Az év egyik kiemelkedő kiállítása – Miksa Bálint festményei a Hegyvidék Galériában

Kritika és fotó: Rékasi Attila

Sikerkiállítások sajátja a kiemelkedő érdeklődés, megnyitón ritkán látható tömeg fogadott, Miksa legújabb tárlatán. Mindezt a Hegyvidék Galéria reprezentatív hatalmas terében sikerült elérnie a festőművésznek. Emlékeim szerint most jártam először ezen a helyszínen, amiről nem túlzás azt mondani Budapest egyik legreprezentatívabb kiállítóhelye, impozáns tereivel, hófehér falaival, remek világításával, megfelelő belmagasságával. Külön érdemként emelném ki a helyet illetően, hogy az Újpesti Ifjúsági Ház galériájához vagy a Debreceni Imre festőművész által vezetett volt Kispont Galériához hasonlóan portálablakainak és közvetlen járda melletti fekvésének köszönhetően az utcáról is megnézhető a kiállítás, bár én mindenkit biztatnék, hogy Bálint nagyon egyedi és „aprólékos” festéstechnikájának okán, mindenképp térjen be a galériába és közvetlen közelről, akár néhány centiméterről is szemlélje meg a kép részleteit, új univerzumok nyílhatnak ezáltal a befogadásban.

Miksa egészen kis méretű kéttenyérnyi alkotásaitól a másfél méteres munkákig nyerhetünk betekintést a művész legújabb képeinek világába, érzékelhetjük azt, hogy magabiztosan uralja úgy a kis, mint a nagy képtereket. Megtalálja azt a léptéket, amely tökéletesen segíti, absztrakcióinak, vizuális költeményinek térbe formálását. Ezt a térbeliséget nem véletlenül emlegetem az ő munkái, kifeszítik, kiterjesztik a klasszikus táblakép festészet megszokott határait, úgy a formák, mint a technikai megoldások tekintetében (lásd előző Miksa kritikám). Térbeli játékosságának artikulációjához, elengedhetetlen a fény a megvilágítás milyensége, minősége, ilyetténformán a fent emlegetett kiemelkedő teremi megvilágítás, spotfények kiteljesíthetik a képek háromdimenziós valóságát, melyet a sajátos képszélképzés erősít.

Nem túlzás azt mondani, a Organikusan sérülő szimmetria című tárlat a lírai hangvételű kortárs hivatásos képzőművészet egyik legfontosabb kiállítása az idei esztendőnek. Reprezentálja az újpesti műtermében alkotó Miksa Bálint festőművész életművét a legfrissebb alkotásokkal koronázva azt. Aki ellátogat nemcsak magas minőségű művészetet láthat, de ha lelkét is ki tudja nyitni a befogadás aktusa alatt, energetizáló „terápián” is részt vehet Bálint csodás koloritjának köszönhetően, mindezt ingyenesen, de ajánlom a művész csodálatos könyvének megvásárlását, remek karácsonyi ajándék lehet!

Rékasi Attila, Újpest


Organikusan sérülő szimmetria

MIKSA Bálint festőművész kiállítása

2025. november 27. – 2026. január 10.

A szabad, mozgékonyabb, a változások lehetőségét is nyitva hagyó, illetve szélesebb körű tudást is integráló társadalmak művészetében jelenhetett meg dominánsan az aszimmetriákkal, kísérletezőbb, komplexebb kompozíciókkal is dolgozó művészi szemlélet. E szerint válik kissé érthetőbbé az általam művelt festészet is. Tisztán dekódolható benne, hogy nyitott szemmel élve az életemet, egyszerre hordozom magamban a stabilitás, az örökérvényűség, az azt kifejező szimmetria pszichológiailag belátható igényét, és az ezzel szemben tapasztalt, dinamikusan változó világom szimmetriát torzító, feszültségeket keltő hatását. E belátások egyidejű tudatosságát én már meg nem tagadhatom. Részemről ez a tagadás cinikus behódolás, egyfajta hazugság, retrográd csökönyösség, egy szerintem még esetlegesen alakítható, virágzó jövő elleni destrukció volna. Organikusan kifejlődő képeimen a ki nem kerülhető, sőt filozófiai értelmű alapélményként is megélt dinamizmus így töri meg a kezdeti szimmetriára való hajlamomat elkerülhetetlenül. Ugyanilyen természetességgel mondanak a festményeim nemet magára a hagyományosan szabályos és szimmetrikus befoglaló képformátumokra is, mint minden táblakép, végső soron egylényegű, szervesen hozzájuk tartozó jellemzőjére. 

Számomra mindez az önmagammal és a világgal szembeni belátó őszinteség kérdése lett, ami a művészetem egyik, ha nem a legfontosabb etikai dimenziójává is vált egyben. Ahogy a külvilág szégyenletesen rácáfol rendre az egyensúlyt, nyugalmat kereső énem naiv terveire és elképzeléseire, úgy ezt a valós helyzetet átélve és kifejezve ejtem folyton pofára a képeim csírájában rejlő statikus rend-igényt és szimmetriát. /Miksa Bálint/

//

MIKSA Bálint Siklóson született 1970-ben. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen 1994-ben diplomázott mint festőművész és középiskolai rajz-művészettörténet tanár. Mesterei Nagy Gábor és Gerzson Pál voltak. 1991-ben Hermann Lipót-díjat nyert, 1995-ben Genfben volt ösztöndíjas (Fondation Samuel Buffat), 2003-tól 2005-ig Derkovits-ösztöndíjban részesült. 1990 óta 36 egyéni és több mint 70 csoportos kiállításon szerepelt Párizstól Isztambulig, Nizzától Stuttgartig, de főként Budapest és több vidéki város jelentősebb galériáiban. Jelenleg Budapesten él és dolgozik. A festészettel összefüggésben kurzusokat tart és szakírással is foglalkozik. 2020-ban megalapította a Vészkijárat Galériát és Műterem-közösséget a Népszigeten, amelyet azóta is vezet.

Képeit egy pontból, organikus szemlélettel fejleszti, majd kiszabadítva őket a hordozó felületből, szabad sziluettes festményei jönnek létre. Ezek a faltól eltartva installálhatók, így szabad, lebegő, önálló képi entitásokká válnak, festői világmodellekként is felfoghatók.

//

📆 Kiállításmegnyitó: 
2025. november 27. (csütörtök) 18:00

👤 A kiállítást megnyitja: 
LELKES A. Gergely festőművész

📍 Helyszín: 
Hegyvidék Galéria, 1126 Budapest, Királyhágó tér 10.

🎫 A megnyitón való részvétel és a kiállítás megtekintése díjtalan.

A tárlat megtekinthető 2025. november 28-tól 2026. január 10-ig, keddtől péntekig 10:00–18:00, szombaton 10:00–14:00 között. A Hegyvidék Galéria 2025. december 24. – 2026. január 5. között ZÁRVA tart.

Áradó kolorit, fémbeformált textúrák a BAB Galéria csodás terében

Fotók: Rékasi Attila


Knyihár Amarilla festőművész és Pokorny Attila szobrászművész alkotásai „Ár-Tér” címmel még láthatók a Budapest Art Bridge Galériában, amely a belváros szívének egyik legreprezentatívabb kiállítótere. Csak emiatt is érdemes betérni a tárlatra, de Knyihár dinamikusabb színeket megjelenítő koloritja és Pokorny érzékeny, a természeti elemeket felnagyító, az örökkévalóságba „öntő” térformálása miatt különösen ajánlott. Olyan nagyszabású, minőségi képzőművészeti élményeket szerezhetünk, amelyek méltóak Budapest világvárosi státuszához. Sok éve zajló tendencia a táblaképművészetben a képméretek folyamatos növekedése, legyen szó festészetről vagy fotóról. E közben az ingatlanárak, a művészetek befogadói és társadalmi marginalizálódása eredményeként egyre kisebb terekbe szoruló galériákról beszélhetünk fővárosunkban. Számomra sokszor bántó, hogy a belmagasság nélküli, szűk helyekre „beerőszakolt” nagyméretű munkák sora milyen módon rontja el egy-egy igéretes tárlat minőségét. A BAB-ba öröm bemenni; Knyihár zömében hatalmas vásznai remekül befogadhatóvá válnak, és egy loft lakás nagyvonalúságát adják. Természetesen a lényeg a műalkotások minősége, amivel a két alkotó tematikailag foglalkozik; meglátásom szerint azt magas színvonalon, a tartalom és a forma összhangjával közvetítik az anyagba. A kiállított munkákról kinek mi a véleménye, az mindig az egyéni megélés folyamata, és nagyon sok perszonális tényező eredménye. Személy szerint nekem tetszenek a kiállítás képei és szobrai. Amikor ilyen tárlaton járok, hamar megfogalmazódik bennem a gondolat, hogy egyelőre nem aggódom a magyar művészetért, képzőművészetért. Meglátásom szerint sok tehetséges alkotó él még Magyarországon; változatos, minőségi, kreatív emberek dolgoznak, dacára a finoman szólva sem könnyű pályának. Nekem élmény volt erre a tárlatra ellátogatni; a nyüzsgő belvárosban egy energetizáló szigeten szerezhetünk szekunder természeti élményt, színekbe és formákba öntve.

Rékasi Attila, Újpest


Információk a tárlatról:

Knyihár Amarilla festőművész és Pokorny Attila szobrászművész ÁR-TÉR című kiállítása keddtől péntekig 12 és 18 óra, szombaton 10 és 16 óra között látogatható.

V. kerület, Kossuth utca 10. 14-es kapucsengő. BAB Galéria

#knyiharamarrila #pokornyattila #babgaleria #art #művészet #arterkiallitas #kepzomuveszet #rekasiattila

„Nem pusztán egy hely” – Sándorfalvi Művésztelep Budapesti tárlata

Sándorfalvi ÚjMűhely Művésztelep csoportos kiállítása a Bartók 1 Galériában

Nem jártam még Sándorfalván, ha őszinte akarok lenni azt sem tudtam hol van, amíg a szellemi, művészeti erőteret is létrehozó Új Alkotóműhely Egyesület tagjaként nem találkoztam alkotóikkal és műveikkel. Túlzás nélkül állíthatom, figyelemre méltó művész kollégákat sikerült megismernem akik szinte mind bemutatkoztak már a Kispont Galériában (Budapest, Ráday u. 9.) nagy sikerrel. Biztos vagyok benne nagyon megéri majd ellátogatni a Bartók 1 Galériába magas művészeti minőséget sejtek!

Retkes Máté művésztelep vezető a FakTúra kérdésére elmondta: A Sándorfalvi ÚjMűhely Művésztelep 2023-ban harmadik alkalommal került megrendezésre a Sándorfalva városhoz tartozó Homokpusztán.

A január 25-én nyíló kiállításon nem csak a művésztelepen készült alkotásokkal, de a művésztelep résztvevőinek korábban készült, vagy kifejezetten friss műveivel is találkozhatnak az érdeklődők – a művésztelep ugyanis nem „pusztán” egy hely és egy (olykor túlontúl is) rövid, közös alkotással eltöltött időszak, de szellemi-emberi-művészi közösség is.

A kiállításon szobrászok és festők műveit mutatják be, láthatjuk Bajári Zsolt (szobrászművész), Csanálosi Mária (festőművész), Drabik Tamás (szobrászművész), Kusnyár Eveline (festőművész), Németh Csaba (szobrászművész), Retkes Máté (szobrászművész) Szabó Zoltán (szobrászművész) alkotásait.

Dühös melók szelíd játékossággal, ezt a kiállítást látni kell!

Hőskór a MAMŰ Galériában

Egy lebilincselő kiállítást látogatottam meg tegnap a FakTúra művészeti folyóirat tudósítójaként. Lipkovics Péter, Soltis Miklós, Szőllősi Géza vizuális világa engem egyszerűen elvarázsolt. Rég láttam ennyire izgalmas és minőség tekintetében is ennyire színvonalas tárgyegyüttest. Jó energiákkal rendelkező kiállítás; a fények, a színek, a formák, a koncepciók; egyik műtárgytól a másikig szaladtam, nagyon látványos, fotogén anyag.

Szöllősi Géza alkotása

A belépő térben Szöllősi Géza képzőművész a legmodernebb időket idézve a mesterséges intelligenciát is munkára fogta táblaképei megalkotására. Hihetetlen hatásúak a műgyanta tömbökbe öntött rovarok kitinpáncéljából összeapplikált szuperhős figurái. A következő teremben Soltis Miklós festőművész tárgyapplikációit, ready-made megoldásokat is felvillantó „emlékdobozait” szemlélhetjük, melyek a hang és videó elemeket sem nélkülözik. A harmadik térben Lipkovits Péternek, a tárlat kurátorának nagyon „mokány” szobrainak magánmitológiájában mélyedhetünk el. Őt kérdeztem először, honnan jött a három alkotót bemutató tárlat ötlete.

„Én a MAMŰ tagjaként már a tér pontos ismeretében próbáltam elképzelni a három anyag kontextusát. Bíztam abban, hogy a vizuális rímek révén párbeszéd alakul ki egymással. Gézának ismertem ezeket a „bogaras” munkáit. Azt is tudtam, hogy Mikivel közös a gondolkodás, a melókat ehhez igazítottam, szabad asszociáció utal a bogaras figurákra. A helyre a tudatalatti szinonimájaként is fontos volt gondolnom. A munkáink egy teremben való vegyítését elvetettük, mert a három anyag együtt már nem biztos, hogy működne. Összességében elég „dühös” melók ezek, méret, anyagpárosítás stb. tekintetében. Miki melóit tartom a kulcsnak, ő egyensúlyt hoz a kissé hűvösebb, mélyebben gondolkodó attitűdje okán. Külön működik mindenki, de a közös gondolati alapok jó együttműködést is hoztak!”

Soltis Miklós így nyilatkozott munkáiról: „Az általam az utóbbi években elindított játékfigurás tárgyegyütteseim kiegészültek egy álomkép magánmitológia elemeivel. Új elem, hogy Tamkó Sirató Károly gyermekkoromban megkedvelt verse kapcsán beemelem úgy esztétikailag, mint technikailag a hang, a versmondás, a videóinstalláció, a mozgó alkatrészek applikálásának, talált tárgyak beépítésének egy komplex rendszerét az alkotás folyamatába.”

Soltis Miklós alkotása

Szöllősi Géza érdeklődésemre elmondta: „Az egész koncepciót Péter találta ki. Esetemben a doktori munkámhoz készülő legújabb printekben megérezte, hogy ezt össze lehet rakni közös anyagban. Szerintem maszkulin lett a kiállítás; vannak közös erővonalaink, amelyek kitapinthatóak az álvalóság, a figurativitás és a magánmitológiai közeg mentén. Én a jövő felé tendálok a tizenkilencedik századi moby dick-es világból elrugaszkodó vonalammal, azt gondolom.”

Lipkovics Péter alkotása

A szerzők 2023. december 21-én csütörtök este hat órai kezdettel közös tárlatvezetésre várnak minden érdeklődőt. A rendezvény és a kiállítás is ingyenesen látogatható a MaMű Galéria termeiben 15 és 18 óra között (hétfő-kedd zárva). Cím: Murányi u. 52-48., Budapest, 1078