AI vs Deep State – interjú a siker sci-fi alkotóival

Kép: AI vs Deep State

Tarol a nemzetközi rövidfilmfesztiválokon Weith Katalin rendező-producer sci-fi filmje, amelynek férfi főszereplője a Barátok közt sorozatból is ismert színész, Bodor Géza. Az eddig 51 díjat besöprő, komoly társadalmi és technológiai kérdéseket is felvető produkció és a magyar film kapcsán rég látott siker okán kérdezte az alkotókat a FakTúra művészeti folyóirat.

Katalin, Ön két neves amerikai stúdiumot is elvégzett, majd az ELTE filmkészítő szakán is diplomát szerzett, tehát hivatásos szakember, nyilván rálát a mai filmes közegre. De hogyan találta meg főszereplőnek Gézát? Sokan őt inkább a Kettőspont színházból, drámákból ismerünk.

Weith Katalin: Számomra viszont egy film, a Drága Elza című 2014-es produkció hozta az ismeretséget. Én itt társproducer voltam, Géza pedig remek szerepet, egy nagyon férfias karaktert játszott. Így amikor most ilyet kerestünk, nekem egyből bevillant Géza karaktere! Ez volt az egyik tényező. A másik pedig, hogy ebben a produkcióban elengedhetetlen a perfekt angol nyelvismeret, hogy a nyelvhasználat semmiképpen ne okozzon plusz figyelmet, a színész abszolút a játékra tudjon koncentrálni. Gézánál mindkettő megvan, láttam őt játszani, zseniális!

Géza, te miként reagáltál a felkérésre? Milyen kihívásokat hozott ez a filmszerep? Van olyan, amikor nem vállalsz el egy szerepet?

Bodor Géza: Természetesen nagyon örültem, amikor Katának eszébe jutottam. Ritkán, csak extrém esetekben utasítok vissza darabot, felkérést. Az a hozzáállásom, hogy egy színésznek a produkciót kell „szolgálni” és legjobb tudása szerint megfelelni a figura megformálásában, most is erre helyeztem a hangsúlyt. Talán az Ai-vel való közös munka hozott kihívásokat, de mivel én tech fan vagyok, ez nekem szerencsére nem volt újdonság. Inkább egy olyan kihívás előtt álltam, hogy hirtelen, gyorsan kellett megoldani a feladatot.

A rendezőhöz fordulok kérdésemmel: mi volt az alapja a forgatókönyvnek, honnan a film története? Úgy olvastam, egy sci-fi regény volt a kiindulás. Úgy érzékeltem, nem egy széles körben ismert mű az alap.

Weith Katalin: Tizennégy éve ismerkedtem meg az íróval, több művét olvastam, illetve a kiadóm jelenteti meg az álnéven író szerző sci-fi illetve összeesküvés elméleti könyveit. Nem véletlen ír álnéven, hiszen témafelvetései nagyon erősek, politikai trélerek, összeesküvés elméletek. Három kötetes Az elme gyilkosai című könyveket olvastam tőle, ezek adták a forgatókönyvhöz – amit együtt írtunk – a gondolati hátteret. Röviden: ezen írások főszereplője Julius Andon, akit Géza alakít és akiről tulajdonképpen szól ez az egész film, őrá építettem az egész projektet. Julius Andan tulajdonképpen egy fiktív szereplő, aki árulóvá válik a legfelsőbb kasztból, besokall, elege lesz és leleplezi mindazt a manipulációt, elnyomást és egyéb igaztalanságokat, amit huszonöt éven keresztül művelt. Ez a gondolat egészült ki fikciós elemekkel, úgymint a mesterséges intelligencia és Julius együttműködve milyen új világot tudnának létrehozni. Ehhez az írónk A világ a színfalak mögött című könyve is sok inspirációt adott. Rendezőként az én személyes „küldetésem” a fimmel egy boldogabb, jobb, mondhatni idealizált társadalom létrehozása.

Géza, mitől lesz izgalmas ez a film, mi hozhatja a sok díjat?

Bodor Géza: Ahogy Kata mondta, ez a történet Julius Andannak a története. Nagyon sokat dolgoztunk vele, hogy a vásznon is erős lehessen. A filmnek a fogadtatása egyenlőre nagyon kedvező, hisz több díjat is nyert. A világ a színfalak mögött könyv az egy alap, abból nőtt ki a történet, mondhatnánk, hogy ez egy spinoff tulajdonképpen, de attól válhat egy sztori izgalmassá, hogy belekerülnek szereplők, így egészen más dinamikája lesz a filmnek, mint amilyen a könyvnek van. Aki szereti a könyvet az szeretni fogja a filmet, de ha elolvasod a könyvet az még nem spoilerezi le a filmet. Szóval nagyon-nagyon izgalmas alkotás született, ami megjelenhet a díjak odaítélésénél is.

Nem vagyok filmszakértő, de ha jól láttam, egy olyan fesztiválon is díjazott lett a film, ahol az Oscar Díjjas Mindenki című magyar kisfilm is sikerrel szerepelt, ha lehet ilyet kérdezni egy rendezőtől, mennyire „rangos” díjakat tarol Julius Andan története?

Weith Katalin: Nem csak a film rövid, az elkészülési ideje is az volt, tavaly áprilisban indult a projekt, amikor elkészült a végleges változat, teszteltük online egy zárt vetítésen, amit kétezren néztek meg. A filmnézők hatszáz kérdőívet küldtek vissza és nagyon pozitív volt a visszajelzés, erre alapozva, kezdtük el az angol nyelven forgatott filmünk nemzetközi fesztiválokra való nevezését. Ezeken a megmérettetéseken első körben online formában versengenek az alkotások a havonta vagy negyedévente megrendezett fesztiválokra általában több ezer filmet neveznek. Akik itt első helyezést értek el, azok bekerülnek az éves rendezvényre és ott megmérettetődnek egy nagyon komoly zsűri előtt. Én eleve csak olyan fesztiválra neveztem be a filmet ami úgynevezett IMDb által elfogadott fesztivál, mert az már rögtön egy szűrő. Amikor megnyertünk egy fesztivált, akkor kaptunk egy IMDb linket, hogy feltölthetjük magunkat és az IMDb kereszt ellenőrzést is végzett, így mondhatni nem „futottak még” kategóriájú fesztiválokra sikerült bejutnunk. Igyekeztem figyelni arra is, hogy hol vannak azok a városok, ahol a filmvilág koncenrálódik, tehát ahol utána majd az élő vetítésen megjelennek olyan befektetők, producerek, akik érdeklődhetnek az alkotás iránt, ezért Los Angeles-t és a többi jelentős filmes amerikai városokat és angliai fesztiválokat céloztunk meg.

Itt szeretném elmondani, hogy most vasárnap (2024. júnus 2.) lesz nyilvános a film, eddig zárt csatornán volt a fesztiválok miatt, vasárnap indul egy komplex weboldal is, sok információ lesz rajta a film kapcsán, úgyhogy meg lehet nézni az alkotást és lesz egy „beavatottaknak” szóló jelentkezési lehetőség, regisztráció is, ugyanis egy közösséget hozzunk létre azoknak, akik szeretnének hasonló módon egy „jobb” világot létrehozni és velük folyamatosan kommunikálni fogunk, heti hírlevél és minden egyéb formában.

Mit mondhatok? Ötvenegy díj csak eddig! Gratulálok és azt ígérhetem a FakTúra folyóirat követni fogja ezt a példátlan sikert, köszönöm az interjút.

Rékasi Attila, Budapest 2024. május 30.

Néhány a díjak közül:

A film honlapja:

Dühös melók szelíd játékossággal, ezt a kiállítást látni kell!

Hőskór a MAMŰ Galériában

Egy lebilincselő kiállítást látogatottam meg tegnap a FakTúra művészeti folyóirat tudósítójaként. Lipkovics Péter, Soltis Miklós, Szőllősi Géza vizuális világa engem egyszerűen elvarázsolt. Rég láttam ennyire izgalmas és minőség tekintetében is ennyire színvonalas tárgyegyüttest. Jó energiákkal rendelkező kiállítás; a fények, a színek, a formák, a koncepciók; egyik műtárgytól a másikig szaladtam, nagyon látványos, fotogén anyag.

Szöllősi Géza alkotása

A belépő térben Szöllősi Géza képzőművész a legmodernebb időket idézve a mesterséges intelligenciát is munkára fogta táblaképei megalkotására. Hihetetlen hatásúak a műgyanta tömbökbe öntött rovarok kitinpáncéljából összeapplikált szuperhős figurái. A következő teremben Soltis Miklós festőművész tárgyapplikációit, ready-made megoldásokat is felvillantó „emlékdobozait” szemlélhetjük, melyek a hang és videó elemeket sem nélkülözik. A harmadik térben Lipkovits Péternek, a tárlat kurátorának nagyon „mokány” szobrainak magánmitológiájában mélyedhetünk el. Őt kérdeztem először, honnan jött a három alkotót bemutató tárlat ötlete.

„Én a MAMŰ tagjaként már a tér pontos ismeretében próbáltam elképzelni a három anyag kontextusát. Bíztam abban, hogy a vizuális rímek révén párbeszéd alakul ki egymással. Gézának ismertem ezeket a „bogaras” munkáit. Azt is tudtam, hogy Mikivel közös a gondolkodás, a melókat ehhez igazítottam, szabad asszociáció utal a bogaras figurákra. A helyre a tudatalatti szinonimájaként is fontos volt gondolnom. A munkáink egy teremben való vegyítését elvetettük, mert a három anyag együtt már nem biztos, hogy működne. Összességében elég „dühös” melók ezek, méret, anyagpárosítás stb. tekintetében. Miki melóit tartom a kulcsnak, ő egyensúlyt hoz a kissé hűvösebb, mélyebben gondolkodó attitűdje okán. Külön működik mindenki, de a közös gondolati alapok jó együttműködést is hoztak!”

Soltis Miklós így nyilatkozott munkáiról: „Az általam az utóbbi években elindított játékfigurás tárgyegyütteseim kiegészültek egy álomkép magánmitológia elemeivel. Új elem, hogy Tamkó Sirató Károly gyermekkoromban megkedvelt verse kapcsán beemelem úgy esztétikailag, mint technikailag a hang, a versmondás, a videóinstalláció, a mozgó alkatrészek applikálásának, talált tárgyak beépítésének egy komplex rendszerét az alkotás folyamatába.”

Soltis Miklós alkotása

Szöllősi Géza érdeklődésemre elmondta: „Az egész koncepciót Péter találta ki. Esetemben a doktori munkámhoz készülő legújabb printekben megérezte, hogy ezt össze lehet rakni közös anyagban. Szerintem maszkulin lett a kiállítás; vannak közös erővonalaink, amelyek kitapinthatóak az álvalóság, a figurativitás és a magánmitológiai közeg mentén. Én a jövő felé tendálok a tizenkilencedik századi moby dick-es világból elrugaszkodó vonalammal, azt gondolom.”

Lipkovics Péter alkotása

A szerzők 2023. december 21-én csütörtök este hat órai kezdettel közös tárlatvezetésre várnak minden érdeklődőt. A rendezvény és a kiállítás is ingyenesen látogatható a MaMű Galéria termeiben 15 és 18 óra között (hétfő-kedd zárva). Cím: Murányi u. 52-48., Budapest, 1078