Hónap: 2025. november

A Kétlámpás adventi naptára 2025-re

Szerző:

A Kétlámpás is várja a karácsonyt, de addig is minden nap ajándék, amikor egy új előadásra készülhetünk vagy mehetünk. A Kétlámpás adventi naptárban minden nap felbukkan majd egy új csapat vagy hely, akinek nagyon ajánljuk a közeljövőben megnézhető produkcióját. A decemberi programok mellett olyan előadásokat is keresgélünk, amelyek az ünnep utánra esnek, és amikben érdemes a gondolkodni, ha a fa alá keresünk ajándékokat. Ha a független színházak és a független csapatokat befogadó játszóhelyeket választjátok, kétszeresen is átélhetitek az ajándékozás örömét. Hisz minden megvásárolt jeggyel támogatjátok a függetleneket és örömöt szereztek a megajándékozottnak. Ne feledjétek, adni jobb, mint kapni, valamint kétszer ad, aki gyorsan ad!

Első ablakunk a Tér12 Kulturális Egyesület munkáira nyílik, és nem csak azért, mert az ő KREÓN ANTIGONÉ című előadásuk lesz a legközelebbi időpontban. Hanem főleg azért, mert az évadban a Leláncolt Prométheusz című előadásuk adta számunkra a legnagyobb ajándékot. A minap láttuk másodszor, és itt mesélünk nektek arról, milyen is volt a bemutatóhoz képest ez a negyedik előadás.

December 3-án a Stúdió K Színházban újra látható Viktor Balázs Antigoné rendezése. Érdemes a Leláncolt Prométheusz előtt megnézni, komoly átfedések vannak a két előadás között. A rendező mellett a zeneszerző-dalszövegíró is azonos, Bánki Mihály, aki a Kar szerepében szintén részese a játéknak. Pallagi Melitta ebben az esetben a címszereplőt alakítja, míg a Prométheuszban Okenaidaként lép színre. Mindkét előadás a hatalomhoz való viszonyunkat is feszegeti, ezért is érdemes összeolvasni a kettőt.

https://ketlampas.blog.hu/2023/04/11/_kreon_antigone

A Leláncolt Prométheusz január 13-án lesz újra a Szkéné Színházban. Mi az októberi bemutató után novemberben is megnéztük. A november 26-án játszott előadásnak különlegessége volt, hogy Ió-t nem Sztarenki Dóra, hanem Simkó Katalin játszotta. Simkó Katalin egy egészen más Iót formált meg, mint Sztarenki Dóra. Mindkettő nagyon izgalmas, és nagyon mást lehet megérteni a játékukból erről a kulcsfontosságú figuráról. Sztarenki Dóra zavarodottabb, sajnálatra méltóbb királylány, és ez Prométheusszal és az Okeanidával való interakcióiban is megmutatkozik. Ez a hármas nagyobb empátiával tud egymás felé fordulni, valódi sorsközösség jön létre köztük. Simkó Katalin egzaltáltabb, és nem csak az áldozatiságot mutatja fel, de azt a feldolgozhatatlan, transzcendens élményt is, amit az istenséggel való egyesülés jelentett számára. Ez némiképp árnyalja a Zeuszról alkotott képünket is. Nagyon izgalmas, ahogy ez módosítja Prométheusz és a kis folyamistennő viszonyulását hozzá. Hálásak vagyunk, hogy láthattuk mindkét változatot, főleg azért, mert ez az élmény arra is rámutat, mennyi modulációja lehet még ennek a nagyon sokrétű anyagnak.

https://ketlampas.blog.hu/2025/10/05/lelancolt_prometheusz

Újabb fejlemény, hogy a Tér12 színházi nevelési előadásai is elérhetőek a Szkéné Színházban. Ezek az osztálytermi színházak nem csak a színházat szerettetik meg az osztályközösségekkel, de remek vitaindító alkalmak és csapatépítő tréningek is. Ritka az olyan program az iskolákban, amik ennyire sokoldalúan hasznosulnak, érdemes élni a lehetőséggel. 7. évfolyamtól a Szabadságra hajlamos, 9. évfolyamtól a Hadfi és a Gólemek városa ajánlható. Bővebben a Szkéné honlapján nézhettek utána a lehetőségeknek.

https://www.szkene.hu/hu/szkene.html?cikk_id=19880

https://ketlampas.blog.hu/2025/11/30/szkene_tanari_nyilt_nap_731

Boldog karácsonyvárást kívánunk minden olvasónknak, tartsatok velünk minden nap!

A képek az előadások eseményoldaláról és a Szkéné honlapjáról származnak.

Az év egyik kiemelkedő kiállítása – Miksa Bálint festményei a Hegyvidék Galériában

Szerző:

Kritika és fotó: Rékasi Attila

Sikerkiállítások sajátja a kiemelkedő érdeklődés, megnyitón ritkán látható tömeg fogadott, Miksa legújabb tárlatán. Mindezt a Hegyvidék Galéria reprezentatív hatalmas terében sikerült elérnie a festőművésznek. Emlékeim szerint most jártam először ezen a helyszínen, amiről nem túlzás azt mondani Budapest egyik legreprezentatívabb kiállítóhelye, impozáns tereivel, hófehér falaival, remek világításával, megfelelő belmagasságával. Külön érdemként emelném ki a helyet illetően, hogy az Újpesti Ifjúsági Ház galériájához vagy a Debreceni Imre festőművész által vezetett volt Kispont Galériához hasonlóan portálablakainak és közvetlen járda melletti fekvésének köszönhetően az utcáról is megnézhető a kiállítás, bár én mindenkit biztatnék, hogy Bálint nagyon egyedi és „aprólékos” festéstechnikájának okán, mindenképp térjen be a galériába és közvetlen közelről, akár néhány centiméterről is szemlélje meg a kép részleteit, új univerzumok nyílhatnak ezáltal a befogadásban.

Miksa egészen kis méretű kéttenyérnyi alkotásaitól a másfél méteres munkákig nyerhetünk betekintést a művész legújabb képeinek világába, érzékelhetjük azt, hogy magabiztosan uralja úgy a kis, mint a nagy képtereket. Megtalálja azt a léptéket, amely tökéletesen segíti, absztrakcióinak, vizuális költeményinek térbe formálását. Ezt a térbeliséget nem véletlenül emlegetem az ő munkái, kifeszítik, kiterjesztik a klasszikus táblakép festészet megszokott határait, úgy a formák, mint a technikai megoldások tekintetében (lásd előző Miksa kritikám). Térbeli játékosságának artikulációjához, elengedhetetlen a fény a megvilágítás milyensége, minősége, ilyetténformán a fent emlegetett kiemelkedő teremi megvilágítás, spotfények kiteljesíthetik a képek háromdimenziós valóságát, melyet a sajátos képszélképzés erősít.

Nem túlzás azt mondani, a Organikusan sérülő szimmetria című tárlat a lírai hangvételű kortárs hivatásos képzőművészet egyik legfontosabb kiállítása az idei esztendőnek. Reprezentálja az újpesti műtermében alkotó Miksa Bálint festőművész életművét a legfrissebb alkotásokkal koronázva azt. Aki ellátogat nemcsak magas minőségű művészetet láthat, de ha lelkét is ki tudja nyitni a befogadás aktusa alatt, energetizáló „terápián” is részt vehet Bálint csodás koloritjának köszönhetően, mindezt ingyenesen, de ajánlom a művész csodálatos könyvének megvásárlását, remek karácsonyi ajándék lehet!

Rékasi Attila, Újpest

Organikusan sérülő szimmetria

MIKSA Bálint festőművész kiállítása

2025. november 27. – 2026. január 10.

A szabad, mozgékonyabb, a változások lehetőségét is nyitva hagyó, illetve szélesebb körű tudást is integráló társadalmak művészetében jelenhetett meg dominánsan az aszimmetriákkal, kísérletezőbb, komplexebb kompozíciókkal is dolgozó művészi szemlélet. E szerint válik kissé érthetőbbé az általam művelt festészet is. Tisztán dekódolható benne, hogy nyitott szemmel élve az életemet, egyszerre hordozom magamban a stabilitás, az örökérvényűség, az azt kifejező szimmetria pszichológiailag belátható igényét, és az ezzel szemben tapasztalt, dinamikusan változó világom szimmetriát torzító, feszültségeket keltő hatását. E belátások egyidejű tudatosságát én már meg nem tagadhatom. Részemről ez a tagadás cinikus behódolás, egyfajta hazugság, retrográd csökönyösség, egy szerintem még esetlegesen alakítható, virágzó jövő elleni destrukció volna. Organikusan kifejlődő képeimen a ki nem kerülhető, sőt filozófiai értelmű alapélményként is megélt dinamizmus így töri meg a kezdeti szimmetriára való hajlamomat elkerülhetetlenül. Ugyanilyen természetességgel mondanak a festményeim nemet magára a hagyományosan szabályos és szimmetrikus befoglaló képformátumokra is, mint minden táblakép, végső soron egylényegű, szervesen hozzájuk tartozó jellemzőjére. 

Számomra mindez az önmagammal és a világgal szembeni belátó őszinteség kérdése lett, ami a művészetem egyik, ha nem a legfontosabb etikai dimenziójává is vált egyben. Ahogy a külvilág szégyenletesen rácáfol rendre az egyensúlyt, nyugalmat kereső énem naiv terveire és elképzeléseire, úgy ezt a valós helyzetet átélve és kifejezve ejtem folyton pofára a képeim csírájában rejlő statikus rend-igényt és szimmetriát. /Miksa Bálint/

//

MIKSA Bálint Siklóson született 1970-ben. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen 1994-ben diplomázott mint festőművész és középiskolai rajz-művészettörténet tanár. Mesterei Nagy Gábor és Gerzson Pál voltak. 1991-ben Hermann Lipót-díjat nyert, 1995-ben Genfben volt ösztöndíjas (Fondation Samuel Buffat), 2003-tól 2005-ig Derkovits-ösztöndíjban részesült. 1990 óta 36 egyéni és több mint 70 csoportos kiállításon szerepelt Párizstól Isztambulig, Nizzától Stuttgartig, de főként Budapest és több vidéki város jelentősebb galériáiban. Jelenleg Budapesten él és dolgozik. A festészettel összefüggésben kurzusokat tart és szakírással is foglalkozik. 2020-ban megalapította a Vészkijárat Galériát és Műterem-közösséget a Népszigeten, amelyet azóta is vezet.

Képeit egy pontból, organikus szemlélettel fejleszti, majd kiszabadítva őket a hordozó felületből, szabad sziluettes festményei jönnek létre. Ezek a faltól eltartva installálhatók, így szabad, lebegő, önálló képi entitásokká válnak, festői világmodellekként is felfoghatók.

//

📆 Kiállításmegnyitó: 
2025. november 27. (csütörtök) 18:00

👤 A kiállítást megnyitja: 
LELKES A. Gergely festőművész

📍 Helyszín: 
Hegyvidék Galéria, 1126 Budapest, Királyhágó tér 10.

🎫 A megnyitón való részvétel és a kiállítás megtekintése díjtalan.

A tárlat megtekinthető 2025. november 28-tól 2026. január 10-ig, keddtől péntekig 10:00–18:00, szombaton 10:00–14:00 között. A Hegyvidék Galéria 2025. december 24. – 2026. január 5. között ZÁRVA tart.

„Ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde!”

Szerző:

Két, közéleti témájú kisfilmet szeretnénk a figyelmetekbe ajánlani. Írójuk – rendezőjük Borsányi Dániel, de a csapat minden tagja beleadta gondolatait, érzéseit az alkotásokba. Gyakran elhangzik az Y-generációval szemben a vád, hogy apolitikusak, nem vállalják föl a véleményüket, hát most itt az ütős cáfolat. Pedig ezek a független színházi alkotók is a piacról élnek, egy szavunk se lehetne ha egzisztenciaféltésből vagy saját mentális egészségük megőrzése érdekében továbbra is csendben maradnának. Azokkal a darabokkal, amelyben játszanak, már így is sokkal többet tettek a társadalom felrázása érdekében, mint a legtöbbünk. A múlt évadban például a Sirály előadásukkal, amely a Színikritikusok Céhe szerint a legjobb független színházi előadás volt 2024/25-ben. A színház hatóköre azonban csekély és földrajzilag behatárolt. A youtube-on ingyenesen megtekinthető kisfilmek nagyobb közönség elérésére is alkalmasak.

https://ketlampas.blog.hu/2025/05/27/siraly_apertura

https://www.youtube.com/watch?v=88yaqjlaAeI&t=2s

A Major Irma főszereplésével látható Drága mama! és az Urbán Richárd karakterét középpontba helyező Engem nem érdekel a politika! nagyon hasonló hatásmechanizmussal dolgozik. A főszereplőket követve mindkét esetben kibontakozik egy olyan hétköznapi történet, amely bármelyikünkkel megeshet. Ezeket a történeteket főképp Major Irma és Urbán Richárd arca meséli el nekünk. Lehetetlen kitérni az egyre inkább összetörő tekintetek elől, nagyon erős érzelmi reakciókat hívnak elő ezek az alakítások. Az, hogy ennek feldolgozásához segítségül hívjuk az értelmet is, annak köszönhető, hogy a kemény, statisztikai tények, melyek megjelennek a feliratokban, már a gondolkodásunkra hatnak. Ha ehhez hozzátesszük azt a bátorságot, a hallgatás megtörésének gesztusát, amit ezeknek a filmeknek az elkészítése jelent, egy igen erős felhívó jelleget, cselekvésre ösztönző hatást kapunk végeredményként.

https://www.youtube.com/watch?v=D6Neg0cVl6o

A két kisfilm valóban tükröt tart elénk, ahogy azt a címben is kiemeltük. Merjünk belenézni, és ha nem tetszik, amit látunk, tegyünk érte, hogy legközelebb már egy reménytelibb képet tükrözzön!

Szabadon gondolkodva küzdeni és szabadon szeretni – Pierrot és Prigozsin kritika

Szerző:

Kritika és fotó: Rékasi Attila

A budapesti színházi kínálat egyik legizgalmasabb darabját láthatjuk november 21-én, péntek este héttől a Ráday utcában, PIERROT és PRIGOZSIN az élet forgatagában címmel. Véleményemet mégpedig arra alapozom, hogy az előadás egyszerre roppant szórakoztató, ugyanakkor filozófiai mélységeket is feltáró, rendkívül személyes és a poliamoria kérdésének tárgyalásával korszerűnek is mondható. Formanek Csaba írta a könyvet, ám játszótársa, Ács Tamás is komoly részt ad hozzá az alkotómunkához: a karakterek megformálásán túl személyes, gyermekkori „szerelmi” története adja az egyik vezérfonalat. Kétszer láttam a darabot (a premiert és a másnapit), most lesz a harmadik alkalom – úgy tűnik, függő lettem.. – és már e két előadás kapcsán is beszélhetek fejlődésről. Ennek fényében kíváncsian várom, miként lesz egyre szabadabb a színészek játéka! Ács Tamást nézve e két első Pierrot és Prigozsin-on olyan érzésem volt, hogy a már jól ismert, Tamásra jellemző elragadó játék ebben a műben teljesedik ki, végig gyönyörködni tudtam a megformálás szépségében. Formanek remekül hozza a „ellenpont” karaktert, csakúgy mint a Senki se mer egyedül élni című szintén zseniális darabjában. Itt is ő volt meglátásom szerint a „rosszzsaru” és ennek nemcsak orgánuma, a személyiségéből sugárzó felperzselő tüzesség az oka, hanem a sok év színjátszás alatt kialakult játszói képességei. Természetesen a szórakoztató attitűdök tobzódása ellenére nem beszélhetnénk Formanek műről, ha nem domborodna ki a dráma, valamint egy aktuális és fontos társadalmi szintű kérdés. Utóbbi ezesetben az etikus többpartnerűség, azon belül is talán leginkább a poliamoria körül forog: vajon eljuthatunk-e a megcsalással szemben ahhoz a szereteten, tiszteleten alapuló belátáshoz, hogy nincs jogunk senkit kisajátítani, lehetünk-e tragédiák nélkül szabadon szeretni tudó felnőttek?

Rékasi Attila, Újpest

Képzős kalandjaim – kipakolástól a Magyar Festészet Napja konferenciáig

Szerző:

Szöveg és kép: Rékasi Attila

Nyáron jártam utoljára a Magyar Képzőművészeti Egyetemen a múlt heti Konferencia előtt, az úgynevezett kipakoláson. Ilyenkor a képzőn tanuló diákok megmutatják az évi termésüket. Máig él bennem az élmény, ami a meghatódásig jutott bennem. Emlékszem, döbbenettel néztem, hogy ezek a zömében 18-25 év közötti „gyerekek” mennyire tehetségesek. A médiaművészet osztályok munkáit leszámítva olyan magas minőségű alkotásokkal, született tehetségek képi megnyilvánulásaival találkoztam, hogy könny szökött a szemembe. Műteremről műteremre járva, Gál osztálytól Filp osztályig végig az járt a fejemben, hogy milyen szerencsés ez a kis Magyarország, hogy ennyi reményteli képzőművész növendékkel büszkélkedhet. Ahogy érzékeltem, a mai fiatalok szeretik a műfaji határokat, vagy úgy is mondhatnám korlátokat a lehető leglazábban kezelni. Gőzerővel törnek be életükbe a médiaművészeti elemek, a festészet is szépen él és virágzik a hallgatók munkáiban, aminek én nagyon örültem. Az az érzésem volt, hogy hiába pár éve vannak a a mesterek között, kész művészek benyomását keltik műveikkel. Ilyen örök emléket nyújtó nyári élményekkel érkeztem újra az egyetem patinás falai közé, a Magyar Festészet Napja rendezőinek meghívására. Nem hallgathatom el, hogy ahányszor belépek a Millennium idején közadakozásból emelt Andrássy úti épületbe, szemem-szám tátva marad szépsége okán. Mégis érzik, hogy az ember a képzőművészek szentélyébe lépett, van egy különös művésztelep hangulata a termeknek, ami engem harminc év fotóművészeti pályám során mindig otthonossággal tölt el. Mindezt csak azért írom, hogy kifejezzem, mennyire jó helyre álmodták meg a szervezők a festészet ünnepnapját, ahol a Mánia és stratégia, válaszutak a kortárs festészetben című konferencián vehettem részt. A hatalmas Barcsay kiállítótérben – amely zsúfolásig megtelt – az idei díjazottak alkotásai adták a méltó hátteret az előadóknak. Dr. habil Erőss István DLA Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora köszöntője után Dr. habil. Ötvös Zoltán DLA Munkácsy-díjas festőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense, tanszékvezető Festészet van című előadásával nyílt a konferencia. Kósa János DLA Munkácsy-díjas festőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense előadása nagyon érdekes volt számomra, igyekezett történeti betekintést adni az utóbbi évtizedek, beleértve a háború utáni állampárti évek jelenségeit, tendenciáit is. Fontosnak tartom, hogy igyekezett hivatásos művészi szempontokat, értékesítési, galériás összefüggéseket is megvilágítani a Festészet jelene címet viselő értekezésében. Gaál József Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Agyon definiált festészet című előadása a képzőművészet irodalmi szintű megközelítését adta, fontos hangulatokat, performatív, progresszív szemléletmódot átadva. Verebes György Munkácsy-díjas festőművész, Érdemes Művész, a Magyar Festészet Napja elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja személyes hangvételű előadásában a festés lelki aspektusait vázolta.

Az előadások sorát egy kerekasztal beszélgetés követte (résztvevők neve lent), ami egy nagyon érdekes, remek beszélgetés volt, minden képzőművésznek érdemes lett volna meghallgatnia. Terjedelmi korlátokat figyelembe véve most csak Dr. Horváth Dániel DLA festőművész, a Magyar Képzőművészti Egyetem docensének azon gondolatát emelném ki, hogy ami nem változott az évek alatt: alkotni azért kell, mert nekünk alkotóknak szükségünk van rá. A Festészet Napját díjátadó zárta, én is zárom soraimat egy itt – szintén Dr. Horváthtól – elhangzott gondolattal, ami méltón kifejezi a festészet, az alkotómunka lényegét:
„Az alkotás: belső igény a szabadságra”.

Rékasi Attila, Újpest

A Magyar Festészet Napja Alapítvány és a Magyar Képzőművészeti Egyetem tisztelettel meghívja Önt a Mánia és stratégia, válaszutak a kortárs festészetben című konferenciára és díjátadóra a Magyar Képzőművészeti Egyetemen Aulájába! 

2025-ben rendhagyó módon a Magyar Festészet napja idei díjazottait bemutató pop up kiállítás mellett egy a magyar festészet jelen helyzetét megvitató, illusztris előadókat felvonultató konferenciával ünnepeljük a Magyar Festészet Napját. 

A konferencia célja, hogy körbejárja a kortárs festészet hatását a mai művészeti és kulturális életre, és megvitassa azokat a feladatokat és lehetőségeket, amelyekkel a kortárs művészek szembesülnek napjainkban.

Program

15.00
Köszöntő
Beszédet mond: Dr. habil Erőss István DLA Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora

15.05
Festészet van
Előadó: Dr. habil. Ötvös Zoltán DLA Munkácsy-díjas festőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense, tanszékvezető

15.25
A festészet jelene
Előadó: Kósa János DLA Munkácsy-díjas festőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense

15.50
Agyon definiált festészet
Előadó: Gaál József Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

16.15 Festék, szín, fény
Előadó: Verebes György Munkácsy-díjas festőművész, Érdemes Művész, a Magyar Festészet Napja elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

16.35 Szünet

17.00 
Kerekasztal beszélgetés
Moderátor: Dr. Tayler Patrick Nicholas DLA festőművész, a Magyar Képzőművészti Egyetem adjunktusa
Résztvevők: Dr. Horváth Dániel DLA festőművész, a Magyar Képzőművészti Egyetem docense, Iski Kocsis Tibor Munkácsy-díjas festőművész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, Stefanovits Péter Munkácsy-díjas festőművész, Érdemes Művész, a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának vezetője, Szurcsik József Munkácsy-díjas festőművész, Érdemes Művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Tenk László Munkácsy-díjas festőművész, a T-Art Alapítvány alapítója

18.00 Szünet

18.10 
A Magyar Festészet Napja 2025. évi díjazottjainak kiállítása és a díjak ünnepélyes átadása

Kőből formált ölelés-Józsa Pál szobrászművész megnyitójáról

Szerző:

Kép és szöveg: Rékasi Attila

Tegnap este nagyon nagy érdeklődés mellett nyílt meg az újpesti Vészkijárat Galériában Józsa Pál szobrászművész GÚZS című tárlata. Jó érzés ekkora tömeget látni egy galériában, sok szaladgáló gyerekkel, akik nagyon jól érzik magukat és remélhetőleg idővel galérialátogató, művészetszerető felnőttekké cseperednek. A tárlatot Lelkes A. Gergely festőművész nyitotta meg, felolvasott írását mitológiai utalásokkal színesítette. A kiállítótérben a kőből készült szoborkompozíciókon kívül betekintést nyerhettünk a hivatásos művész néhány nagy méretű grafikai lapjába is. Nekem személy szerint ezek a lapok jobban vonzották a tekintetem, több jelenlévő barátom és most megismert kedves kiállításlátogató viszont a szobrokat méltányolta. A felnőtt látogatók és a gyerekek is kíváncsian simogatták a simára csiszolt felületeket kedvenc alkotásaikon, ami e tárlat esetében egyáltalán nem volt megtiltva. A vészkijáratos események mindig jó hangulatúak, az alkotók jó néven veszik, ha beszélgetések alakulnak és az esetleges kritikát is jó szívvel meghallgatják. Nekem rendre az a benyomásom, hogy Miksa Bálint festőművész galériavezető egyfajta vitaműhelyként is tekint a művészközösségre, ezzel is fejlesztve a minden korban ildomos, de felgyorsult világunkban kiemelten fontosnak nevezhető nézői és szakmai kritikai diskurzust. Túlzás nélkül állíthatom, nemcsak művészeti ízlést, de közösséget is épít hiánypótló, önzetlen munkájával. Józsa Pál személyében egy kedves, toleráns művész személyiséget ismertem meg, aki nyitott a világra, művésztanári és családfenntartó munkája mellett egy hivatásos művészhez méltó teljes életművet igyekszik megteremteni, amelynek legfrissebb manifesztumait tekinthetjük meg bejelentkezés után a hajógyári szigeten.

Rékasi Attila, Újpest

A Galéria ajánlása: Tömbszerűség, összekapaszkodó, egymáshoz szoruló formák, nehéz, kemény anyagok… Józsa Pál végtelennek tetsző életenergiái keresik a szabad szárnyalást a szobrai és rajzai által Gúzs c. kiállításán a Vészkijárat Galéria terében a Lelkes A. Gergely festőművész által prezentálandó megnyitón, majd még közel egy hónapon át. Szeretettel, barátsággal várunk minden érdeklődőt!

CÍMLAPCIKKENK:

Szerző:
  • A Kétlámpás adventi naptára 2025-re
    A Kétlámpás is várja a karácsonyt, de addig is minden nap ajándék, amikor egy új előadásra készülhetünk vagy mehetünk. A Kétlámpás adventi naptárban minden nap felbukkan majd egy új csapat vagy hely, akinek nagyon ajánljuk a közeljövőben megnézhető produkcióját. A decemberi programok mellett olyan előadásokat is keresgélünk, amelyek az ünnep utánra esnek, és amikben érdemes … Olvass tovább
  • A Kétlámpás adventi naptára 2025-re
    A Kétlámpás is várja a karácsonyt, de addig is minden nap ajándék, amikor egy új előadásra készülhetünk vagy mehetünk. A Kétlámpás adventi naptárban minden nap felbukkan majd egy új csapat vagy hely, akinek nagyon ajánljuk a közeljövőben megnézhető produkcióját. A decemberi programok mellett olyan előadásokat is keresgélünk, amelyek az ünnep utánra esnek, és amikben érdemes … Olvass tovább
  • A Kétlámpás adventi naptára 2025-re
    A Kétlámpás is várja a karácsonyt, de addig is minden nap ajándék, amikor egy új előadásra készülhetünk vagy mehetünk. A Kétlámpás adventi naptárban minden nap felbukkan majd egy új csapat vagy hely, akinek nagyon ajánljuk a közeljövőben megnézhető produkcióját. A decemberi programok mellett olyan előadásokat is keresgélünk, amelyek az ünnep utánra esnek, és amikben érdemes … Olvass tovább
  • A Kétlámpás adventi naptára 2025-re
    A Kétlámpás is várja a karácsonyt, de addig is minden nap ajándék, amikor egy új előadásra készülhetünk vagy mehetünk. A Kétlámpás adventi naptárban minden nap felbukkan majd egy új csapat vagy hely, akinek nagyon ajánljuk a közeljövőben megnézhető produkcióját. A decemberi programok mellett olyan előadásokat is keresgélünk, amelyek az ünnep utánra esnek, és amikben érdemes … Olvass tovább
  • Megváltó – lakásszínházi előadás a KuglerArt Szalonban
    Kritika és fotó: Rékasi Attila Halmos Fatime és Miklós Marcell A megváltó címmel írta meg azt a kamaradarabot, amire a FakTúra folyóirat is meghívást kapott. Nem ez az első darab, aminek alaptörténetét a színészek élete inspirálta és valószínűleg nem is az utolsó. Magam fotóművész lévén sokat foglalkozom képzőművészettel és megnyitókon gyakran teszem fel a kérdést … Olvass tovább
  • A Kétlámpás adventi naptára 2025-re
    A Kétlámpás is várja a karácsonyt, de addig is minden nap ajándék, amikor egy új előadásra készülhetünk vagy mehetünk. A Kétlámpás adventi naptárban minden nap felbukkan majd egy új csapat vagy hely, akinek nagyon ajánljuk a közeljövőben megnézhető produkcióját. A decemberi programok mellett olyan előadásokat is keresgélünk, amelyek az ünnep utánra esnek, és amikben érdemes … Olvass tovább

Kreatív Kanyargás a Bartók Béla Boulevardon

Szerző:

A Bartók Béla Boulevard Egyesület a Bartók Béla úton és a környező utcákban működő boltok, helyek, egyesületek ernyőszervezete, és minden évben remek programokat szerveznek, hogy megismertessék a városlakókat a környék sokszínű kulturális kínálatával. Tavaly az Eleven Ősz programsorozat keretében láttuk a Feneketlen-tó partján Nagy Regina rendezését, a Lebeg a világot, és azóta követjük, milyen programokkal kínál meg minket a környék. Ide költözött a 2018-ban Tallér Edina és Gerner Csaba által alapított Másik Műhely, a Bartók Béla út 112-ben várja az alkotni vágyó érdeklődőket. A kerületet még vonzóbbá teszi számunkra, hogy itt működik a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium, ha hozzájuk megyünk előadást nézni, gyakran hangolódunk a Bartók Béla út valamelyik hangulatos kávézójában az élményre. Ezért találtunk rá a Kreatív Kanyargás nevű kellemes szombat délelőtti programra, amikor is hat kreatív műhellyel és egy varázslatos kávézóval ismerkedhettünk meg. Kalauzunk, aki terelgetett minket és szelíden, de határozottan ügyelt az időkeret tartására, Viczay András volt, aki az esemény fotódokumentálását is vállalta, a képek hamarosan láthatóak lesznek az eseményoldalon.

https://masikmuhely.hu

https://ketlampas.blog.hu/2024/09/28/lebeg_a_vilag

https://www.facebook.com/events/1711511259524302/?active_tab=discussion

Első megállónk a Bartók Pagony Könyvesbolt kerámiaműhelye volt, amit a Noha Stúdió és Alkotóműhely alkotói vezetnek. Az egészen kicsiktől a felnőttekig , akár családoknak is ajánlanak foglalkozásokat, lehet szabadon is alkotni, de vannak tematikus kurzusok is, ha valaki szereti, ha valamilyen sorvezető segítségével kreatívkodhat. Nagyon sokat megtudhattunk a különböző agyagfajtákról és mázakról, az agyag előkészítéséről, az égetés folyamatáról. Sajnos, itt az időkeret szűkössége miatt nem volt lehetőségünk készíteni valamit, de azért az ismerkedésre kézbe vehető csipetnyi agyagból hoztunk magunkkal.

Fotó: Molnár Léna

https://www.pagony.hu

Innen egy egészen másik dimenzióba csöppentünk. Az Orlay utcában bújik meg a Kiss Áron Magyar Játéktársaság, ahol Maruzsné Kovács Éva – Mesés világom című népviseletes baba, játék, festmény kiállítását nézhettük meg. Miközben hallgattuk az alkotó meséit az első népviseletes babáktól az orosz védőbabák történetén át a manók, sárkányok vagy boszorkányok születéséig, akinek kedve volt, labdát vagy karkötőt nemezelhetett. Már el is felejtettük, milyen végtelenül egyszerű technika ez, amivel a gyapjú színpompás anyagából hipp-hopp gyönyörű tárgyakat készíthetünk különösebb technikai virtuozitás nélkül. A vállalkozó szelleműeket a séta után szívesen várták vissza a társaság tagjai, hogy elkészítsék saját babájukat. A megtekintett kiállítás még egy hétig lesz nyitva, aztán egy új installáció várja az érdeklődőket.

Fotó: Molnár Léna

https://www.kamjt.hu

Hihetetlenül szimpatikus kezdeményezés a Kredenc Műterem. Olyan ötvösök alapították, akik szívesen osztják meg tudásukat és eszközeiket azokkal akik érdeklődnek az ékszerkészítés iránt. Az egészen kezdőknek szóló, kedvcsináló workshopoktól egészen a profik számára biztosított műhelybérlésig nagyon széles palettán mozog a kínálatuk. Számunkra a jegyespárok közös karikagyűrű-készítése tetszett a kínálatból a legjobban, nagyon romantikusnak találtuk az ötletet. Kipróbálhattuk a fémpecséttel díszítést, ami tényleg pont annyi idő alatt kivitelezhető, ami a húsz fős csoportunk rendelkezésére állt.

Fotó: Molnár Léna

https://www.kredencmuterem.hu

Itt most sok-sok kép következik majd, ugyanis az  ArtEcho Egyesület barlangjának minden négyzetcentimétere rejt valami különlegességet. A tagok saját projektjeik mellett filmeknek és színházaknak is dolgoznak, lehet, hogy már találkoztunk is tudtunkon kívül a munkáikkal. Ezek mellett mindenféle izgalmas workshopra is várják az érdeklődőket, legutóbb tökfaragó foglalkozásuk volt. Minket 3D-nyomtatott összerakható figurákkal vártak ezen a délelőttön. Képzeljétek el, hogy a Kinder-tojás strucctól származik, és összerakható T-Rexet, Star Wars űrhajót vagy zombit rejt. Mintha hamarabb jött volna a karácsony! Mi ezt a zseniális kutyát választottuk:

Fotó: Molnár Léna

Fotó: Molnár Léna

Fotó: Molnár Léna

https://www.facebook.com/artecho.hu

Innen utunk a Figaro Bűvészboltba vezetett, ahol egy mini bűvészshow volt a jutalmunk, és egy kártyatrükköt is megtanulhattak az ügyes kezűek, sőt a kellékeit is hazavihettük.  A Figaro Bűvészbolt családi vállalkozás, id. Szabó István (művésznevén: Figaro) alapította meg az üzletet 1969-ben, amely azóta is itt működik a Bartók Béla úton, már a harmadik generáció viszi a legendás boltot. Nem csak bűvészkellékek szerezhetőek be innen, de Bűvész Suli is működik náluk, 9-14 éves gyerekeket várnak szombati alkalmaikra.

Főoldal

Az  ArtMasters Kreatív Műhelyben igazi zen-élmény volt a fakorongokra való közös festés. Az élményfestés mellett rengetegféle programot kínálnak, nekünk a minikert-készítés volt a kedvencünk. De lehet náluk varrni, makramézni, teát készíteni és még rengeteg más kreatív tevékenységben elmerülni. Legközelebb a BUM Fesztiválon lehet velük találkozni november 14-16 között.

Fotó: Molnár Léna

https://www.artmasters.hu

Az utolsó megállónk a Kosztolányi Dezső tér egyik kincseskamrája, a Kornél Galéria, Bolt, Kávézó volt. A finom lattét, amire meghívtak minket a szervezők, csak ráadásnak éreztük a környezethez képest. Hatalmas gyűjteményük van különböző ékszerekből, füzetekből, színezőkből. Mi leragadtunk kedvenc illusztrátorunk, Rófusz Kinga megvásárolható munkáinál, ki is néztünk párat karácsonyi ajándéknak.

https://www.facebook.com/kosztolanyi4

Nagyon tartalmas délelőttöt szervezett nekünk a Bartók Béla Boulevard, köszönet érte. Reméljük, sok hasonló programban lesz még részünk. Más kerületben lakóként nem csak jól szórakoztunk, de nagyon hasznosnak is éreztük, magunktól biztos nem találtunk volna rá ezekre a csodálatos helyekre.

https://www.facebook.com/BartokBelaBoulevard

Egy érzékeny alkotó-záró tárlatvezetés Buchholz Zoltán a Vészkijárat Galériában

Szerző:

Szöveg és a megnyitón készült fotó: Rékasi Attila

Volt szerencsém részt venni a megnyitón, és azóta is, ha eszembe jut a Kozmikus séta című tárlat, nagyon jó emlékek kerítenek hatalmukba. Buchholz műveivel most találkoztam először; intim, kis méretű festményei mély, az érzelmekig hatoló benyomást tettek rám. Egy rendkívül szenzibilis, az anyaggal sajátosan elmélyült viszonyban lévő alkotót ismerhettem meg. Minden kép egy külön világ illúzióját kelti bennünk, miközben a valós látvány helyett a szerző belső szín- és formaalkotási szándéka érvényesül.

Jövő héten kedden, este hat órakor tartja a művész a záró tárlatvezetést. Látogassanak el Újpestre, ismerkedjenek meg vele, valamint Miksa Bálinttal és az általa vezetett művészközösséggel! A hely hangulata kiváló – csak ajánlani tudom.

Rékasi Attila, Újpest

Még egyszer kozmikus sétára hív minden érdeklődőt Buchholz Zoltán a Vészkijárat Galériába. Kiállításán elsősorban festői grafikáit mutatja be. Mély és varázslatos terekbe vetett, vagy azok lényegeként lebegő alakokkal bolyonghatunk a képei által. Kérdezhetünk a művésztől, megismerhetjük a motivációit és megoszthatjuk vele szabadon a saját megéléseinket. Kötetlen, barátságos esemény ígérkezik.

Elmecirkusz – Sziveri versek a színjátszás maximumán

Szerző:

Kritika és fotó: Rékasi Attila

Szorcsik Kriszta és Zoltán Áron színművészek alkották meg ezt a nem hétköznapi színházi estet, amely a vajdasági költő versein keresztül vezet be bennünket az emberi lét kérdésein túlhaladva a párkapcsolati dinamikáink mélyebb világába. A belvárosban látogatható KuglerArt Szalonba most először kapott meghívást a FakTúra folyóirat Zoltán Áron részéről. A lakásszínház nem új keletű forma a sokszínű művészettől színes fővárosunk kulturális kínálatában. Én személy szerint most voltam először ennyire intim teátrumi közegben, ahol a „színpadtechnikai” szcenikai elemek nemhogy minimálisak, hanem szinte konvergálnak a nullához. Van azonban helyette más. Hihetetlen „közelség”, alkotói erőtér az előadókkal. Ezt azért merem állítani, mert úgy érzékeltem, hogy jelenlétünk, reakcióink, energiánk, kisugárzásunk mintha visszahatott volna a játszókra. Legalábbis azt az elementáris energiát látva, amit Kriszta és Áron árasztott magából, csak erre tudok gondolni. Önmagában az energia viszont kevés, ha nincs mögötte mesterségbeli tudás, tehetség, akarat, alázat, értő írói-rendezői munka. Az Elmecirkusz esetében mindezt a munkát szintén Szorcsik és Zoltán végezte el. Meglátásom szerint ez nem gyöngítette, hanem éppen erősítette a produkció minőségét. Azt gondolom, nagyon értő, lényeglátó versválogatás adta meg a darab testét, amit szépen dramatizáltak mindenki életére reflektáló jelenetekké. Erősség, hogy „történetet is kaptunk”, értem ez alatt, hogy nem verspirulák beadagolása történt, hanem egy versekkel való gyógyító áramlás, amelynek több dramatikai és szcenikai csúcspontján a katarzis is megélhető volt, ahogyan azt az egyik néző, Fecske Fanni is papírra vetette (forrás: Facebook Elmecirkusz oldala). Számomra nagyon sok meglepő, vagy szokatlannak, akár merésznek is nevezhető interpretációs megoldást is tartogattak az alkotók. Ezek a megoldások karöltve Sziveri érzékletes és „húsbavágó” költészetével egy olyan színházművészeti előadást teremtettek, amely egyaránt volt alkalmas a költői és a drámai nagyság szívhez szóló kifejezésére. Összességében elmondható, hogy egy különleges, magas nívójú színházi élményben lehet részünk kiemelkedő színészi játékkal, egy varázslatos egyedi helyszínen. Következő eladás november 10. hétfő 19:00. Ne hagyják ki! Magam a FakTúra folyóirat nevében csak ajánlani tudom!

Rékasi Attila, Újpest

Lapunk szerzője Ritter Márta múlt évben írt a darabról Kétlámpás blogján, olvassák szeretettel!

Sziveri János, a tragikus sorsú vajdasági költő zseni 2024-ben ünnepelné 70. születésnapját. Örökérvényű, ma is égetően aktuális és különleges humorú műveiből két színész összegyúrja a maga Sziveri-drámáját, miközben fokozatosan megnyílnak egymásnak, és feszegetik a szövegek, formák és saját idegrendszerük határait.

Sziveri János műveiből írta és játssza:
Szorcsik Kriszta és Zoltán Áron

Producerek: Pinceszínház, KuglerArt, Transzformáció Alapítvány és VerShaker Produkció
A program megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Kapunyitás: 18:40

Jegyek itt válthatók.