte Kiadó könyvbemutatója a Trafóban felolvasó színházi keretek között ismertetett meg minket a művel. Mi azon melegében el is olvastuk a művet, és a könyvbemutatóról és a regényről jelentettük meg írásunkat. Tehát a regényből írt dramatizált változat már készen várta a megvalósítást.
A játszók köre – Tóth Ildikó, Kárpáti Péter, Jenővári Miklós, Hevesi László – kiegészült Zsótér Sándorral, aki Lőw Immanuel, szegedi főrabbi szerepében csodálatos kettőst alkot Tóth Ildikó Jászai Marijával. További alkotók is csatlakoztak a produkcióhoz. A látvány Veronika Keresztesová munkája, a színpadi teret szervező, árnyjátékhoz is alkalmas ajtók és a virágmintás mennyezeti elemek az üvegházban játszódó részeknek a felhasznált minimális eszközökkel varázslatos hangulatot adnak Lengyel Ákos Papa fénytervező közreműködésével. A mozgást Horkay Barnabás tervezte, amitől a középső, Szent Pétör és Krisztus urunk parasztbibliai meséje szépen elkülönül az elbeszélő részektől és a rabbi és a színésznő találkozásától, dinamikus és nagyon szórakoztató szekvenciát alkotva az előadáson belül. Dramaturgként Zsigó Anna feszesített az anyagon, produkciós vezetőként Vajdai Veronika segítette az író-rendező-szereplő Kárpáti Pétert.
Bár nekünk ez már a harmadik találkozásunk volt az anyaggal, ennek a változatnak is minden másodpercét élveztük, sőt az jutott az eszünkbe, hogy mennyire szívesen hallgatnánk ezt a történetet hangoskönyv formában is, de kizárólag a szerző előadásában. A mostani trafóbeli alkalmak a Térkép a túlvilágrólnak még csak előbemutatói voltak, a premierre az idei Thealter Fesztiválon kerül sor július 27-én a Régi Zsinagógában, Szegeden. Reméljük, a következő évadban többször, sok helyen látható lesz.
Radnóti költeményeit sokan szeretik, köztük én is, el is fogok jönni az önálló estedre, de érdekelne, miért őt választottad a Kettőspontos bemutatkozásodra?
Igazából egy ideje gondolkodom azon, hogy újra színpadra lépjek, de megfogadtam, hogy csak olyan szöveggel, vagy történettel szeretnék a nézők elé állni, ami annyira megfog, hogy nem tudom nem megcsinálni. Újraolvastam tavaly szeptemberben az Ikrek havát, és azonnal tudtam, hogy megvan, amit kerestem. Néhány hétig még csak ízlelgettem a szöveget, mint a jó bort, utána kezdtem csak el vele dolgozni. Mondhatjuk úgy is, hogy a szöveg választott engem, és nem én a szöveget. (Nevet). Rengeteg közös élményem van Radnóti gyerekkorával. Nem pontosan az történt meg velem, ami vele, de hasonló élményeim vannak. És azt hiszem, sokan mondhatjuk el magunkról ugyanezt. Ezért zseniális a szöveg, mert univerzális problémákat vázol a költő egyéni történetén keresztül. Teszi mindezt ritmikusan, dallamosan és érzelmektől fűtve. Olyan lüktetése van, mint egy zenei remekműnek.
Ha már Radnóti, mennyire tartod Őt ma aktuálisnak? Nekem a háborúk miatt hátborzongatóan aktuális.
Hát igen, rátapintottál a lényegre. Persze nemcsak a háborúk miatt. Ahogy azt fentebb kifejtettem, univerzális állapotokkal dolgozik a szöveg. Dehát az is árulkodó, hogy a költő mikor fejezte be a kéziratot. 1939 augusztus végén. Érezhető a bizonytalanság és a háborúra készülő Európa túlfűtöttsége. De talán egy idézet a műből jobban megvilágítja ezt az állapotot: “Riasztó újságcímek között jöttem idáig, ma újra Európa sorsa dől el, izgatottan és ünnepélyesen élek, de kezdem megszokni már.” Ezt szerintem ma bármelyikünk mondhatná. Hátborzongató, hogy ez az idézet már 85 éves… Ahogy a kapcsolatairól, az érzelmeiről, az érzéseiről mesél, az pedig időtlen. Radnóti egyre aktuálisabb olvasmány.
Nem nagy kockázat egy költőre alapozni egy színházi estet, meg lehet így tölteni a nézőteret?
Nem tudok erre válaszolni, nem vagyok marketingszakember. (Nevet). A szöveg nem egy költemény, hanem egy konkrét történet az egyik legnagyobb költőnk életének egy részéről. Egy sztori, ha úgy tetszik. Zenei dallamokkal, pontosan kiszámított dramaturgiai ívekkel. Gyakorlatilag színpadra van teremtve. Megfelelő jelenléttel előadva katartikus élményt adhat. Ez egy olyan szöveg, amit meglepően kevesen ismernek. Pedig nem is hosszú, és nem is nehezen befogadható. Kicsit küldetésemnek is érzem, hogy minél több emberhez eljuttassam ezt a csodát, mert az Ikrek hava maga a csoda.
Mi számodra a legnagyobb kihívás ebben a darabban?
Erre a premier után szeretnék válaszolni. (Nevet)
Mivel hívnád fel magadra a nézők figyelmét? Mi adta eddig művészi munkásságodnak, irodalmi kötődéseidnek a gerincét?
Sokfelé sodort az élet. Először színész voltam, egészen hosszú ideig, aztán 9 évig táncos. Külföldön játszottam egy ideig. 2020-ban megkaptam az év legjobb férfiszínészének járó díjat a New York Film Awardson. Amikor elkezdtem újra tanulni, a filmen kívül mindent abbahagytam, mert nem szerettem volna egy seggel több lovat megülni. Tavaly szereztem meg a filmrendező diplomámat, de mesterre már forgatókönyvíró szakra mentem. Azt hiszem most kezd bennem összeérni az a sokfajta dolog, amivel foglalkoztam, vagy éppen foglalkozom. Mert ezek mind egy tőről fakadnak, és egyfelé vezetnek. Mindegy, hogy a végén vászonra, vagy táncszőnyeggel leterített padlóra álmodom-e a produktumot.
Mennyire fog jellemezni téged a színpadon a Radnótihoz első blikkre jobban illő visszafogottság, vagy meglepetést fogsz okozni?
A színpadon szinte bárki, és bármilyen lehetek. Amelyik figurát meg tudom teremteni, az élni fog. Persze, az általam életre keltett figura csak belőlem tud táplálkozni, hiszen van egy testalkatom, izomzatom, hangom, lelki beállítottságom, mint mindenkinek. De ezeket az attribútumokat másképpen tudja használni egy színész.
Mi a véleményed a FakTúra folyóiratról, hogy érzed tud segíteni egy induló fiatal művésznek egy ilyen művészeti online folyóirat?
Nagyon fontosnak tartom. Az által, hogy teret kapunk a gondolataink kifejtésére, lehetőséget kapunk a leendő közönségünkkel elkezdeni egyfajta kommunikációt. Ezért nagyon köszönöm neked a lehetőséget, és nagyon-nagyon sok olvasót kívánok a FakTúrának!
Új helyszínen, az V. kerületi Magyarság Háza Galériában csöppentünk vissza Soóky László februárban megismert szövegeinek világába. Akkoriban beszámoltunk már ezen a felületen a Bethlen téri Színház Vendégváró Fesztiválján vendégül látott Dialog n.o. által elhozott monodrámákról, és a Kétlámpás Blogon bővebben is megírtuk élményeinket.
A Papa különböző hangszereken hegedül közegébe, az 1968 utáni Csehszlovákiába térünk vissza az Egy disznótoros pontos leírása című monodrámában. A politikum ezúttal sokkal hangsúlyosabb, mint a már megismert falu és járás mikrotörténései, az ,,ideiglenes” szovjet megszállás és az átvilágítás külön történetszálat kap. A darab struktúrája is bonyolultabb, három történet váltakozik, a disznótor, a pálinkafőzés és az átvilágítás története, ahol a közös szereplők és a történetszálak időleges érintkezései teremtik meg az egységet. Mindhárom történet komótosan építkezik, míg végül mindegyik valamilyen poénnal csúcspontra jut. Varga Emese dramaturgiai munkálkodása nagyon pontos ritmusú alkotást hozott létre. Lajos András úgy játszik a közönségen, mint az előadásban hangsúlyos szerepet kapó citerán. A groteszk, börleszkszerű epizódokat hallgatva-látva könnyes lesz a szemünk a nevetéstől, amikor egy-egy pontosan irányzott mondat a torkunkra fagyasztja azt. Nem csak a hatalom kinevethető bornírtsága köszön vissza, de a félelmetessége, az emberéletekben mérhető rettenete is.
Fotó: Szalai Erika
Lenyűgöző az előadás tárgyhasználata. A hordóból kikerülő tárgyak eleinte csak egy-egy jelenethez szükséges kelléknek tűnnek, de fokozatosan kiderül, hogy egy nagyobb konstrukció épül, a jelenetek végén esetlegesnek tűnő elhelyezés valójában egy hatalmas kirakóst eredményez az előadás csúcspontján. A zene használata ismét jól eltalált és hangsúlyos, nagyon kíváncsiak lennénk, Lajos András hány hangszert tud még megszólaltatni a látottakon kívül.
Soóky László drámái kötetben is olvashatóak, mi kedvet kaptunk hozzájuk.
Különleges színházi csemege és a társasjátékot szeretőknek is remek lehetőség a Budapest Bábszínház Krabat a fekete malomban című előadásához kapcsolódó társasjáték. A színházi társasjáték egy rendkívül szórakoztató kikapcsolódási forma, érdemes kipróbálni akár az előadás ismerete nélkül is. Bátrabb 12 éveseknek már ajánlható a játék és az előadás is. Fontos, hogy legalább 14 emberre szükség van a játékhoz, így ha jegyet váltottunk, feltétlenül menjünk is el vagy, ha ez végképp lehetetlen, szervezzünk be valakit magunk helyett vagy időben értesítsük a szervezőket!
Olvassátok el beszámolónkat a Krabat – színházi társasjáték bemutatójáról és az alapjául szolgáló előadásról és keressétek a Budapest Bábszínház produkcióit!
Kettőspont / színház & spirituális ügynökség MÁJUSI PROGRAMOK a Kettőspontban és a Kispontban ❤
Mindent lehet mondani, de azt nem, hogy eseménytelen lesz a május a Ráday utcai teátrumban! Mindjárt a hónap elején egy erős felütéssel indul a program, a finoman szólva is karakteres Hádész Látomások az Alvilágból monodráma az egyik leggrandiózusabb színpadképpel rendelkező színmű amit eddig a Kettőspontben láthattunk, másnap a Diogenészben csodálhatjuk meg Formanek Csaba játékát.
Nagy örömömre a filozófia is helyet kap a programban a Diogenész Kávéház második estjével, amit Nemes László filozófus vezet. A komoly kérdésfeltevéseket Forgács Gábor Humorforgácsai előzik meg a sűrű programkavalkádban, mely jelzi mennyire széleskörűen igyekszik a teátrum kiszolgálni nézőit.
Személy szerint nagyon várom Ács Tamás új estjét, A bor dicsérete címmel, Tamás karizmáját ismerve azt hiszem az előadás telitalálat lesz, melyhez a Dúzsi borászat szervírozza a finomabbnál, finomabb borokat.
Nem tudom a kedves olvasó, hogy érzi, de én úgy érzem mintha kifejezetten nekem állították volna össze a májusi programot, hiszen nagy szenvedélyem a Jazz zene is megjelenik a repertoárban HEJ! 🙂
Ha támogatói jegyet vásárolsz valamelyik előadásra, azzal megnézheted a másikat is!
